A februárban hirtelen és szokatlanul hamar beköszöntött meleg miatt a megszokottól hamarabb kezdődött el a munka a kiskertekben. Legtöbben máris elvetették a borsót, gyökérzöldséget, retket, salátát, a hagyma is a földben. Megmetszették, permetezték a fákat, szőlőféléket, napokon belül elvethető a krumpli is.
Az ASAT (Asociația pentru Susținerea Agriculturii Țărănești) Zöld kosár programban résztvevő óteleki Tóth család kertészetében most alapozzák meg a következő hónapok termelését. A fiatal agronómus, Tóth Bernát éppen a kistraktor mögé csatlakoztatja a vetőgépet, amelynek segítségével a fokhagyma kerül a földbe.
– Ezzel a berendezéssel váltottuk ki az igen munkaigényes kézimunkát. Három sort vetünk egyszerre és a fokhagymának szánt húsz árnyi területet nagyjából egy óra alatt beültetünk. Kézzel akár fél napig is eltartott volna. Most tavasszal rengeteg a munka, mindent lehetőleg opti- mális időben kell elvégezni, gépek nélkül jóval nagyobb emberi erőforrást kellene bevonni azért, hogy minden rendben legyen. Nálunk zöldségtermesztés egy hektáron folyik, eddig a területek vetésre való előkészítését végeztük el, de ez mellett folyik a palántanevelés, gondozás, mert magunk állítjuk elő, a nálunk bevált és termesztésbe vett zöldségfélék palántáit. Mivel a programban résztvevő ügyfeleinknek télen is biztosítjuk a heti zöldséges kosarat, vagyis téli szállítást is végzünk, mindezekkel párhuzamosan folyik az éppen felhasználható zöldségek betakarítása is.
– Édesapám, Tóth István éppen elvetette a borsót, különböző gyökérzöldségeket, a hagymát, most a fokhagyma kerül a földbe. Ezeket szabadföldbe vetettük. Nagyjából egy hónap múlva részben a fóliaházakba, részben szabadföldbe kerül többféle palánta is. A fóliaházakat nem fűtjük, hanem az üvegházhatást hasznosítjuk a zöldségtermesztésben. Részben saját magunk által begyűjtött magokat használunk a palánták nevelésére. Jól bevált, elvárásaink- nak megfelelő termést biztosító fajták magvait gyűjtjük be és ezekből állítjuk elő a jövő évi termesztéshez szükséges palántákat. Szükség szerint vásárolunk is magvakat, de nem használunk hibrid fajtákat. Célunk az, hogy nem génmódosított, hanem a hagyományos fajtákat termesszük. Az idei hamar beköszöntött száraz, meleg időjárás kitűnő körülményeket biztosított a magágy elkészítéséhez és a veteményezéshez, de óvatosnak kell lenni, mert még akár drasztikus lehűlés is lehetséges ebben az időszakban. Csak akkor kerülnek ki a palánták, amikor tartós meleg idő várható.
– Mi kerül a megrendelők kosarába?
– Összesen harmincöt, térségünkre jellemző, szezonális zöldségfélét termesztünk. Téli időszakban például paradicsom nem kerül megrendelőink kosarába. Mindig az idő- szaknak megfelelő zöldségekből áll össze a kosár tartalma, viszont tárolt készletünkből télen is biztosítunk különböző mennyiségben például karalábét, krumplit, fokhagymát, hagymát, céklát. A fóliaházakban terem különböző salátaféle, spenót, zöldhagyma, karalábé és mások. Ezekből is kerül a kosárba.
– Hányan vesznek részt a Zöld kosár programban?
– Harmincöt megrendelő kiszolgálására méreteztük a termelésünket. A program lényege, hogy mi egész évben, heti rendszerességgel biztosítjuk megrendelőinknek a zöldséges kosarat, mindig az időszaknak megfelelő, általunk természetes körülmények között termesztett zöldségféléből. Az idénynek megfelelően egyik-másik zöldségféléből több vagy kevesebb kerül a kosárba. Hagyományosan április 12-én kezdjük el és március 5-ig biztosítjuk megren- delőinknek a kosárnyi zöldségféléket. Az egyhónapos szünet szükséges a következő év termelésének előkészítésére. Ha valaki szeretne heti rendszerességgel, friss és megbíz- ható forrásból származó zöldségfélékhez jutni, még bejelentkezhet a programba a 0728 318 225-ös telefonszámon.
– Kizárólag a biogazdálkodásban megengedett védőszereket használjuk. Viszont legjobb tudásunk szerint igyekszünk kerülni vagy minimálisra csökkenteni a vegyszerek használatát. Például azzal, hogy azonos fajtájú zöldségféléket nem vetünk, ültetünk ugyanoda, ezzel akadályozzuk meg az esetleges kórokozók átterjedését a következő zöldségfajtára. Nem ültetünk ugyanarra a helyre mondjuk paradicsom után, padlizsánt vagy burgonyát. Nagyon fontos a vetésforgó betartása ebben a gazdálkodási formában.
