A visszakapott Magyar Ház közéletünk és magyarságunk háza. Értelemszerűen itt kapnak helyet civil szervezeteink.
Hány civil szervezetünk van? 2019-ben készítettem egy összefoglaló táblázatot, ide 36 működő(képes) szervezetet vettem be, inaktív (alvó) szervezet volt akkor 12, jogi háttér nélküli, nem be­jegyzett szervezetként 16-ot írtam össze, és létezett még 3 országos bejegyzésű szervezetnek helyi fiókja. Azóta további szerve­zetek kerültek bejegyzésre (Újszentesen, a Jolánta Egyesület, a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület – ennyiről tudok).
A civil szervezeteink több mint a fele Temesváron működik.
Itt van a Magyar Ház – és itt van a kérdés: mit jelent a visszakapott ingatlan a civil szervezetek vonatkozásában? Jogos és indokolt az igény: kapjanak helyet a Házunkban. Kérdés: miként? Azt könnyű belátni, hogy 25 szervezetnek 25 külön irodát nem lehet biztosítani – a régi épületben összesen sincs ennyi terem.
Külföldi példát vehetünk alapul. Szegeden jártam a Civil Ház­ban. A koncepciója az, hogy minden olyan szervezet, amelyik igényli, bérelhet irodát vagy irodarészt, és vannak közös termek: a kis és nagy tanácskozót mindenki akkor használja, amikorra igényli – ezt a ház vezetője adminisztrálja. Fénymásoló, nyomtató, szkenner sincs minden irodában, a közös műszaki szoba kínálatát hasz­nálhatják a szervezetek képviselői.
A Házat Szegeden az önkormányzat működteti – az ingatlan adóját, a közös termek költségeit állják. De a szervezetek irodáinak a működési-fenntartási költségeit az illetékes szervezet(ek) fizetik. Ez is hozzátartozik a civil felelősséghez – mondták a városházán. Aki közösségi feladatot vállal, vállalnia kell a vele járó anyagi kötelezettségeket.
Nem tudom, hány civil szervezet bérel ma irodát a szegedi Civil Házban. Azt viszont tudom, ha közösséget szolgálunk, akkor meg kell találjuk a módját annak, hogy a közönségszolgálattal járó anyagi kérdéseket megoldjuk.
Ha valaki másként gondolja, írja le a véleményét, tárgyaljuk meg – keressük együtt a megoldást.
-na