A magyar nép Mária-tiszteletéről meg­annyi történelmi és egyházi dokumentum, hagyomány, népszokás, kegy­hely és kegykép tanúskodik. Az ősi csanádi egyházmegye első püspöke, Szent Gellért legendájában olvasható, hogy „az Ő taná­csának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bó­dog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódog­asz­szony országának nevezé.”
És hogy Szent István felajánlása óta a magyar hívő nép nem szűnt meg a Szűz­anyához fohászkodni és az ő oltalmát kérni, bizonyítja többek között az októberi Magyarok Nagyasszonya ünnep is, a­melyet Vaszary Kolos bíboros, prímás ké­résére1896-ban XIII. Leó pápa külön en­gedélyezett.
Harmadik éve immár, hogy Excel­len­ciás Roos Márton megyés püspök jóváhagyásával ezen a napon, október 8-án, a magyar nemzetiségű hívek zarándoklatát megszervezik a máriaradnai bazilikához.
Az idei szentmisén ismételten bebizonyosodott, hogy a Magyarok Nagyasszo­nya ma is egybegyűjti a közelben vagy távolabb élő gyermekeit. Annak ellenére, hogy munkanap volt, ismét több száz hí­vő kereste fel a radnai kegytemplomot, és az énekelve, imádkozva érkező keresztalják templomi zászlói viselték az egyes te­le­pülések nevét is: Arad-Belváros, Arad-Gáj, Arad-Mikelaka, Arad-Séga, Arad-Mo­sóczytelep, Kisiratos, Nagyiratos, Magyarpécska, Pankota, Borosjenő, Maj­láthfalva, temesvár-józsefvárosi plébánia, Gyomaendrőd, Újkígyós, Makó, Gyula, Csa­nádapáca, Békéscsaba, Szeged, Ma­gyar­bánhegyes, Mezőkovácsháza, Nagy­bánhegyes, Nagyvárad, Szatmárnémeti.
Excellenciás Roos Márton megyés püspök meghívására a szentmisét Excel­lenciás dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi főpásztor celebrálta mintegy harminc, határon innen és túlról érkezett lelkipásztor jelenlétében.
Az egybegyűlt több mint ötszáz za­rándokot elsőként ft. Reinholz András ka­nonok, a radnai kegytemplom plébánosa üdvözölte, aki többször utalt arra, hogy az anyaországi hívek számára nem idegen a máriaradnai kegyhely, elődeik búcsújáró ha­gyományairól és ragaszkodásáról a keresztút számos stációja, továbbá több kép­oszlop is tanúskodik. Ugyanakkor szó­beli meghívót nyújtott át jövő év augusztus 2-ra, amikor sor kerül a felújított rendház és kegytemplom ünnepélyes megáldására.
Szentbeszédében Excellenciás Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a Szűzanyát illető, sajátosan magyar Bol­dogasszony, illetve Nagyasszony el­ne­vezések eredetét, jelentését emelte ki. – Szűz Mária nagysága az alázatában és mélyen gyökerező hitében nyilvánul meg, Boldogasszony mivolta pedig abból fa­kad, hogy megvalósította Isten tervét – fo­galmazott a szegedi főpásztor.
A szentmise végén ft. Király Árpád marosi főesperes köszönte meg az egybegyűlteknek a részvételt, majd a hívek népes csoportjával ájtatosság keretében járta végig a kegytemplom mögötti ke­reszt­út stációit.
Az október 8-i ünneppel lezárul a má­riaradnai kegytemplomhoz szervezett egy­házmegyei zarándoklatok sora, de mint azt kérdésünkre ft. Reinholz András plébános elmondta, a radnai bazilika to­vábbra is fogadja a csoportosan érkező búcsújárókat, turistákat.
Sipos Enikő