– Rendelkeznek a termeléshez szükséges gépekkel?
– A föld megmunkálásához, veteményezéshez szükséges gépek megvannak, ahol lehet a betakarí- tást is gépekkel végezzük, de azért a kézimunkára is szükség van. A burgonyabetakarító berendezés segítségével például kiássuk ugyan a termést a földből, de a zsákokba, tárolókba csak magunknak kell begyűjtenünk. A gépek karbantartását, esetenként javítását is nagyobb részben magunk végezzük el. Ma már nemcsak a szántás, vetés, aratásról szól a mezőgazdasági termelés, hanem a termeléshez szükséges szakmai tudás, tapasztalat és sok más mellett a gépek optimális kihasználásáról, karbantartásáról is.
– Látható, hogy a zöldségtermesztés mellett mással is foglalkoznak.
– Nagyobb területen termesztünk gabonaféléket, amit nagyobb részt az állatállományunk takarmányozásához használunk fel. A keletkező istállótrágyát pedig szintén felhasználjuk a földek trágyázásához, ugyanis műtrágyaféléket nem használunk. Most éppen tizenöt fejőstehenet tartunk. A szaporulatból az üszőket megtartjuk, a bikákat meg értékesítjük. A tejet részben értékesítjük, nagyobb részt feldolgozzuk. Rendszerint édesapámmal, édesanyámmal együtt hárman dolgozunk a gazdaságban, szükség szerint bevonunk még egy-két segítőt is. A sertéseket inkább saját felhasználásra neveljük.
– Sikerült átadni fiának a zöldségtermesztés fortélyait? – kérdeztem meg Tóth István gazdálkodótól, aki a legelejétől, tíz éve részt vesz a Zöld kosár programban. A fóliaházban éppen a palántákat ülteti át nagyobb, egyéni tartókba.
– Valamit csak sikerült, ha az agrármérnöki pályát vá- lasztotta, így ketten csak elboldogulunk. Most éppen a korai paradicsom és a paprika számára fogjuk előkészíteni a talajt. A hagyományos módon elkészített melegágyban (istállótrágyára helyezett termőföldrétegben) biztatóan növekednek a palánták, de máris meglepetés ért bennünket, ugyanis az egerek „lelegelték” a paprika palántáink nagy részét, úgyhogy kénytelenek vagyunk újravetni. Nagyjából ötszáz magot vetettünk, úgy gondoltuk, hogy ennyi palánta elég lesz ahhoz, hogy megtermeljük a szükséges paprika mennyiséget. Mást nem bántottak az egerek, a megmaradt palántákat napokon belül átültetjük és növekedésük érdekében az éjjelente fűtött modern „melegágyba” kerülnek, mielőtt a fóliaházba vagy a szabad földbe kiültetjük őket.
– Az öntözés nyilván elengedhetetlen, honnan veszik a vizet?
– A kert végében van egy gödör, ahová összegyűlik az esővíz, illetve a földekről a belvíz, onnan biztosítjuk a vízellátást.
– Egy évben hány palántát nevelnek?
– Sokévi tapasztalatból származóan mi egy megrendelőre fajtánként harminc palántát számolunk. Ez biztosítja a szükséges termést egy ügyfelünknek. Összesen valamivel több mint négy ezer palántát nevelünk és ültetünk ki. Ezt csak kézimunkával végezzük, mert ekkora mennyiségre nem kifizetődő palántáló berendezést vásárolni. A két fóliasátorunk területe ezer négyzetméter, ennyi szükséges is az érzékenyebb zöldségfélék termesztéséhez. Amint meg- engedi az időjárás szabadföldbe is kerülnek a palántákból, többféle paradicsomot, paprikát, padlizsánt és sokminden mást is termesztünk. Főleg a téli szállításokhoz szükséges zöldségfélék biztosítsához kellenek a fóliasátrak. Tíz éves tapasztalatunkból kifolyólag mára már szinte rutinná vált mikor, mit vetünk annak érdekében, hogy időben kerüljenek a termények a kosarakba. Borsót, babot, spenótot például évente többször is vetünk, annak érdekében, hogy a kosárba több alkalommal is kerüljön ezekből a terményekből. A fóliasátrakban is folyamatosan termesztünk különféle zöldségféléket. Az eddig említettek mellett leglább 35 árnyi területen hamarosan burgonyát ültetünk, 10 áron céklát, szintén 10 áron tökféléket tervezünk vetni, a fóliasátrak közé palánták kerülnek, a borsó után szintén palántákat ültetünk. Áprilisban nagyobb területen többféle babot fogunk elvetni szabadföldben, futóbabot hamarosan vetünk a fóliasátorba is.
Makkai Zoltán