A Temes megyei fakultatív magyar oktatásban résztvevő gyermekek számá­ra szervezett nyári tábornak harmadik alkalommal ad otthont a temesvári Ger­- har­dinum Római Katolikus Líceum. A Tanulj meg írni és olvasni magyarul elnevezésű tábor július 23-27. között zajlik a nagy múltú tanintézetben, központi témája pedig a Mátyás király-emlékév­hez, illetve magához az uralkodóhoz kap­csolódik. A résztvevő gyermekek és fia­talok olyan településekről érkeztek, a­hol a magyar oktatás nem szerepel a tanrendben, így a növendékek a tanórák után, fakultatív módon sajátíthatják el a nyelvet. Többségük csupán otthon, a nagy­szülőkkel vagy a templomban gya­ko­rolhatja a magyar nyelvet. Mindezt a tábor megnyitóján, hétfőn ft. Kocsik Zoltán lelkipásztor, a Gerhardinum Lí­ce­um igazgatóhelyettese is megemlítette bevezetőjében, majd néhány szóban vázolta a tábor programját, amelyet nyom­tatott formában, egy dossziéban minden résztvevő megkapott. Ugyanakkor bemutatta azokat az önkéntes tanulókat is, akik az öt nap alatt a résztvevők segítségére lesznek: Jakab Orsolya Erzsébet (XII. osztály), Horváth Renáta és Stier Bence (X. osztály), Varga Dávid és Kri­zsán Endre (XI. osztály), mindannyian a Gerhardinum növendékei, valamint Rus Rafael tanuló Zsombolyáról. Többen kö­zülük előzőleg az ehhez hasonló tábor, il­letve a fakultatív magyar oktatás részt­ve­vői voltak, ma pedig önkéntesként adják tovább tudásukat, tapasztalataikat fiatalabb társaiknak.
– A gerhardista tanulók mellett a belvárosi református ifjúsági csoport is aktívan besegít a tábor lebonyolításában, Marossy Zsolt, Csereóka Petra, valamint líceumunk egykori végzőse, Dumitresc Mihály programfelelősök, a műhely­mun­kákat irányítják. A pedagógusok kö­zül Jakab Ilona igazgató, György Hen­rietta, Farkas-Ráduly Melánia, Molnár Tímea, Gergely Krisztina és Gál Anna Mária foglalkozik a huszonkét résztvevő fiatallal, akik Pusztakeresztúrról, Óbéb­ről, Gyertyámosról, Magyarszentmártonból, Újvárról, Buziásfürdőről és Máriaföldéről érkeztek – tájékoztatott a megnyitó után ft. Kocsik Zoltán igazgatóhelyettes.
A tábor öt napja változatos prog- ramot kínál a tanulóknak. Délelőttönként kétszer ötven percben nyelvtanulás zajlik, a délutánok sok-sok kreatív foglalkozással, vetélkedővel, műhelymun- kával, népdalok, népi táncok, mondó­kák, közmondások és énekek tanulásával, játékkal telnek. Nem hiányzik a vá­- rosnézés, kikapcsolódás sem. A reggeli és esti áhítatok ft. Kocsik Zoltán lelki­pásztor és Demeter Sándor református lel­kész vezetésével történnek.
A tábor programjának egyik kidolgozója és irányítója György Henrietta ma­gyar nyelv és irodalom szakos tanár, aki a ma­gyar nyelv, mint idegen nyelv ok­ta­tá­sának módszertanát a Partiumi Ke­resz­tény Egyetemen sajátította el, így össze­gezte a tábor első két napjának ta­pasztalatait: – A diákokat hétfőn egy kompetenciafelmérő feladatlap segítsé­gé­vel három különböző csoportba osztottuk. A feladatlap összeállításához dr. Magyari Sára és Balogh Andrea, Nyelvi szintfelmérő tesztgyűjteményéből merí­tet­tem ötletet, mivel a magyar, mint idegen nyelv oktatásának módszertana még viszonylag gyermekcipőben jár. Emellett a Balassi-füzetek (1-3.) szintén segí­tet­tek a módszer átültetésében és megva­ló­sításában. A felmérésen idén meglepő eredmény született, hiszen megugrott a kez­dők, azaz a KER-nek (Közös Európai Referenciakeretnek) megfelelő A1-es csoportba tartozók száma. A 22 gyer­mek közül kilencen az első csoportba, Molnár Tímea felügyelete alá kerültek, szintén kilencen az A2-B1-es csoportba Farkas-Ráduly Melániához, négyen pe­dig az általam irányított B2-C1-es szintűbe. Mindez elsősorban azt jelenti, hogy az immár három éve ismétlődő tá­bo­runk iránt szélesebb körökben is van érdeklődés, másodsoron pedig azt, hogy nagy szükség és igény van a nyelvmeg­őrző tevékenységekre. A gyermekekkel kedden, szerdán és csütörtökön délelőtt van alkalmunk teljesértékű szövegértés, -alkotás, -írás, illetve szóbeli megnyilvá­nuláson alapuló nonformális képesség­fej­lesztő órákat tartani. Az elmondot­tak­ból egyértelműen kikövetkeztethető, hogy bizonyos csoportokban a szövegér­tésig, -írásig kevés eséllyel lehet eljutni úgy, hogy a diák maradandó, hasznos élménnyel távozzon. Épp ezért igye­kez­tünk a lehető legkreatívabb és legjátéko­sabb módon összeválogatni a fejlesz­té- sükre szánt anyagokat. Az viszont, hogy mire és milyen mennyiségben lesz az adott oktatónak szüksége, csak kedden délelőtt derült ki, amikor lezajlott az első fejlesztő óra. Ennek függvényében számos mondókával, a nagyobb csoportokban nyelvtörőkkel is gazdagítottuk az anyagot, amelyek a gyermekek szóbeli ki­fejezését és memorizációs képességét egyaránt fejlesztik, nem beszélve arról, hogy a diákok mennyire élvezik ezeket. Emellett meséket válogatunk össze me­sés­könyvekből, amelyekhez a szintek­nek megfelelő feladatsorokat készítünk. Nincs konkrét tankönyvünk vagy tan­anyagunk, egyetlen célunk a nyelvátadás minden létező, szórakoztató, maradandó eszköz segítségével. Számos rajz, plakát, kiselőadás készül, ugyanakkor az ábécé másolása, a hangok artikulált kiejtése és szómagyarázatok sora tölti ki rendre e­ze­ket az órákat. Az identitás kialakítását erőteljesebben a délutáni programok cé­lozzák meg. Ezek keretében Mátyás ki­rály történeteivel, néptánctanulással, né­- pi játékok megismertetésével, magyar motívumos gyöngyfűzéssel, agyagozással foglalkozunk. Azt tapasztaljuk, hogy munkánk gyümölcsöző, hiszen sok visz­szatérő gyermekkel találkozunk, továb­bá újakkal, akikben ott figyel a kíván­csi- ság, nagyon kicsikkel, akik már tudják és ki is jelentik, hogy ők magyarul akarnak beszélni, és nagyokkal, akik szep­tem­bertől gerhardistaként lépik át ismét iskolánk küszöbét.
S.