22 Mar 2018
Írta admin 
0 Hozzászólás 
– Beszélgetés Marossy Zoltánnal, az RMDSZ Temes megyei szervezetének megválasztott új elnökével –
A március 10-i közgyűlésen, az RMDSZ Temes megyei szervezeteinek küldöttei bizalmat szavaztak Marossy Zoltánnak, aki három évig elnökként irányítja a szervezet tevékenységét. Terveiről, közösségerősítő elképzeléseiről kérdeztük meg az RMDSZ helyi, megyei és országos tevékenységében is több mint húsz éve részt vállaló politikust.
A tanácskozás keretében a Temes megyei érdekvédelmi szervezet Működési Szabályzatának módosítását terjesztette a küldöttgyűlés elé, amelyben az országos Alapszabályzattal való harmonizáció mellett, a megválasztott tisztségviselők számadási kötelezettsége is rögzítésre került. Indokolt esetben visszahívhatók a megválasztott tisztségviselők?
Minden nyugati típusú demokráciában eleve szabály, hogy a megválasztott vezetőket vissza lehet hívni. Véleményem szerint, nem kell feltétlenül eljutni a visszahívásig, de a meghatározott időnkénti, rendszeres beszámolás szükséges minden tisztségviselő számára márcsak a mérlegelés érdekében is. Másrészt a közösségnek pedig tudnia kell, hogy azok, akiknek bizalmat adtak mennyit vállaltak és mennyit teljesítettek. Véleményem szerint ez azért is szükséges, mert így könynyebb kiválasztani a közösségekben a legalkalmasabbakat, ugyanakkor pedig bizonyítási lehetőséget adhatunk azoknak, akik részt vállalnának a közösségi munkában.
Az ifjúsági szervezetek képviseletével kapcsolatban élénk vita alakult ki a küldöttgyűlésen. Az RMDSZ új elnökének mi az álláspontja ebben a vitában?
Nem tartom építő jellegűnek a hátratekintést, nem akarok régi sérelmeket felújítani, visszamenőleg minősíteni dolgo- kat és cselekedeteket, mert akkor ezzel telik el a mandátum három éve, és nem sikerül semmit sem felépíteni. Tény, hogy az ifjúsági képviselettel gondok voltak és ezeket mindenképpen orvosolni szeretném. Az nagyon jó, hogy több ifjúsági szervezet és szerveződés létezik megyénkben. Az ismert ifjúsági szervezetek mellett tudom, hogy komoly tevékenységet folytat a katolikus ifjak szervezete, a TEKMEK, amely jogi személyiséggel is rendelkezik. Szintén elismerésre méltó a belvárosi református gyülekezet ifijainak munkája, a fiatal önkéntesek jelentős segítséget nyújtottak nekünk a Gerhardinum Líceumban szervezett Tanulj meg írni, olvasni magyarul nyári táborunk szervezésében és lebonyolításában. Táborokat, csendes napokat szerveznek rendszeresen a tevékeny, jól együttműködő, szervezési tapasztalatokkal rendelkező egyházi ifjúsági csoportok, és az RMDSZ-nek nyitni kell irányukba is. Végülis amiatt keletkezett a vita, hogy kivel is működik együtt az RMDSZ. A helyzet megoldása érdekében egy az országos alapszabályban foglalt rendelkezés szellemében döntöttük el, hogy minden olyan ifjúsági szervezetet vagy szerveződést, amely vállalja a partnerséget a Temes megyei RMDSZ szervezettel, együttműködő partnernek tekin- tünk. Jelenleg a TEIS ifjúsági szervezettel van országos szintű partneri szerződés, de folynak a tárgyalások a többi temesvári ifjúsági szervezetekkel. Az én kötelességem az, hogy minden érintettet meg- kérdezzek akar-e az RMDSZ partnere lenni, illetve azoknak, akik kifejezik együttműködési szándékukat, biztosítanom kell az esélyegyenlőséget.
