Né­hány évvel ezelőtt olykor hetente is beszámoltunk különböző, Zsombolyán szervezett, magyar jellegű ren­dezvényekről, vagy olyan közösségi eseményekről, amelyen magyar szervezetek képviselete is részt vett: fesztiválok, testvértelepülési szerződések aláírása, vásárok, ki­állítások, vagy sportesemények, színházi előadások. Mi az oka annak, hogy az utóbbi években csupán egy-egy magyar bál szervezésére futotta a közösség erejéből – kérdeztük Kaba Gábor RMDSZ-elnöktől, volt polgármestertől.

– Amennyiben összehasonlítjuk a mostani szűk esztendőket az ezt megelőző tizenkét esztendővel, látható, hogy a városban ab­ban az időben sok minden történt általában és mivel a város polgármesterét a magyar közösség sorai­ból választották meg, számos ma­gyar jellegű eseményre, rendezvényre is sor került. Elég csak arra emlékeznünk, hogy Zsombolyáról és környékéről több mint ezerhétszáz sze­mély ingyenesen látogathatta meg az Ópusztaszeri Nem­zeti Tör­téneti Emlékparkot, ezáltal ma­gya­rok és románok vagy más nemzetiségű honfitársaink a magyar kultú­ra egy részét is­mer­hette meg. Ren­geteg más rendezvény is volt, kon­certek, többek kö­zött Magyar­or­szág legjobb dzsessz-zongoristája, a méltán hí­res Vukán György, vagy a világhírű Benkó Dixie­land is fellépett Zsombolyán. Három alkalommal rendeztünk néptáncfesztivált, szin­tén há­rom alkalommal ke­rült sor hagyományápoló tánc­elő­adá­sokra. Sajnos elmondható, hogy ma már egyre fogy és egyre idősebb a helyi ma­gyar közösség. Nincs utánpótlás, hiszen a har­min­cas nemzedék vagy kivándorolt, estleg az ország más tájain keresi a boldogulást, vagy meg sem született… Ezzel is magyarázható a magyar óvodában és iskolában ta­nu­lók alacsony létszáma. Az el­múlt egy-két évben több magyar elő­adás megszervezésével próbálkoztunk, magyar közösségi él­ményt biztosítani a hon­fitár­sa­ink­nak, például a Bánsági Magyar Na­­­pok alkalmával. Ezekre sajnos alig negyvenen ha eljöttek, ami le­hangoló a szervezőknek, előadóknak és a nézőknek egyaránt, bár azok, akik eljöttek egy-egy előadásra, rendezvényre, na­gyon jól érezték magukat. Érzékelhető nagy­fokú érdektelenség nemcsak Zsom­bo­lyán, hanem szerte a me­gyé­ben és nemcsak a ma­gyar kö­zösségi ügyek iránt, hanem általában nagyfokú az emberek kiábrándultsága az egész társadalom szintjén.Nekünk nem lenne szabad eb­be a fásultságba belemenni, hanem csak azért is össze kell fognunk, mert helyettünk sen­ki sem fogja kép­viselni érdekünket sem Zsom­bolyán, sem másutt és megyei szinten sem.

– Az érdekképviselet hogyan viszonyul ehhez a helyzethez?
– A lakosság lélekszámának ismeretében – ezerkétszáz körüli a zsombolyai magyarok lélekszáma, (a 2011-es népszámlálás hivatalos eredménye szerint 1165 lakos vallotta magát magyarnak a városban – szerk.) a magyar kö­zös­ség három tanácsosi helyre számíthat az ön­kor­mányzatban. Amint tudjuk, jó né­hány évig egyetlen tanácsos kép­viselte a közösséget, később négy, öt, de volt már hat tanácsosunk is, most ismét négy tanácsos tevékenykedik az RMDSZ színeiben. Néhány hónap múlva kerül sor a helyhatósági választásokra, akkor ismét megmutathatja erejét a zsombolyai magyar kö­zösség, mi abban bízunk, hogy ezúttal is a kö­zösségünk összefog, és figyelemre méltó erőt fog jelenteni a helyi döntéshozatalban, ezzel jelezve épí­tő jellegű jelenlétét Zsombo­lyán. Az önkormányzatban most viszonylag korlátozottak a lehetőségeink, de feltétlenül ott kell lennünk annak érdekében, hogy a bennünket is érintő fontos kérdésekben kinyilváníthassuk vé­lemé­nyünket, és akaratunkat. Mi most arra készülünk, hogy a választásokon a lehető legjobb eredményt érjük el. Később elképzelhető, hogy lehettünk egy fiatalabb és ha­tékonyabban mű­ködő csapat, foly­tatja az általunk el­kezdett mun­kát a közösség megtartása és erő­sítése érdekében.

