Elmélyülhet az ukrán válság

Minden attól függ, betart­ják-e a békeszer­ződést, mondta a német külügyminiszter.
Frank-Walter Steinmeier – aki hétfő estére meg­hívta Ber­lin­be francia, ukrán és orosz kol­légáját, hogy áttekintsék a fe­hérorosz fővárosban 2 hónapja kötött egyezmény végrehaj­tá­sának alaku­lását – a Die Welt című lapban megjelent interjú­ban azt mondta, hogy a moszkvai és a kijevi vezetéstől egy­aránt azt várja, hogy megnyissa a megállapodások következő meg­valósítási fázisát, azzal a cél­lal, hogy elkezdődhessen a politikai rendezés folyamata. Stein­meier azt mondta: “nem érde­künk Orosz­ország tartós elszige­te­lése, de a Krím félsziget nem­­zetközi jogot sértő bekebelezése után nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna”.
“A G8-csoporthoz visszave­zető út Ukrajna egységének tiszteletén és a minszki megálla­podásokból fakadó orosz köte­le­zettségek teljesítésén keresztül ve­zet” – mondta Frank-Walter Steinmeier.

Kanada katonaikiképzőkkel segíti Ukrajnát

Kanada mintegy kétszáz ka­tonai kiképzőt fog küldeni Ukrajnába, hogy így segítse a biz­tonsági erőket a kelet-uk­rajnai oroszbarát szakadárok elleni küzdelemben – jelentette be kedden Ka­nada miniszterelnöke.
Stephen Harper arról számolt be, hogy a ki­képző alakulat a konfliktusövezettől messze, Uk­rajna nyugati részében állo­má­sozik majd. Az egy­ség a tervek szerint 2017. március 31-ig maradna Ukrajnában.
Korábban az Egyesült Álla­mok és Nagy-Bri­tannia is kato­nai kiképzőket küldött a fegy­veres konfliktus sújtotta kelet-eu­rópai országba. Az ENSZ leg­frissebb adatai szerint a kelet-uk­rajnai válság tavaly áprilisi ki­robbanása óta legalább hat­ezer ember vesztette életét a szaka­dárok és az ukrán hadsereg kö­zötti összecsapásokban, nagy­já­ból tízezren pedig megse­besültek.

Súlyos veszélyt jelentenek az orosz repülők

Az Európai Repülésbiz­ton­sá­gi Ügynökség ked­den közzé­tett jelentésében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy súlyos veszélyt jelentenek a polgári repülés biztonságára a kikapcsolt jeladóval köz­lekedő katonai re­pü­lőgépek. Az ügynökség nem nevezte meg konkrétan Orosz­országot, de azt kö­zölte, hogy az incidensek száma a Balti-tenger tér­ségében növekedett meg je­lentősen – 13 esetben ve­szélyesen közel repült kato­nai gép egy utasszállítóhoz, három esetben pedig lég­tér­sértés történt.
Svédország és Dánia nemrég közölte, hogy egy orosz katonai gép kis híján összeütközött egy utas­szállítóval Koppenhága kö­ze­lében, de Moszkva ezt le­ta­gad­ta. Ugyanakkor Nagy-Bri­tan­nia, sőt még Por­tugália is be­számolt arról, hogy magukat nem azono­sító orosz gépek kö­zelítették meg lég­terét az utóbbi időben.
Az Európai Repülés­biztonsági Ügynökséget az Európai Bizottság kérte fel a kérdés vizsgálatára, a je­len­tés megállapította, hogy komoly lépéseket kell ten­ni a kockázatok csökkentése érdekében. (Hír24)