Programjában kitért az erkölcsi normák betartásának szükségességére is…
Mivel mindannyian, bánsági magyarok keresztények vagyunk, ismerjük a Szentírásban foglalt parancsolatokat, amelyek életvitelünket kell szabályozzák. Jól tudom, hogy egyikünk sem lehet tökéletes, de a lopásra, csalásra, hazudozásra, az erőszak minden formájára, a tisz- teletre és elfogadásra vonatkozó minimális erkölcsi normák betartása, meggyőződésem szerint, elsőrendű kötelesség minden közösségi előljáró számára. Ezt kérem mindenkitől, aki az RMDSZ szervezettel akar együttműködni, még akkor is, ha a politikai porondon úgy tűnik, hogy e norma rendszer nem népszerű, sőt a politikai csatározások éppenséggel felülírják a fentebb felsoroltakat… Tudjuk, hogy a politikai pártok legfontosabb célkitűzése a hatalom megszerzése és az ebből adódó eszközök felhasználásával a közösségek érdekének szolgálata. Temes megyében viszont, márcsak a maximálisan megszerezhető szavazatok viszonylag kevés számát tekintve is, az RMDSZ nem működhet igazi politikai pártként, sokkal inkább nemzetiségi érdekképviseleti szervezetként. Ebből adódik az, hogy amenynyiben Temes megyében belső szövetség- ként működünk és a közösségeket képviseljük nyelvi, kulturális és gazdasági szinten, akkor természetes az erkölcsi normák szerinti cselekvést elvárni.
Elnöki programjában hangsúlyos szerepet kap a részvételi demokrácia elemeire alapozott önkéntesség. Jól értem, hogy az RMDSZ Temes megyei szervezet belátható időn belül összeálló vezetői testületébe, a közösségi igények megfogalmazásából származó feladatokat önkéntesen felvállaló, tenni akaró személyek fognak szerepet kapni?
Az utóbbi évtizedek alatt jómagam többször szembesültem szomszédok, munkatársak, ismerősők részéről azzal a kérdéssel, hogy mekkora anyagi haszonnal jár az RMDSZ tevékenységében részt venni, mit hoz a konyhára ez a munka? Egyszerűen nem akarták elhinni, hogy például RMDSZ alelnöki mandátumom alatt nem kaptam fizetést ezért. És azt is nehezen hiszik el, hogy az elnök sem részesül semmilyen anyagi juttatásban. Én azt nem értem, ezt miért nem mondtuk ki eddig, mert meggyőződésem szerint, ki kell mondani, hogy egy szórvány megyében RMDSZ-vezetőnek lenni, mai szóhasználattal élve, nem biznisz, nem az anyagi gyarapodást jelenti. A rendszerben áramló információk valóban lehetőségeket is hordoznak, és ezek haszno- síthatók az RMDSZ tisztségviselői által is. Viszont a Temes megyei elnökének, alelnökének vagy vezetőségi tagjainak nincsen fizetésük, és hozzáteszem, nem is lesz a továbbiakban sem, mert nincs rá anyagi fedezet.
A Működési szabályzat módosításával, a szervezet vezetőségi struktúrája megváltozik. Önkéntességi alapon, társadalmi munkában dolgozunk, ezért nem várható el, hogy két három ember egyedül húzza a Temes megyei magyar közösség „szekerét”, meglátásom szerint sok- kal többen kell csatlakozzanak ehhez a közösségi munkához. Nem a barátaimat, családtagjaimat akarom „bevinni” az RMDSZ-be, hanem többszáz címre elküldve az általam kidolgozott struktúra tervét, várom azoknak a jelentkezését, akik önzetlenül akarják szolgálni a Temes megyei magyar közösség ügyét. A megyei RMDSZ szervezet új vezetési testülete a – reményeim szerint harmincegy személyt számláló – Megyei Állandó Testület lesz és várom azoknak a jelentkezését, akikkel, elképzeléseik, közösségi terveik vonatkozásában meg tudunk egyezni.
Melyek a legközelebbi célkitűzései?