Kis létszámú osztályok a magyar tagozaton

A zsombolyai magyar nyelvű oktatás helyzetéről Cziprián-Kovács Jolán magyar szakos ta­nárnőt kérdeztük, aki három esztendeje ingázik a határ menti vá­rosba. A tanárnő a ma­gyar nyelvet és a magyarság történetét igyekszik megismertetni és megszerettetni a zsombolyai gyermekekkel. ”Nem dicsekedhetünk, a felső ta­go­zaton a négy osztályba összesen tíz gyermek jár. Hárman ötödikesek, egy hatodikos, a hetedik osztályba ketten járnak, és négy nyol­cadikos diák tanul a magyar tagozaton. Saj­­nos csupán két gyermek zsombolyai, a többiek nagyobbik része a dévai Szent Ferenc Ala­pít­vány zsombolyai otthonában ne­vel­kedik, ket­ten meg Kunszőllősről (Lunga) járnak be az iskolába. A tanárok egy része Temesvárról, van aki Kécsáról ingázik, néhányan, például Talpai Györgyi ma­te­matika szakos tanárnő, Zsombo­lyán lakunk. A jövőbeni kilátások nem kecsegtetőek, idén egyet­len negyedik osztályos diák végez, az ő to­vábbi sorsa is bizonytalan. Az óvoda magyar tagozatán is mindössze tíz kisgyermek van. A kis létszám részben a kevés gyermekkel, részben azzal magyarázható, hogy a szülők – nem kizárólag a vegyes házasságban élők – a román tannyel­vű iskolában látják biztosítottnak gyermekük jövendőjét. A ro­mán tannyelvű osztályokban, ha nem több, de legalább ugyanannyi gyermek tanul, mint a ma­gyar ta­go­zaton. Pe­dig most biztosított a nyol­cadik osztályig a ma­gyar gyer­­­mekek anyanyelven való tanulása Zsom­bolyán, a magyar családok bátran irathatják a gyerme­küket a ma­gyar óvodába és a ma­gyar iskolába, mert a szak­képzett tanári kar­nak köszönhetően, megfelelő szintű tudást sajátíthatnak el a ma­gyar tago­zaton, és ezen felül anyanyelvüket gyakorolhatják és a magyar kultúra alapjait is megismerhetik.”
A zsombolyai iskola magyar alsó tagozatán ősztől Borsos Éva tanítónő irányításával gyarapítják tudásukat a helyi magyar közösség leg­fiatalabb tagjai. Zsombolyai mun­káját megelőzően az tanítónő tizenkét évig a dettai iskola ma­gyar tagozatán tevékenykedett, a zsom­­bo­lyaihoz hasonló körülmények között. ”Ős­szel tíz gyermekkel indultunk, közülük kilencen jól beszélik nyelvünket, egy előkészítős kisdiák kevésbé, viszont mára mérhetően gyarapodott az ő nyelvtudása is. Sajnos a második félévben egy kisfiú családja visszaköltözött Belső-Er­délybe, és kilencen maradtunk… Három tanuló a dé­vai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonából, hárman Komlós­ról, hárman pedig a városból járnak be az iskolába. A komlósi gyer­mekek ingyenes utaztatását Kaba Gábor RMDSZ-elnök támo­ga­tásával sikerült megoldani, egyet­len feltétel az, hogy minden nap jöjjenek iskolába! Egy előkészítős, két elsős, egy másodikos, négy harmadikos és egy ne­gye­di­kes gyermek jelenti a zsombolyai iskola ma­gyar alsó tagozatát. A gyermeklétszám alacsony ugyan, de a szülői közösséggel, az iskola ve­zetőségével együtt mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyermekek a lehető legtöbbet megkapják. Az oktatási mun­kával kapcsolatban elmondhatom, hogy az öt osztályban való tanítás tanítót és gyermeke­ket is igénybe vesz, na­gyon jól össze kell hangoljam a te­vékenységeket, a rendelkezésre ál­ló időt a leghatékonyabban kell ki­használjuk an­nak érdekében, hogy a tananyaggal napirenden le­gyünk. Csütörtökönként “hosszú na­­pot tartunk”, megtoldva a megszokott iskolai programot, ilyenkor ismételünk, gyakorlunk, plusz fel­adatokat oldunk meg, és igyekszünk, ahol szükséges, a lemaradásokat behozni. Én bízom abban, hogy sikerül megtartanunk a ma­gyar tagozatot, ez irányban biztató az iskola vezetőségének pozitív, segítőkész hozzáállása.”
A mintegy ezerkétszáz lelkes magyar kö­zösségben talán van még lehetőség a tagozat fenntartására és bővítésére is, ezáltal folytatva a zsombolyai magyar nyelvű oktatás több em­beröltőre visszanyúló hagyományát… Negy­ven esztendővel ezelőtt még líceumi ok­tatás is folyt a városban, több neves bánsági tanár kezdte pályafutását Zsombolyán. A magyar is­kola és óvoda fenntartásához az ön­kormányzat támogató jóindulata, a tanerők lelkesedése és ügy­sze­retete mellett, a közösség is fel kell is­merje az anyanyelvű oktatás előnyeit és az anyanyelvű oktatási intézmények megtartásának szükségességét.

