MULTIKULTURALITÁS MINDEN MENNYISÉGBEN

Két dologtól fosztotta meg a börtön volt elnök urunk szép szőke Helénáját: a szabadságától és a melltartójától. Azt tudtam, hogy a börtönben a férfiaktól el­veszik az nadrágszíjukat meg a cipőpertlijüket. A nadrágszíjat azért, nehogy felkössék ma­gu­kat, a cipőfűzőjüket meg „csak”, azzal ugyanis nehéz valakinek felkötnie magát. Még nem hal­lottam, hogy valaki melltartóval kötötte volna fel magát. Nem is hiszem, hogy kitartaná egy em­ber testét, a szép Szőke Heléna melltartója meg egész biztosan nem, mert annak szép, ám mér­sékelt súlyú melle van. Kár, hogy rácsok mögé dugták.
Ma már nem erőltetik a mul­ti­kulturalitást, már Angéla asz­szony se, az angolokról nem is beszélve, az angolok szívesen veszik a mul­tikulturalitást – másoktól
A román börtönökben se eről­tetik a multikulturalitást, pedig a bűnözők között sok a másajkú. A börtönökben sok fura dolog van, a román börtönökben különö­sen. Például román börtönben tilos a magyar nyelv használata. Nem hin­ném, hoy ez különösen zavarná a szó­ban forgó Helénát. Azt nem mond­ják, hogy más nyelvet sza­bad-e használni, talán csak a ma­gyar nyelv van ennyire diszkri­mi­nálva Romániában.
Jó lenne tudni, hogy például angol börtönben szabad-e a román nyelv használata, ugyanis Angliá­ban egy románnak hatszor annyi esélye van, hogy odajusson, mint egy angolnak – mondják az angol börtönstatisztikák. Amennyire én a nyugati emberi jogok kérdését ismerem, Albionban már fon­tol­gatják, hogy a börtönőröknek kö­telező legyen a román nyelv megtanulása.
Itt Romániában nem csak a magyar nyelvvel, de a magyar ízekkel is baj van. Árucímkéinek kicserélésére kötelezett a román fogyasztóvédelmi hivatal Kovász­na megyében egy hentesárut for­galmazó céget, mely a címkékre azt is ráírta, hogy „székely ízek” – közölte a Krónika című erdélyi ma­gyar napilap. A hivatal dol­go­zói valószínűleg soha nem ettek ilyesmit. De azóta pótolhatták ezt és visszakozott “székely íz” -ügyben a kovásznai fogyasz­tó­vé­delem. Talán ettek valami ilyes­mit, a kürtőskalácson kívül, mert a kürtőskalács etnikai hovatart­o­zását egy pillanatig sem kérdő­jelez­ték meg.
Mintha ez a dolog az ostobák pártjának egy ötlete lenne. Lehet, hogy kevesen tudják, de van már egy hivatalosan bejegyzett osto­bák pártja Romániában. Eddig ilyen párt még nem volt itt hiva­talosan bejegyezve. Ennek a párt­nak a jelszava „Ostobák vagyunk, de sokan vagyunk. Számíthatnak ránk.”
A párt csendben, de biztosan terjed, egyik vesszőparipájuk a két­nyelvűség, mert az ostobáktól nem futja csak egynyelvűségre, és Kolozsváron csupán az egyetemen van multikulturalitás, az is leg­fő­képpen a magyar diákok és taná­rok körében, a román diákoknak és tanároknak elég annyi, hogy olyan egyetemre járnak, amely multikulturális.
Ezért Kolozsváron nincsenek kétnyelvű helységnévtáblák. Túl sok már az unikulturális lakos.