OTT FOLYTATJUK, AHOL 1944-BEN ABBAHAGYTUK

Romániában nem örvndenek va­lami nagy bizalomnak se a po­litikai párrtok, se a választott in­téz­mé­nyek. Romániában főleg a nem választott intézmények, úm. az egyház és a hadsereg örvend a legnagyobb bizalomnak. No meg az elnöki intézmény, amióta egy szász került az élére. Klaus elnök megválasztása óta folyamatosan növekszik a népszerűsége. Ezt a népszerűséget Klaus elnök nyilat­ko­zatokkal táplálja. Amelyekben jobb románnak néz ki, mint jó szásznak.
Nemrég azt nyilatkozta, hogy a német kisebbség mindig lojális volt a román államhoz. A magyar államhoz, amelynek részét képezte nyolcszáz éven keresztül, nem mindig volt lojális. Nyolcszáz év nagy idő, nehéz hűség egy több­száz éves hűség. A román állam­hoz való hűség nem tartott sokáig, még száz év se kellett ahhoz, hogy tömegesen hagyják itt, visszavo­nulva a “fater landjába”. Ma már alig vannak egy Fórumra való­nyi­an. De a romániai németek és a kivándoroltak között egyfajta híd lé­tezik, a német hatóságokkal és éppenséggel a német kormánnyal fenntartott kapcsolatok pedig nem­csak a német kisebbség, ha­nem egész Románia érdekét szol­gálják, állítja Klaus elnök. Aki né­metországi legutóbbi látogatása során nemcsak a Németországban élő románokkal találkozott, hanem a Németországban élő egykori ro­mániai németekkel is, ott már töb­ben maradtak, mint idehaza.
Idehaza gyakran még mindig óriási a tanácstalanság a néme­tek­kel kapcsolatban, például a na­pok­ban, amikor a német külügy­mi­nisz­ter Romániába látogatott, aján­dékba kapott egy olyan köny­vet, amelynek a borítóján Német­ország helyett Franciaország sze­re­pelt, a német nemzeti színekkel letakar­va.
Az előbb említett hídszerepet hangsúlyozta Klaus elnök Angéla asszonnyal való találkozása során is, akit szerencsére nem ajándé­ko­zott meg olyasmivel, mint a német külügyminisztert. Nem lehet tud­ni, mi lett volna a német reakció abban az esetben, ha Németország térképét takarták volna le a francia nemzeti színekkel.
Az említett nyomtatványt a né­met külügyminiszter azon alka­lomból is kapta, hogy 135 éves a diplomáciai kapcsolat Románia és Németország között. Eme kis ma­lőr eltörpül a német-román diplo­máciai kapcsolatok 135 év alatti árnyoldalai mellett. Vajon hogyan szerepel az emlékkönyvben 1944. augusztus 23? Ma a román kül­politika ott folytatja, ahol 1944-ben abbahagyta. Románia egy ha­gyományokban gazdag ország, egyformán vannak hagyományai a németbarátságra és német­elle­nes­ségre.
Egy dologban változott a hely­zet, ha elhisszük Klaus elnöknek azt, hogy Románia kezd átváltozni a korrupció elleni harc példa­ké­pévé. Remélem nemcsak az idei év augusztusáig.