Jelentős értékű beruházások Zsombolyán

Annak, aki mostanában látogat Zsombo­lyára, az eddig megszokott, virágokkal dúsan dí­szített, nyu­galmat árasztó városkép he­lyett, igen mozgalmas, munkagépekkel és sáncokkal, kisebb-na­gyobb földkupacokkal tarkított kép tárul elébe a város főutcáján.
– Amint az látható, komoly felfordulást okoz, és a lakosság jogos bosszúságát is kiváltotta a régiós vízgazdálkodási vállalat eme zsom­bolyai beruházása, de a szenny­vízelvezető csatornahálózat kiépítésével valóban korszerű kö­rülményeket teremtünk a lakosságnak – mondta Postelnicu Darius polgármester. – A központiakkal párhuzamosan hasonló munkálatok zajlanak a Futoki ne­gyedben, a Vágó­híd környéki ut­cák­ban és másutt a városban, mi­vel az Aqua­tim vízszol­gál­tató – amely pár év­vel ezelőtt az ivóvízhálózat na­gyobb részének cseréjét és a hozzákapcsolódó infrastrukturális be­ruházásokat végezte el – újabb uni­ós pályázat keretében épí­ti meg a zsombolyai szenny­vízelvezető csatornarendszert. Mon­da­nom sem kell, hogy a vá­rosnak égető szüksége van erre a beruházásra, amely a lakosság élet­körülményeinek ja­vítását szolgálja. Amint befejeződnek a munkálatok egy-egy szakaszon, a vá­rosvezetés azonnal hoz­zálát a terület rendezéséhez, az utak, járdák kijavításához és a zöldövezet rendezéséhez. A ma­gunk részéről hatványozott figyelmet fordítunk e beruházás minőségi kivitelezésére, a kivitelező vállalatokat több alkalommal figyelmeztettük, sőt ko­moly összegű büntetést is ki­látásba helyeztünk, amennyiben a megszabott határidőket és a minőségi elvárásokat nem tartják be. A mostani beruházást a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban egy újabb mint­egy négymillió euró értékű mun­ká­­lat követi, amely az eddig fel nem újított vezetékes vízhálózat (a teljes hálózat mintegy 30%-a) cseréjére irányul. A tervek szerint a következő egy-két évben kerül sor ezekre a munkálatokra is. Na­pokon belül kerül átadásra a város új víztisztító állomása, amelyet szintén a vízgazdálkodási vállalat épített meg, uniós forrás felhasználásával. Sokan a városvezetést hi­báztatják amiatt, hogy nem került aszfaltburkolat több utcába, ezúton is hangsúlyozzuk álláspontunkat, mely szerint, választási kam­pány ide, vagy oda, csakis az említett be­ruházások befejeztét követően fog­juk aszfaltozni, vagy újraaszfaltozni a vá­ros legtöbb utcáját. Ha most elkezdtük volna a valóban rossz állapotban levő főutca aszfaltozását, fel kellett volna törnünk, a csatornázási munkálatok miatt!

