Néhány hónapja kezdte el tevékenységét Keresztes Péter kollégánk a közszolgálati tele­vízió temesvári stúdiója  magyar adásának szerkesztőjeként. A TVR3-as és a Temesvári TVR,  októ­ber 26-án állt át az új műsorrácsra, viszont a Keresztes Péter által szerkesztett Körkép a végekről című magyar adást már szerdán, október 23-án láthatták a tévénézők a TVR3-as csatornán 11.30 órától a teljes mintegy egyórás, terjedelmében. Az adás rövidített változata a rá következő hétfőn (október 28-án) 20 órától került adásba, a helyi adón. Legközelebb november 6-án láthatják a nézők a végekről szóló beszámolót.

– Milyen tervekkel indul újra útjára a Temesváron szer­kesz­tett magyar adás?
– Műsorunk elsődleges célja a bánsági magyar közösségek mi­nél teljesebb, átfogóbb bemutatása, mindennapjainak képer­nyőn való megjelenítése országos szinten is. Úgy gondoltuk, hogy több szempontból, több szá­lon kíséreljük meg ezt a célt megközelíteni, állandóan fo­gunk riportokat, műsorokat ké­szíteni azokról a szálakról, amelyeket még a történelem húz, a térség pezsgő kulturális élete is állandóan napirenden szerepel, és foglalkozni kívánunk a hét­köz­napi embert foglalkoztató kérdésekkel is. A régióban élő magyar közösségek viszonylag keveset szerepelnek a sugárzott saj­tóban, ezért azt tervezzük, hogy a lehető legtöbb helyszínre elmenjünk és tájékoztassunk az eseményekről, az ünnepi alkal­makról, és a hétköznapokról is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ne zárkózzunk be, ne szo­rít­kozzunk kizárólag a temes­vá­ri eseményekre, történésekre, hanem a vidék életét is meg kí­vánjuk jeleníteni a képernyőn. Már kialakultak egyes telepü­lé­seken a kapcsolatok, Arad me­gyébe rendszeresen kijárok, itt külső munkatársunk Pataky Lehel Zsolt kollégám a fő tá­maszom, aki a bemondást is vég­zi. Nemrég Hunyad megyé­ben jártam, és készülök Resica­bá­nyára is. Annak ellenére, hogy jószerével egyedül dolgozom, megpróbálom lefedni az egész régiót.

– Meglehetősen előnytelen az adás ideje, ez mennyire függ a szerkesztőtől?
– Az adásidő meghatározása nem függ tőlünk, a közszolgá­la­ti televízió vezetősége határozza azt meg. A jelenlegi műsor szerint a közszolgálati televízió 3-as csatornáján (TVR 3) szer­dánként 11,30 órakor kezdődik a 48 perces műsor, viszont a te­mesvári stúdióban a magyar adás csúcsidőpontban, hétfőn­ként este 20,00 órakor kezdődik, ami a televíziózásban nagyon jó időpontnak számít. Mindenki­nek ajánlom, aki nem nézheti a szer­dai magyar adást, tekintse meg a hétfő esti adásunkat! A temesvári magyar adás napokon belül a televízió új honlapján is követhető lesz.

– Szülővárosából, Maros­vá­sárhelyről, Kolozsváron és Bu­karesten keresztül vezetett az út­ja Temesvárra. Milyen élmé­nyeket, tapasztalatokat tartogatott a Bega-parti nagyváros?
– Tulajdonképpen Bukarest­ben is szórvány körülmények között dolgoztam, ezért részben is­merős volt a helyzet. Tulaj­don­képpen feleségem révén, aki a Temesvári Csiky Gergely Ál­lami Színház rendezőjeként te­vékenykedik, kerültünk végül is Temesvárra. Mégis egészen más az itteni magyar közösség a fő­városihoz képest, itt sokkal na­gyobb a nyitottság a sugárzott mé­dia irányában, számtalan ese­ményre, helyszínre hívnak. Meg­látásom szerint a Temes megyei magyarság számára na­gyon nagy előny az, hogy vi­szonylag kis távolságra két or­szággal is határos a megye, az or­szághatárok átjárhatóak, adott a közösségek közötti kapcsolattartás, tapasztalatok cseréjének le­hetősége, ami óriási nyitottságot eredményez. Sokszor a kö­zösségek tagjai sem értékelik igazi értékén ezt az előnyt, amelyet a kívülről érkező számára rögtön szembetűnik. Az ország­ha­tárokon átívelő pályázatok szintén értékes lehetőségeket biztosítanak a közösségek szá­mára. E lehetőségek kizárólag határmenti közösségek számára adottak, az ország belsejéből néz­ve lehet igazán értékelni ezt az adottságot. Bevallom, hogy szá­momra nagyon kellemes a vá­ros, befogadókészséget és nyi­tottságot tapasztaltam a helyi magyar közösség részéről, fo­lya­matosan illeszkedünk be, és épülnek a kapcsolatok.

– Meglátása szerint van té­ma ebben a régióban?
– Bőven van téma a térségben, az igazán fontos témákat és riportokat a bukaresti kollé­gá­imnak is átadom, hogy a né­zettebb TVR1-esen is sugározzák ezeket, ezzel a médiának kö­szönhetően az országos saj­tóban is nyilvánosságot kapnak a helyi történetek, események. A beszámolók, riportok mellett, do­kumentumfilmek elkészítését is tervezzük, illetve fokozott fi­gyelmet fordítunk a fiatalságra, e korosztály problémáit kívánjuk a képernyőn megjeleníteni, a következő adásunkban erről is szó lesz. A műsor szerkezetéről szólva, mindig van egy-egy stú­dióbeszélgetés az éppen aktuális témákról, illetve az elmúlt né­hány hét eseményeiről készült helyszíni anyagok is bekerülnek a műsorba. Mivel egyedül dolgozom, nyilván nem juthatok el minden eseményre, másrészt számtalan olyan eseményre ke­rül sor, amelyet önmagában be­mutatni nem biztos, hogy érde­kes lehet a szélesebb nézőkö­zönségnek, viszont ilyenkor al­kalom adódik több anyag rögzí­tésére. Jó példa erre az ötvösdi szépkorúak találkozója, mely­nek ürügyén további anyagokat vettem fel, ezzel reményeim sze­­rint egy ötvösdi nagyobb körkép anyaga áll össze. Mivel alapjában operatőr vagyok, na­gyon szeretem a vizuális ol­da­lukról megközelíteni az esemé­nyeket, ezért műsoraimat is hang­súlyosan vizuálisra fogom, nagyon fontos nekem, hogy nem kizárólag a szereplők be­széljenek, hanem a képkockákban rejlő történetek is üzenje­nek a nézőknek.

*

A november 6-i Körkép a végekről című magyar adás (TVR3, 11.30) műsora:
Milyen volt az idei Aradi Magyar Napok? Erről beszélget Pataky Lehel Zsolt meghívottjával, Bognár Leventével, Arad alpolgármesterével.
Műsorunk második felében beszámolunk a Csiky Gergely Állami Magyar Színház bábtagozatának Nagyváradon aratott sikeréről, illetve Szőke Kavinszki Andrást, a Fuxfeszt művészeti igazgatóját kérdeztük a báb­fesztivál ötletéről, céljairól.
Egy nagyobb riporttal zárjuk a műsort, melynek témája a Temes és Hunyad megyei fiatalok önszerveződése.

Az adás rövidített változata hétfőn, november 11-én, 20 órá­tól kerül adásba a helyi adón.