A családot ma megvetik és rosszul bánnak vele. Nekünk az a feladatunk, hogy ismerjük fel mi­lyen szép, igaz és jó családot al­kotni, családnak lenni ma, to­váb­bá, hogy mennyire nélkülözhetetlen ez a világ élete, az em­beriség jövője számára. Világít­sunk rá Istennek a családra vo­natkozó ragyogó tervére, és se­gít­sük a há­zastársakat, hogy ö­römmel éljék azt meg – fogalmazott Ferenc pápa a februárban megtartott bíborosi ülésen. U­gyan­akkor a Szentatya javaslatára a család lesz a fő témája az ok­tóberben sorra kerülő püspöki szinódus rendkívüli közgyűlésének is.
A családok alkották az el­múlt szombaton megtartott te­mes­vári lelkinap központi témáját is, az­zal a különbséggel, hogy ezúttal a házastársak és gyermekeik nagyon is aktív résztvevői voltak a nap programjának. Ft Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános meghívására a lelkinapon előadást tartott ft. Jávorka Lajos tiszakécskei plébános, aki két he­lyi családdal érkezett Temesvár­ra. Mint az a bemutatkozás, majd pedig a be­szélgetés során kiderült, a város hangulata, szépsége azt a fiatal házaspárt is lenyűgözte, aki most járt első ízben a Bán­ság e vidékén. A temesvári séta alkalmával pedig ismételten be­bi­zo­nyosodott, milyen könnyen le­küzdhető az országhatárok szabta távolság. Ezúttal a kapocs nem csupán a közös anyanyelv és hit, hanem egy neves református lelkész és költő alakja is: Szabolcska Mihályé, aki gyermekkorát Ókécskén töltötte, és akinek emlékét ma a városban szobor, valamint utca őrzi.
A találkozó elején ft. Pál József Csaba resicabányai plébános úgy mutatta be a meghívott lelkipásztort, mint akinek szívügye a család. Erről a későbbiek során a résztvevők – mint­egy nyolc házaspár – is megbizonyosodhattak. Az előadás részeként ugyanis Jávorka atya szívesen beszélt a tiszakécskei tevékeny­sé­géről, azonban mindig vissza-visszatért azokhoz a közös élményekhez, amelyeket a mintegy harminc családot összefogó csoporttal együtt élt át. Tapasztalat és szép emlék pedig adódott, illetve adódik naponta. A templom felújításakor például arra kellett lehetőséget keresni és ta­lálni, hogyan alakítsanak ki egy úgynevezett „babaszobát” a kisgyermekes anyukák számára, hogy ők is részt tudjanak venni a szentmisén és a kicsit se kelljen otthon hagyniuk. – Elég sok utánajárásba került, ugyanis a mi templomunk műemléktemplom, és az illetékes hatóságok csak sokára adták meg a módosításhoz szükséges engedélyt. De vé­gül egy régen raktárnak használt helyiséget sikerült átalakítanunk erre a célra, és ez nagy eredmény – zárta a beszámolóját Jávorka atya, majd hozzátette: a családos csoport mellett működik még egy nyugdíjasokból álló hittankör is, valamint egy kissé szokatlan tanfolyamot is elindított. – Fia­tal és középkorú ismerősök kerestek meg azzal a kéréssel, hogy nem tartanék-e egy templomi illemtan tanfolyamot. Vannak ugyanis, akik azért kerülik el Isten házát, mert nem ismerik a liturgia menetét, a különböző liturgikus cselekmények sorrendjét és a hozzájuk kapcsolódó szimbólumrendszert. Elindí­tot­tam hát ezt a kissé különös tanfolyamot, és ma már eljutottunk oda, hogy a résztvevők a Szent­írással is kezdenek ismerkedni. Van egy kedves idézetem Ferenc pápa nemrég ma­gyarul is megjelent apostoli buzdításából: Szíve­sebben látok egy olyan egyházat, amely megsebesült és bepiszkolódott, miközben kiment az ut­cák­ra, mint egy olyan egyházat, amely belebetegedett a zártságba és a kényelembe, mert a saját biz­­ton­sá­gához ragaszkodott. Élet- és családellenes világban élünk, ahol a papok is, a hívek is gyakran kapnak „pofonokat”, de a pápai buzdítás szellemében részt kell vennünk az emberek életében vagy, ahogy más alkalommal fogalmazott a Szentatya, „ki kell lépnünk önmagunkból, és el kell mennünk a határokig, a lét peremére is” – mondotta Jávorka atya.
A lelkinap második részében Tari M. Böbe nővér tartott előadást A család és a média címmel, majd a jelenlévők délután szentmisén vettek részt.