– A statisztikai adatok szerint 2014 végén 270 vállalat működött a városban, és 71 munkanélküli személyt tartottak nyilván. Mi a helyzet ma?
– Új cégeket nem jegyeztek az illetékes cégbíróságon, viszont az idei esztendő első hó­napjában, az új adóügyi törvényköny előírásai miatt, nagyon sok egyéni vállalkozó függesztette fel, vagy szüntette meg tevékenységét. Úgy tűnik, hogy az adózással kapcsolatos új ren­­delkezések a vártnál nagyobb adóterhet je­lentenek az egyéni vállalkozóknak. Elkép­zel­hető, hogy or­szágos szinten, estleg újabb rendelkezéssel ja­vítanak a helyzeten. Zsombolyán a munkanélküliségi mutató 0,2%, messze az országos át­lag alatt. Magyarán csak az, aki nem tud vagy nem akar, az nem dolgozik ná­lunk. Az itt tevékenykedő nagyvállalatok, miu­tán a környékbeli falvak munkaképes la­kos­ságát alkalmazták, minden he­lyi szálláshelyet kibéreltek és az or­­szág más régióiból toborzott mun­kaerőt he­lyezték el ezekben, de még így is komoly mun­ka­erő­hiánnyal küszködnek. Mivel városunk von­zónak bizonyul az ideérkezők szá­mára, a fia­talok helybentartása, egyúttal a lakáshiány mérséklése érdekében a városvezetés a városfejlesztési tervében újabb ház­helyeket, telkeket készül a 35 évnél fiatalabbaknak ingyenesen biztosítani lakásépítés céljából. Ter­veink szerint a Ion Vidu övezetben, a temető és a vá­gó­híd közötti részben kerül sor legelőbb mint­egy félszáz telek ingyenes odaítélésre a 15-ös törvény alapján a fiatal házasoknak. Ma már nem jellemző ugyan a kivándorlás, de a forradalmat követően sokan a hely­béli fiatalok közül kivándoroltak, és ezáltal a fiatalabb korosztályok lélekszáma megfogyatkozott. Szá­mos, városunkban mostanában megtelepedett vagy megtelepedni szándékozó fiatal család igé­nyelt lakást a várostól, ezzel kí­vánjuk segíteni őket a zsombolyai megtelepedésükben.

– Négy-öt évvel ezelőtt az Országos Lakásépítő Vállalat kezd­te el több ingatlan épí­tését a Futoki negyedben, de a munkálatok pár éve leálltak. Mi a helyzet ezekkel az ingatlanokkal?
– Örömmel mondhatom, hogy egy-két hete újrakezdődött a mun­ka, Bukarestből is megkaptuk az átiratot, mely szerint nevesítették a kivitelezőt, ennek képviselői je­lent­keztek az ön­kormányzatnál, je­lenleg az építőtelep kialakítása van folyamatban, hamarosan elkezdődhet a tulajdonképpeni munka. Reményeink sze­rint idén sikerül a fővárosban elérni újabb bérlakások építésére a szükséges forrást, u­gyanis a városban tevékenykedő és ingázó ér­tel­miségi családok számára szándékozunk egy megfelelő tömbházat felépíttetni. A fenti terv megvalósítása annál is fontosabb, hogy két nap­pal ezelőtt hagyták jóvá a következő négy évre a dr. Karl Diel Városi Kórház akkreditációját. Ennek birtokában további fejlesztéseket tervezünk a kórházban, és további szakorvosokat, kö­zépkádereket szeretnénk Zsom­bo­lyára von­zani. Amennyiben lakást tudunk biztosítani a fiatal orvosoknak, nagyobb annak az esélye, hogy itt megtelepedjenek. Eddig is egy Ro­mánia-Magyarország határokon átívelő projekt keretében is jelentős fejlesztésekre került sor a kórházban, és ezt az új költségvetési ciklusban is folytatni kívánjuk a magyar partnerekkel kö­zösen. Hasonló lehetőségek mutatkoznak Szer­bia viszonylatában is. Az ingázó tanárok, tanítók, mérnökök és a különböző rendvédelmi intézményekben dolgozókat is szeretnénk a városban “letelepíteni”. Utóbbi­ak esetében rendkívül fontos lenne az állomány bővítése, ugyanis az utóbbi években a nyugdíjazások, illetve más okok miatt rendkívüli módon le­csök­kent például a rendőrök száma! A város ál­talában jó közbiztonságát nem veszélyeztethetjük, főleg a térségben egyre na­gyobb számban megjelenő migránsok viszonylatában, még akkor is, ha Zsombolyára eddig csak vé­letlenszerűen, talán tévedésből ke­rültek migránsok.