Amikor 1989-ben megalakult a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség, amely később vált az RMDSZ részévé, egyik legfontosabb célkitűzés a magyar nyelv használatának az elfogadtatása volt. Ne feledjük, hogy számos korlátozás mellett, 1989 decemberéig nem volt szabad magyarul leírnunk városunk nevét sem! Nyelvünk közösségi megjelenítése máig igen hiányos. Sehol nincsenek például feltüntetve magyar nyelven a város történetével kapcsolatos tájékoztatók. A nagy hagyományápoló rendezvények során valamiféle látványosságként léphet fel egy-egy magyar tánccsoport, ami meggyőződésem szerint nem helyénvaló és nem ez a normális állapot. A soknemzetiségű Temesváron az lenne a normális, ha egy-egy magyar táncot a román tánccsoport is megtanulna, ha a megye vagy a város által szervezett és anyagilag támogatott, a megyét képviselő együttesben például egy-két vagy négy magyar népdalt is el tudnának énekelni. Hogy eljussunk odáig, meg kell ismertessük a saját kulturális értékeinket. Ez a mi legfontosabb feladatunk, nem várhatjuk el másoktól ennek a felvállalását. Ez az egyik fontos célkitűzésünk. Másik fontos feladat lesz megtalálni azokat az eszközöket, melyeknek hatására megszűnjön vagy ne alakuljon ki bármiféle retorziótól való félelem azokban az üzletemberekben, vállalatvezetőkben, akik bennünket támogatnak, illetve ne csak magyar vállalkozó támogathassa a Temes megyei RMDSZ-t. E célkitűzés teljesítésére világosan el kell mondanunk és megértetnünk a céljainkat, közöttük azt kell megértetnünk, hogy az RMDSZ nem politikai vetélytárs a többi pártok számára. Országos kitekintésben nekünk is a legfontosabb célunk a politikai porondon a választási küszöb 5%-ról 3%-ra való csökkentése. Meg kell értetni, hogy ezzel a lépéssel a teljes román társadalom demokratizálódását segíthetik elő. Nekünk, a Temes megyei RMDSZ szervezetnek viszont ez azt jelentené, hogy sokkal több településen juttathatjuk be képviselőinket a helyi önkormányzatokba, akik befolyásolhatják a helyi döntéseket annak érdekében, hogy e közösségekben, nyelvünk és kultúránk megmaradjanak.
A küldöttgyűlésen elhangzott beszámolókból kiderült, hogy a Temes megyei RMDSZ szervezet anyagi helyzete stabil és ez az állapot fenntartható.
Az elmúlt héten több alkalommal is egyeztettünk Halász Ferenc leköszönt elnökkel a szervezet idei költségvetés-tervezetéről. Ezt még az előző vezetőség állította össze és úgy gondolom, hogy a májusra felálló új vezető testület nem kellene beleszóljon. Ezt fogjuk továbbítani az országos elnökségnek, idén még az előző elnökség által kiegyensúlyozottnak minősített költségvetés alapján fogunk dolgozni. Nagy adósságok vagy más terhek nincsenek, egyes elképzeléseim nincsenek ugyan belefoglalva, de szerintem hiba volna most beleszólni az idei költségvetésbe. Bizonyos, hogy idén ősszel elkezdünk dolgozni a jövő évi költségvetésen, amelybe hangsúlyosan belefoglalunk más irányvonalakat is, a lényeg az, hogy olyan költség, amelyre nincs meg a megfelelő fedezet nem is jöhet szóba, szűkös vagy kevésbé szűkös keretek között úgy kell gazdálkodjunk, hogy megtartsuk az egyensúlyt. A szervezet hagyományos rendezvénynaptárát is igyekszünk betartani, nem várhatók nagy változások, jövőre viszont ott ahol szükségesnek mu- tatkoznak, lesznek kisebb nagyobb korrekciók.
Az anyaországi és a belső erdélyi politikai, gazdasági és civil szervezetekkel való kapcsolatok vonatkozásában mit tervez Marossy Zoltán temesi RMDSZ-elnök?
Most legfontosabb feladat felállítani az új vezetőségi csapatot. Megyei elnökké való megválasztásom alkalmából gratuláltak levélben Magyarországról, Nyugat-Bánságból és Belső-Erdélyből is, e kapcsolatok erősíthetők, bővíthetők és foglalkozunk is ezzel. Szerencsénk is van, ugyanis az Összetartozunk Program rendezvényeit ismét támogathatja Hargita Megye Tanácsa, tehát mindenképpen számítok a Hargita megyei barátaink segítségére. Az RMDSZ országos programjai- ba is ismét vissza kell térjen kellő hangsúllyal Temes megye, erősítenünk kell a határmenti együttműködéseket, illetve feltétlenül meg kell találnunk a formáját a Bánság nyugati, vajdasági és keleti, romániai részén levő közösségek közötti hatékonyabb együttműködéseknek. Tételesen szerepel a programomban a magyar nyelv fakultatív módon való oktatá- sának a problématikája, nagyon számítok az eddigi segítőkre, partnerekre. Tudom, hogy Erdély más vidékein is foglalkoznak ezzel, ezért meglátásom szerint nagyon jó lenne, még akkor is ha nem a mi kezdeményezésünkre, ha országos szintre fejleszthetnénk ezt a magyar nyelvoktatási formát, amelynek anyagi fedezete akadozó és szakmai háttere is viszonylagos. Bízom abban, hogy ez a terület is erősíthető, mert meggyőződésem, hogy ha egy-egy csoportból egy-két gyermek a magyar nyelv és kultúra környezetében nő fel, alapismereteket megszerez, akkor máris megérte a munkát.
