“Egyharmada nem jár iskolába azoknak a gyerekeknek, akiket a Hidegvölgyben működő tanintézménybe írattak szüleik. Marosvásárhely romák által lakott városrészében egyre több az írástudatlan kiskorú és fiatal – figyelmeztet a Divers Egyesület, amely a szegregáció megszüntetését sürgeti. A marosvásárhelyi Legelő utcában működik az az iskola, amelyet évtizedekkel korábban egy holland alapítvány hozott létre, és amely felvállalta a hidegvölgyi gyerekek iskoláztatását. Az oktatási intézmény – ahol óvoda és elemi tagozat működik – a volt 18-as számú, most Romulus Guga Általános Iskola részeként szerepel az iskolahálózatban. A holland alapítvánnyal kötött szerződés négy hónappal ezelőtt lejárt, a marosvásárhelyi önkormányzat pedig külön struktúraként szerette volna belefoglalni az iskolahálózatba. Koreck Mária, a roma kisebbségi problémákat felvállaló Divers Egyesület elnöke arra figyelmeztette az önkormányzati képviselőket, a városházát és a civil szervezeteket, hogy nem tesz jót a hidegvölgyi iskolának, ha különálló státust kap. Helyette az intézmény fokozatos felszámolását, illetve napközi központtá, délutáni foglalkoztatóvá alakítását szorgalmazza.” /Antal Erika, Székelyhon/
A magyar iskolák a magyar nyelv mentén szerveződnek külön, nagyon helyesen. Ezek a roma gyerekek magyarul beszélnek, nagyon kevesen beszélik a roma nyelvet. Semmilyen feltételt a minőségi oktatáshoz nem kapnak meg abban a házban, ahol most tanulnak, bár oktatóik jólképzettek, az önmagában nem elég. Ezek olyan gyerekek, akiknek otthon senki nem tud a tanulásban segíteni, sajnos sokuknak nem is akar. Erről azonban a gyerekek nem tehetnek. Ők ugyanúgy elmennének óvodába amikor elérik az óvodáskort, de évente minimum 30-40 gyerek onnan nem kap helyet az óvodában. Így kerülnek aztán 0. osztályba, ahol el vannak különítve a többi gyerektől, így semmi esélyük, hogy megtanulják azt a viselkedésmintát, amit a többség elvár tőlük. Mindezekről egy 6-7 éves gyerek nem tehet. Róla a szülőknek és a közösségnek, ebben az esetben az önkormányzatnak kell gondoskodni. Ugyanúgy, mint a többi gyerekről. Bizonyított már, hogy azok a gyerekek, akik befogadó közegbe kerülnek és foglalkoznak velük már kiskorukban, teljes mértékben tartják a lépést a többi gyerekkel. Arról még nincs semmilyen kimutatás, hogy csak azért nem képes egy gyerek tanulni, mert valamilyen etnikai csoport tagjaként születik meg, ezt megpróbálták a II. Világháború előtt és alatt, megvolt a mindenkire nézve tragikus eredménye. Jó lenne ezt a fajta érvelést 2020-ban mellőzni. Ami a roma szülők véleményét illeti, természetes az, hogy biztonságban szeretné tudni gyerekét, és közel a lakhelyéhez. Ezek a gyerekek gyalog 1,5-2,5 km között kellene megtegyenek, és két forgalmas főúton átkeljenek iskolába menet, ha más iskolába járhatnának. Sokukat nem kísérné szülő, vagy, mert már hajnalban dolgozik, vagy, mert a többi kisgyerekét nem hagyja egyedül, vagy, mert nem érdekli. Ezenkívül nem fogadják tárt karokkal a gyerekeket más iskolában. Marosvásárhelyen ma vannak gyerekek, akiknek esélyt sem adunk, és nem csak a hidegvölgyi roma gyerekeknek, hanem sok sérült gyereknek sem, vagy csupán viselkedészavarral, vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyereknek sem. Sürgősen kellene intézkedni, az óvodásoknak hely kell és a 0. osztályt minimum 3 iskolába szét kellene osztani, természetesen ez csak iskolabusszal és kísérő iskolai mediátorral lehetséges, és az iskolákban megfelelő pszichológus és felzárkóztató pedagógus kell, amire amúgy nagyon sok gyereknek szüksége van, és nem kapja meg. Így fokozottan pár év alatt szinte észrevétlenül meg lehet oldani a deszegregációt. Természetesen, nem egy iskolára kell rányomni az összes gyereket, ahogy azt jelenleg teszik a felelős intézmények, és nem szabad az oktatókat egyedül hagyni. A délutáni oktatási program is nagyon hasznos lenne, és nem csak ezeknek a gyerekeknek. Mindez sokkal kevesebbe kerül, mint utólag szociális segélyben részesíteni, vagy extrém helyzetben a börtönben való tartózkodás költségeit fizetni. Mert milyen jövő vár manapság egy olyan gyerekre, aki nem fejezi be a 8 osztályt, de sok esetben kevesebbet sem? Már most tele van ilyen fiatalokkal a város. Ha azok, akik tehetünk valamit többszáz gyerek jövőbeli sorsának változtatásán most hallgatunk, és költségtakarékosságra, a másságtól való félelemre, valamint az alacsonyan képzett kényszerhelyzetben levő szülőkre bízzuk a gyerekek oktatásának minőségét, és azt a szocializálási feladatot, amit az iskola tud csak nyújtani, akkor ne siránkozzunk bármilyen negatív hatás is éri a város lakóit a gettósított negyedek közelében, és hamarosan nem csak ott.


13 Feb 2020
Írta admin
0 Hozzászólás