Az örmény népirtásra való megemlékezés az Európai Parlamentben
A száz évvel ezelőtti örmény népirtás emlékeztet a legfonto­sabb indítékra, amely az európai egye­sülés alapjait megterem­tet­te éspe­dig, hogy Európa terüle­tén ne le­gyen lehetséges a hábo­rú, ne le­hessen az emberiesség el­leni bűn­cse­lekményeket elkö­vetni – fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti kép­viselője írásbeli hozzászólásában Brüsszelben az EP plénumán, amely az örmény nép­irtás szá­zadik évfordulója tiszteletére tartott em­lékülést, az est folyamán egy állásfoglalást is elfogadtak. Az Európai Parla­ment egyébként az első, ör­mény népirtással kapcsolatos ál­lás­foglalását 1987-ben fogadta el. “A tavalyi évvel olyan időszak kez­dődött, amely jó né­hány, az eu­rópai nemzeteket érintő, több­féle jelentőséggel is bíró cente­ná­riu­mot foglal magába, gondoljunk itt Szarajevóra, az első vi­lágháború végére, de a nagy vi­lágégés alatt történt tragé­diák­ra is. Ha hagyjuk a na­cio­nalistákat, populistákat és idegengyűlölőket, hogy saját esz­mé­ik népszerűsítésére használ­ják fel ezeket a megemlékezése­ket, nem teszünk egyebet, mint hoz­zá­já­ru­lunk az Európára ma oly jellemző bizalomhiány to­váb­bi elmélyíté­séhez. Kötelessé­günk, hogy megkeressük azokat az üzeneteket, a­me­lyek az európai népekeket kö­ze­lebb hozzák egy­máshoz, amelyek a közös ér­tékeket emelik ki. Így tudunk hoz­zájárulni a tár­sa­dalmaink­ban mélyre gyökerező mo­rális válság és bizalomhiány le­küz­dé­séhez, megtalálva az erőt, hogy folytassuk a közös európai ott­hon megteremtését” – emelte ki Winkler Gyula.

A vatikáni török nagykövet szerint rágalmazott a pápa
A Vatikánnál akkreditált tö­rök nagykövetség köz­le­ménye szerint Ferenc pápának a Szent Péter-bazilikában vasárnap be­mutatott örmény misén elhangzott szavai elfogadhatatlanok; népirtásról beszélni rágalom, a misén mondott kijelentések “politikai céllal meg­hamisítják a történelmet”.
Miután Ferenc pápa a XX. század első népirtásának nevez­te az örmények 1915-ben kez­dődött mészárlását, Törökország visszahívta szentszéki nagy­kö­vetét. Mevlüt Cavusoglu török külügy­miniszter bejelentése sze­rint, Ankara további lépé­se­ket mérlegel a Vati­kán­nal szemben.
Ferenc pápa hétfőn reggel a vatikáni Szent Anna-házban be­mutatott szentmise homíliájában az evangelizációról beszélve úgy fogalmazott: az egyháznak bátran és világosan kell beszélnie. “Nem hallgathatjuk el, amit láttunk és amit tudunk” – mondta Ferenc pápa, aki semmilyen utalást nem tett a Török­or­szág­gal ki­alakult diplomáciai fe­szült­ségre.
Vatikáni források szerint, a szentszéki államtit­kár­ságon nem okozott meglepetést Török­or­szág reakciója. A Vatikánban ugyan­akkor hangsúlyozták, hogy Ferenc pápa óvatos volt, és szó szerint annak a nyilatkozatnak a szövegét idézte, amelyet még II. János Pál és II. Karekin örmény katholikosz írt alá 2001-ben.
A Corriere della Sera című olasz napilap elemzése szerint Ferenc pápa az örmény népirtásról mondott szavaival a ke­resz­tényeknek a világ más országaiban jelenleg zajló üldözésére és legyilkolására akarta felhívni a figyelmet. A pápa fel akarta rázni közönyéből a nemzetközi kö­zösséget – írta a Corriere.
Az újságban Andrea Ric­car­di történész, a Szent Egyed kö­zösség vezetője hang­súlyozta, hogy Ferenc pápa nem Török­or­szággal szemben foglalt állást. El­len­kezőleg a pápa arra akart emlékeztetni, hogy eljött a törö­kök és örmények közötti köze­ledés ideje, hiszen a két nép ma nem ugyanaz, amilyen 100 év­vel ezelőtt volt.
Az Il Messaggero című ró­mai napilap úgy látja, hogy a Va­ti­kánnal hadba szálló Török­ország befagyasztotta az Európai Unió­ba való belépését. (Hír24)