Rendkívüli érdeklődés mellett, múlt pénteken nyitották meg és mire e sorok lapunkban megjelennek, már záródik is Kudor Csilla temesvári kiállítása. Aki nagyon igyekszik, zárásig még megtekintheti a központi Helios Galériában kiállított, igencsak provokáló és elgondolkodtató anyagot. Csak reménykedni lehet abban, hogy sokan fordultak meg a galériában, és ezzel egy kicsit részei is lettek a Temesváron született, ma Brémenben élő művésznő egyedi világának. A Data Mundi /error 500/ ( talán az Elhibázott világadatok, esetleg Szerverhiba címmel fordítható magyarra a tárlat elnevezése – m.z.) című kiállítás keretében az alkotó az emberiség fejlődésének több – sajnos ma már bizonyítottan – elhibázott lépésére és ezek következményeire hívja fel a figyelmet. Látható, hogy az utóbbi évek vászonra vitt alkotói “termése” egyben kritikus viszonyulás a digitalis világhoz és egyértelműsítik az elszakadást a természettől és – esetenként – az emberi mivoltunktól. A táraltnyitón elsőként Tamás Péter Magyarország tiszteletbeli konzulja, a temesvári tárlat megszervezésének egyik kezdeményezője köszöntötte a résztvevőket, figyelmükbe ajánlva a “képek mögötti üzeneteket”. A kiállítás kurátora, dr. Daniela Constantin egyetemi tanár elismerését fejezte ki az alkotónak a felvetett, rendkívül időszerű témák és az egyedi ábrázolási mód, a poszt modern irányzaton is túlmutató alkotói nyelvezet miatt.

A megtekintésre kínált alkotásokat és a bennük kódolt üzenetek részleteit dr. Gabriel Kelemen művészettörténész, egyetemi előadótanár tárta a nagyszámú közönség elé. Méltatásában vészkiáltásokként értékelte Kudor Csilla bemutatott alkotásait. “Az alkotó a kiállított képekkel provokálja a nézőt, ezek a munkák a poszt-posztmodern művészeti válság, az állandó útkeresés kontextusában születtek meg. Erre az alkotói válsággal felérő jelenségre már jóval előbb felhívta a figyelmet két, mondhatni látnoki képességgel megáldott művész, Thomas Kuhn és Raymond Kurzweil. A válság a paradigmaváltás előhírnöke és Csilla üstökösként tűnik fel a művészet egén, alkotásaira egyfajta finom aktivizmus nyomja rá a bélyegét, elutasítva a fogyasztói társadalom túlkapásait, az ember által okozott ökológiai katasztrófát. A művész őrangyalként vigyáz a természetre, és arra figyelmeztet: sorra tűnnek el a nővény- és állatfajok, lemészárolják a dzsungelt, amelynek a helyét, a haladás nevében, pálmaültetvények foglalják el. Rendkívül kreatív megközelítésben a művész ironikusan azt is bemutatja, hogyan készül a mesterséges hús, valamilyen különleges érzéktől vezérelve megjövendőlte és egyik lakotásában meg is festette, hogy a luxusvendéglőkben szöcskével etetnek bennünket és szinte halljuk a luxus-óceánjáró zaját, amely a szerelem szigetére szállítja utasait. A kartonból készült díszletek világában élünk, semmi sem valódi, ami körülvesz, belülről minden üres, erre figyelmeztet bennünket a művész társadalomkritikája” – mondta dr. Gabriel Kelemen, aki emlékeztetett arra, hogy Kudor Csilla alkotói tehetsége nem kizárolag a festészetben teljesedik ki, hanem szobrászként is figyelemre méltó alkotásokkal rávilágít világunk számos rendellenességére.
Végül a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum elődjében, a 2-es számú Matematika Fiaika Líceumban végzett művésznő kifejtette, hogy annak ellenére, hogy három évtizede távol él szülővárosától, mégis erős szálakkal kötődik Temesvárhoz. Pályája vonatkozásában elmondta, hogy Temesvárról Magyarországra települt, Budapesten mérnöki és informatikusi képesítést szerzett, de végül a művészet hódította meg, és a düsszeldorfi Művészeti Akadémián Markus Lüpertz német festő, szobrász, grafikus, “az indulatos festészet jelentős alakja” tanítványaként indult el a művészetek útján. Amelyen haladva – amint azt a temesvári tárlatnyitó résztvevői is láthatták – mostanában éppen az emlékezet, identitás, tér-idő-egyén kapcsolódásaának kérdései foglalkoztatják.

Makkai Zoltán