Az 1912-es statisztikai adatok szerint, a történelmi Magyarország legnagyobb egyházmegyéje volt a Békés-Bánáti Református Egyházmegye. Területe Orsovától Szeghalomig, Pancsovától Csongrádig terjedt. A lélekszáma 211.250 fő volt, 49 anyaegyházközsége, 8 leányegyházközsége, 24 fiókegyházközége, 5 ötvennél nagyobb lélekszámú szórványa és 276 ötven lélekszám alatti szórványa, 191 iskolája volt. Trianont követően az egyházmegye Magyarország, Románia és Szerbia területén az Aradi, Bánáti, Békési, Csongrádi és Temesvári egyházmegyékre oszlott.
A tavalyi, Makón megtartott első találkozót követően, a Bétel baptista közösség vendégszeretetének és a temesvári reformáus gyülekezetek együttmunkálkodásának köszönhetően Temesváron fogadhatták és láthatták vendégül az egykori egyházmegye gyülekezeteinek küldöttségeit a temesvári reformátusok. A Bega-parti istenházában több mint ezren „önmagunkért, senki ellen” tehettek vallást hitükről és összetartozásukról az egésznapos ünnepi rendezvény során, melyen részt vettek az öt egyházmegye gyülekezeteinek lelkipásztorai, egyházi és világi tiszségviselői, és a három országból érkezett hívők népes tábora. A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel Ionel Tutac lelkipásztor, a Romániai Baptista Egyházak Szövetsége helyettes főtitkára, Neagoe Alex házigazda lelkipásztor, Titu Bojin, a Temes Megyei Tanács elnöke, Marossy Zoltán alispán, Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke, Molnár Zsolt temesi parlamenti képviselő, több egyházi méltóság mellett Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Nt. Fazkas Csaba lelkipásztor, a Temesi Református Egyházmegye esperesének köszöntőbeszédét követően, a házigazda baptista gyülekezet üdvözletét tolmácsolta Ionel Tutac lelkipásztor, aki a ’89-es temesvári forradalom huszonötödik évfordulójára reflektálva elevenítette fel a két felekezet híveinek az egymásratalálását a forradalom napjaiban és az azt követő esztendőkben is. A baptista és a református egyház bibiliaközpontúsága az alapja a józsefvárosi református és baptista gyülekezetek közötti hagyományos jó viszonynak – emelte ki a lelkipásztor. Alex Neagoe, a Bétel gyülekezet lelkipásztora a saját és a gyülekezete jókívánságait tolmácsolta az egybegyűlt református hittestvéreknek. Titu Bojin megyei tanácselnök a keresztény értékek közösségeket összekötő szerepére utalva biztosította az általa irányított intézmény további támogatásáról a temesvári egyházakat. Marossy Zoltán alispán az egyre jobban átjárhatóvá váló országhatárok feletti együttműködések közösségerősítő szerepét hangsúlyozva, a bánsági protestantizmus rövid történelmi áttekintésében kiemelte, hogy az ellenséges viszonyok, a vallásgyakorlás tiltása és akadályoztatása ellenére a történelmi Bánságban az elmúlt ötszáz esztendőben állandó volt a protestáns jelenlét, majd bizakodását fejezte ki aziránt, hogy a következő években, az Európai Unióban egymásra találó közösségek tovább erősödhetnek. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök kifejtette, hogy az egykori egyházmegye gyülekezeteinek idei találkozója szervesen illeszkedik a 2014-es esztendő évfordulós eseményeinek sorába. A temesvári magyar közösség megemlékezett az 1848-as forradalom és szabadságharc százhatvanöt évvel ezelőtti bukásáról, amelynek előzménye volt a vesztes temesvári csata, ötszáz évvel ezelőtt kínozták meg itt Dózsa Györgyöt, és huszonöt évvel ezelőtt a ’89-es temesvári forradalom, a református gyülekezet és lelkipásztora Tőkés László kiállásának és áldozatvállalásának köszönhetően jöhetett el újra a talpraállás, a megerősödés időszaka – mondotta Halász Ferenc.
Az ünnepi istentiszteleten nt. Katona Gyula, a Békési Refdormátus Egyházmegye esperese a kenyér és a hal megszaporításának bibliai történetére alapozott igehirdetésében fejezte ki meggyőződését aziránt, hogy az összetartozó közösségeket Isten akarata tartja egyben, és a szekularizáció időszakában felettébb szükséges egymásnak a megtalálása, a terhek megosztása. Az igehirdető hangsúlyozta, hogy egyedül az Igéből meríthető az az erő, amely biztonságot ad a mindennapok kísértései és kihívásainak a leküzdésére. A tavalyi makói találkozó során merült fel az egykori egyházmegye története szakszerű feltárásának gondolata, ugyanis eddig senki sem dolgozta fel a térség gyülekezeteinek írott anyagát. Az elmúlt egy év alatt több történész, közöttük dr. Tóth Levente és dr. Hegyi Ádám, vizsgálta az egyházmegye és az egyházközségek irattárait az 1711-1821-es időszakra koncentrálva – ismertette értekezésében dr. Hegyi Ádám kutató-történész, aki hangsúlyozta, hogy jószerével a Kiss Bálint, a Vésztőn született, egykori szentesi lelkipásztor által öszszeállított monográfia az egyetlen forrásanyag, de tapasztalatuk szerint rengeteg feltárásra váró, érdekes anyag lelhető fel a gyülekezetek irattáraiban, amelyek a korabeli egyházi élet hétköznapjaiba nyújthatnak betekintést. A résztvevők a világháló segítségével megismerkedhettek a Temesi Egyházmegye gyülekezeteivel, a képes beszámolók a kisebb-nagyobb közösségek idei jelentősebb eseményeiről tudósítottak. A találkozó kiemelkedő eseménye volt a zsoltáros felvonulás, melynek során a budapesti Cantores Ecclessiae fúvószenekar kíséretében főpapok és gyülekezeti tagok a legteljesebb hitbéli egységben tettek tanúbizonyságot hitükről, Temesvár utcáin felvonulva és zsoltárokat énekelve.
A délutáni ünnepi istentiszteleten Ft. Csűry István püspök igehirdetését hallgathatták a találkozó résztvevői. Az igehirdető a keresztény embert foglalkoztató kérdések megválaszolására törekedve, a hit megtartására buzdított hangsúlyozva, hogy az Ige és az egyetemes keresztényi értékekre alapozva, Isten segítségével válik lehetővé a közös jövendő felépítése. A záróistentiszteletet követően úrvacsorosztásra került sor, melyen az öt egyházmegyét képviselő lelkipásztorok csoportja szolgáltatta ki a hívőknek a szent jegyeket. A rendezvényt Mészáros János Elek alcsútdobozi presbiter, a 2012-es Csillag születik tehetségkutató verseny nyertesének ihletett előadása zárta. A történelmi Békés-Bánáti Református Egyházmegye II. találkozóját a Cantores Ecclessiae fúvószenekar, a Hindrich Sándor karnagy által irányított Szabolcska Mihály és a Szabó Gabriella karnagy által vezetett Új Ezredév gyülekezeti énekkarok szolgálata színesítette.