A Kárpát-medencei évez­re­des magyar jelenlétnek emléket állító istenháza, a Millenniumi templom felszentelésének százti­zen­kettedik évfordulója a gyár­városi és a kerület vonzás­kör­ze­tében élő katolikus hívek, és a te­mesvári magyar közösség szá­mára is az esztendő egyik kie­melkedő eseményének bizo­nyult, melyen más felekeze­tek­hez tartozó temesváriak is nagy szám­ban vettek részt. Jelen volt nt. Fazakas Csaba, a Temesi Re­formátus Egyházmegye espe­re­se, Molnár Zsolt parlamenti kép­viselő, egyházi és világi tiszt­ségviselők. A Magyarok Nagy­asszonya oltalmába ajánlott temp­lom ünnepét Temesvár leg­régebbi, Nepomuki Szent Jánost, a bánsági római katolikusok pat­rónusát ábrázoló köztéri szobor megszentelése tette teljessé. A ho­mokkőből készült szobor enyé­szettől való megmentése, Nicole Robu polgármestert idéz­ve „a római katolikus egyház, a városvezetés és a tulajdonkép­peni munkát elvégző képző­mű­vész, Ioan Oprescu együttmű­kö­désének a gyümölcse, melyet örömmel adunk át Temesvár la­kosságának a Gyárváros e rész­ben felújított terén”. A polgár­mester a Romanilor (Coronini) tér és a templom díszkivilágí­tá­sára is felhívta a jelenlevők fi­gyelmét, amit támogatók bevo­násával valósított meg a város­ve­zetés, hangsúlyozva, hogy Te­mes­vár e helyszíne méltán ke­rülhet vissza a városba látogatók figyelmébe. A szoboravató ün­nep­ségen részt vett Szekernyés János művészeti író, aki számos hely- és egyháztörténeti kiad­vány­ban ismertette Temesvár épített örökségét. Kérdésünkre elmondta, hogy nagyra értékeli a szobrot felújító művész mun­ká­ját, és azt, hogy Temesvár leg­ré­gebbi köztéri szobra végre az őt megillető helyre került.
A felújított szobor szentelési szertartását Excellenciás Roos Márton megyés püspök végezte.
Excellenciás Roos Márton főpásztor és ft. Kapor János gyárvárosi plébános meg­hívá­sára az ünnepi szentmisét Excel­lenciás Böcskei László nagy­vá­radi megyés püspök celebrálta az egyházmegye több lelkipász­to­rának jelenlétében. A Millenni­u­mi templom és a temesvári ma­gyarság ünnepén részt vett Hegyi László, az Emberi Erő­források Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtit­kárságának kabinetfőnöke, to­vábbá a dr. Szűcs Zoltán és dr. Vizi Gabriella kolozsvári magyar konzulok. Excellenciás Böcskei László nagyváradi megyés püs­pök beszédében az ősi hithez való ragaszkodás életformáló és megtartó szerepét hangsúlyozta, ebben központi helyen áll a Szűz­anya, akihez bizalommal lehet fordulni, ahogy ezt meg­tette legelső királyunk, Szent István is, aki országát és népét a Boldogasszony oltalmába aján­lot­ta. Hasonló gondolatokat tol­mácsoltak a Millenniumi temp­lom ünnepén német, valamint ro­mán nyelven elhangzott be­szé­dük­ben ft. Szilvágyi Zsolt te­mes­vár-jó­zsefvárosi plébános és ft. Toman Zoltán temesvár-bel­vá­rosi se­géd­lelkész: a felséges Édesanya mindannyiunkra kiter­jedő sze­retete óvja lépteinket, és ezt a ragaszkodást buzgó hittel kell minden nap megerősíte­nünk. Böjte Csaba ferences szer­zetes szentbeszédében az em­berbaráti szeretet mindennapi gyakorlá­sának szükségességére hívta fel a figyelmet: “Az Isten által meg­szólított ember, küldött is. Isten nem csak megszólít ben­nünket a szolgálatra, hanem küld is. A Bol­dogságos Szűzanya ün­nepén a szolgáló szeretet példái kell ben­nünket vezessenek, hogy a lét peremén, szegénységben é­lő­ket és az el­esetteket megke­res­sük, leha­jol­junk hozzájuk, vi­gaszt, irányt, utat mutassunk ne­kik. Hiszem azt, hogy mindig van to­vább, olyan hatlamas patró­nánk van, aki to­vábbvezet ben­nün­ket. Ha mi nem engedjük el az Ő kezét, Ő nem fogja elen­ged­ni a mi ke­zünket. Bíznunk kell Isten­ben, a mi drága Szűz­a­nyánk­ban, hinnünk kell a holnap­ban”.
Hegyi László, az Emberi Erő­források Minisztérium Egy­házi, Nemzetiségi és Civil Tár­sadalmi Kapcsolatokért Fele­lős Államtitkárságának kabinet­fő­nöke ünnepi beszédében a ma­gyar kormány üdvözletét tol­má­csolva, azt a meggyőződést osz­totta meg az egybegyűl­tek­kel, mely szerint az ország­hatá­rok el­le­nére közös erőforrása a ma­gyar­ságnak a magyarságához, hithez és a szülőföldhöz való ra­gaszkodás: “Megmara­dásun­kat célzó törekvéseinkben nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget kö­zös­ségeink, a maguk ünnepeivel, szokásaival, megtartó ere­jükkel. Ennek a megtartó erőnek fontos letéteményese az egyház, az egy­házi közösségek határon innen és túl. A templom nem csak szak­rális tér, hanem az élő közösség összetartó ereje is. Magyar­or­szág kormánya ettől a felis­me­réstől vezérelve igyekszik támo­gatni az élő közösségek létre­jöttét, fennmaradásukat lehe­tővé tevő építkezéseket, melyek nem­zetünk lelki, szel­lemi fenntar­tá­sához, megerő­sítéséhez járulnak hozzá. Ezért támogatta az Em­beri Erő­for­rások Miniszté­riuma a temes­vári Millenniumi temp­lom fel­újítását is, hiszen itt a szór­ványban talán még nagyobb szükség van az élő közösségekre és ezek tereire, mint az anya­országban. Ha ünnepeinket meg­üljük, őseinket és hőseinket tisz­teljük, meg tudjuk tartani ma­gyar­ságunkat, mert mindez meg­tart, összetart és felemel min­ket.” A szentmise alatt a Dumitresc Emil kántor által irá­nyított templomi énekkar szol­gálatát hallhatták az egy­be­gyűl­tek, egyházi- és népénekek, a Pápai himnusz és nemzeti imánk dallamai csendültek fel elő­adá­sukban. A hagyományt be­tartva a templomtéren a te­mesvári Mű­velődési Ház Bóbita tánc­cso­portja lépett fel dél-al­föl­di tán­cokkal, illetve az újszentesi Buty­kos néptánccsoport szat­mári táncokból összeállított elő­adással.