– Meghaladva a megyei átlagot, Zsombo­lya az uniós források le­hívásában jeleskedett, számos be­­ruházás valósult meg a városban uniós forrásból. Továbbra is érkeznek uniós pénzek Zsombo­lyá­ra?
– Köztudott, hogy az uniós alapokból lehívható összegek biztosíthatják a legnagyobb tételeket egy-egy település költségvetésében, még akkor is, ha az átlagosnál nagyobb bürokratikus erőfeszítést igényel az ügyintézés, el­számolás. A következő időszakban kerülnek be­adásra a Regionális Operatív Prog­ramok pá­lyázati kiírásaira meg­alkotott pályázataink, és több Románia-Magyarország határon átívelő pályázaton is dolgoznak a szakembereink. A március végi ha­táridőre le is adtuk pályázatainkat a szerbiai partnereinkkel való együtt­működésre az IPA – program keretében. A kikindai önkormányzattal közösen a közúti infrastruktúra fejlesztésére irányuló, mintegy nyolcszáz ezer euró értékű pályázatot nyújtottuk be. Egy másik, szintén Kikindával közös pályázatunk keretében több közösségi hasznosításra szánt haszonjármű – földgyalu, teherautó, ut­caseprő autó – megvásárlására nyílik lehetőségünk. A szerbcsernyei községházával is van kö­zös pályázatunk, amely egy Zsombolyáról a határállomásig tartó kerékpárút épí­tésére vo­natkozik, illetve a vá­ro­sunk bejáratánál levő ki­állítási helyszínen egy korszerűen felszerelt pihenőhely kialakítását célozza meg a kerékpárosok részére. Szerb oldalon pedig a településen levő kastély turisztikai hasznosítását kí­vánják megvalósítani. Mó­ra­halommal folytatni kívánjuk az ed­digi jó együttműködést, és legújabb testvértelepülésünkkel, Csa­nád­palo­tá­val is keressük az együttműködési lehetőségeket. Szintén uniós forrás felhasználásával ter­vezzük felújítani és korszerűsíteni a főutcán levő líceum ódon épületét, ugyanakkor a technikai felszereltséget is javítani kívánjuk. Szin­tén sürgős feladatunk egy új napközi építése, ezzel a fiatal családokat akarjuk segíteni.

– Megtekintve a tavalyi művelődési rendezvények sorát, tavaly mintegy negyven kü­lönféle rendezvényt szerveztek Zsombolyán. Idén mit terveznek?
– Az idei esztendő legnagyobb kulturális rendezvénye a 250 évvel ezelőtti sváb betelepítés évfordulójára való megemlékező rendez­vény­sorozat lesz, amelyet a római katolikus templom, a Németor­szág­ban élő zsombolyaiak szervezetével közösen szervez meg a Vá­ros­háza, Helyi Tanács és a Kul­túr­ház. Augusztus elseje és hetedike között kerül sor a jubileumi rendezvényekre, de az év folyamán is megemlékezünk a két és fél évszázaddal ezelőtti eseményekre. Min­den hagyományos kulturális ren­dez­vényt megtartunk, például a Vá­rosna­po­kat, bluesfesztivált, temp­lombúcsúkat, megemlékezünk a kórház alapításának 120 éves év­fordulóján, lesz Jäger-kiállítás és mások, össze­sen ötvennégy eseményt tartalmaz az idei eseménynaptárunk.