Előzmények
Miután hétfőn este Kelemen Hunor aláírta Victor Ponta miniszterelnökkel és az USD többi pártjainak vezetőivel a kormánybalépési megállapodást – amelynek értelmében az RMDSZ két miniszteri, egy miniszterelnök-helyettesi és 14 államtitkári tisztséget tölthet be az új kormányban – kedden a parlament 346 igen- és 191 ellenszavazattal fogadta el az új Ponta-kormányt, amelyben a Szociáldemokrata Párt továbbra is 13 minisztériumot vezethet.
Kedden a parlamenti vita után Traian Băsescu arra hivatkozva, hogy az USL felbomlása után az új kormányprogramért a kormánynak felelősséget kell vállalnia, nem írta alá az új miniszterek kinevezését. Szerda délutánra viszont az államelnök meggondolta magát és aláírta az új miniszterek kinevezését s így a Ponta-III. kormány letehette az esküt a Cotroceni-palotában. Ennek összetétele: Liviu Dragnea – közigazgatás –, Gabriel Oprea – belügy –, Daniel Constantin – mezőgazdaság –, Kelemen Hunor, aki (akárcsak a koalíció többi pártvezetői) miniszterelnök-helyettes is – kultúra –, Titus Corlatean – külügy –, Mircea Dusa – honvédelem –, Robert Cazanciuc – igazságügy –, Korodi Attila – környezetvédelmi –, Nicolae Bănicioiu – egészségügy –, Remus Procopie –, oktatás –, Dan Şova – szállításügy –, Rovana Plumb – munkaügy –, Constantin Nită – gazdaság –, Ioan Petrescu – pénzügy –, Gabriela Szabo – ifjúság és sport –, Eugen Nicolicea – parlamenti kapcsolatok –, Bogdan Stanoevici – a szórványban élő románokért felelős tárca nélküli miniszter –, Doina Pana – vizek, erdők, és halászat tárca nélküli miniszter –, Liviu Voinea – költségvetési tárca nélküli miniszter –, Florin Jianu – kis- és középvállalkozások és turizmus tárca nélküli miniszter –, Razvan Nicolescu – energia, tárca nélküli miniszter –, Mihnea Costoiu – felsőoktatás és tudományos kutatás, tárca nélküli miniszter –, Aurelia Cristea – szociális párbeszéd, tárca nélküli miniszter.
A keddi parlamenti vita során Crin Antonescu lemondott a szenátus elnöki tisztségéről, helyét ideiglenesen az alelnök vette át de a szenátus új elnőkének nevét mgszellőztető hírekben felmerült Călin Popescu Tăriceanu, volt liberális pártelnök és kormányfő neve is, aki mellesleg nem szavazta meg a liberálisok kilépését az USL-ből. Szerdán Cristian Dumitrescu (PSD) vette át a szenátus elnöki tisztségét.
A PDL beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz megkérdőjelezve az új kormány legitimitását.
Az RMDSZ támogatása nélkül törékenyebbek a reformok
Markó Béla szenátor a Parlament együttes ülésén arra is utalt, hogy a mintegy 1.300.000 romániai magyar támogatása nélkül a reformok törékenyebbnek bizonyulnának. Tisztázta azt a téves állítást, hogy az RMDSZ részt vett az összes forradalom utáni kormányban. „Nem vettünk részt minden kormányban, sajnos. Való igaz, hogy vállaltunk különböző politikai színezetű koalíciókat, és ennek köszönhetően szinte minden itt jelenlévő párttal együttműködtünk kormányzati szinten. Nem egy adott politikai doktrína érvényesítéséért, hanem egy ennél jóval fontosabb cél, a társadalom demokratizálódása, az ország európai integrációja és az etnikumközi kapcsolatok megváltoztatása érdekében.” Felszólalásában Markó Béla áttekintette azokat az időszakokat, amelyben 1996 óta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban. „Mondják meg, kérem, miért ne higgyünk abban, hogy a baloldallal vagy a jobboldallal, a liberálisokkal, a szociál-demokratákkal, a demokrata-liberálisokkal, a keresztény-demokratákkal együttműködve hozzá tudtunk járulni az ország demokratizálódásához, és meg tudtuk akadályozni a kijelölt iránytól való mindennemű letérést.
Miért ne higgyünk abban, hogy egy ilyen, rendkívül veszélyes geopolitikai pillanatban, mint a mostani, amikor Európának ennek a részében fennáll a visszarendeződés veszélye, és egyes országokban máris ingadozik a jogállamiság, stabilitásra és egyensúlyra van szükségünk.”
Az RMDSZ kormányon tudja hatékonyan képviselni a romániai magyarok érdekeit
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a politikai stabilitás és kiegyensúlyozottság, valamint a romániai magyar emberek érdekeinek hatékony érvényesítése jegyében eldöntötte, eleget tesz a Szociál – Demokrata Párt felkérésének, és belép a kormányba” – nyilatkozta hétfőn délután Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A kormányra lépést rögzítő protokollum számos, a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából fontos elemet rögzít: a nemzeti szimbólumok szabad használatának jogát, a kisebbségi törvény elfogadását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanszékei helyzetének megoldását a román és a magyar oktatók által 2012-ben elfogadott megegyezés alapján, az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazását célzó törvények elfogadását, vagy az egyházaktól elkobzott vagyon visszaszolgáltatási folyamatának felgyorsítását.
A protokollum rögzíti ugyanakkor a decentralizáció folytatását, vagyis az önkormányzatok hatáskörének bővítését, arányos és kiszámítható választási törvény elfogadását, valamint az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását.
A protokollum aláírásakor Kelemen Hunor kijelentette: „a közösségi jogok, az anyanyelv használata, az oktatás, vagy a kultúra nem jobb- vagy baloldali, hanem érdekérvényesítési kérdés. Számunkra ez nem egy ideológiai döntés, egyértelmű, hogy mi a kormányban az Európai Néppárt értékeit képviseljük, a jogállamiságot, a demokratikus elveket.”