A HETI ÚJ SZÓ Baráti Körének tagjai idén Temes megye legkeletibb részeivel ismerkedhettek, a Bega forrásvidékének szépségei, a Ruszka-havas tövében húzódó év­százados erdőségek, az érintetlennek tűnő vadregényes táj,  a Sopot-vízesés látványa, és nem utolsósorban az igazfalvi vendéglátók mindenre kiterjedő figyelme és kedvessége, de még az alföldi ember számára szokatlan, ám a hegyekben gyakori és váratlan zápor is kellemes emlékei az idei Baráti Köri Találkozónak.

HÚSZ „békások” Igazfalván
A Belső-Erdély irányába ve­zető főút mentén talán nincs is másik olyan megragadó látványt nyújtó kistelepülés, mint Igaz­fal­va. A testvértelepülések elneve­zé­seit is tartal­ma­zó helység­név­táblától virágos park, gyer­mek­­ját­szótér, a község fejlődéséről árul­kodó vízmű, rendezvény­csar­nok, tágas temp­lom­tér, több parkosított rész valamint a porták, a házak előtti terek a gondosságról árulkodnak.
A sport- és rendezvény­csar­nok bejára­tá­nál Ihász János, a ne­gyedik mandátumát ép­pen meg­kezdett polgármester, a ren­dezvényt köszöntő, a házigazda figyelmességéről ta­núskodó mo­linó előtt fogadja szívélyes Isten hozott köszöntéssel a két busszal és számos személygépkocsival ér­kező több mint 150 vendéget. A temesvári, a megye több más te­lepüléséről illetve Magyaror­szág­ról érkezett „béká­so­kat” sa­já­tos ízekkel körített lán­gossal fo­gadták. Graur János, a BK társaságot köszöntő szavai után Ihász János pol­gár­mester ismer­tette a nap programját, meg­ígérve, hogy tartalmas és em­lékezetes nap­nak néznek elébe a találkozó résztvevői. Az újraválasztott, rendkívül hatékonyan te­vé­kenykedő polgármester irányításával az el­múlt évtizedek alatt Igazfalva látványos fej­lődési pályára állt, jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg a község három településén, több mint tíz millió euró ér­ték­ben, a legtöbb utcában aszfaltburkolat, kor­sze­rű közvilágítás, csatorna- és vezetékes ivó­­vízhálózat szolgálja a lakosság jó élet­kö­rülményeit. Mindezek mellett, több intéz­mény szervezésében, és rendszerint a test­vér­települések képviselőivel együtt megtartott szá­mos hagyományos rendezvény erősíti a közösséget.

A boldogulás útjai Igazfalván
Látogatás a cipészetben
Hajdan jó hírű kovácsok, bognárok, ko­sár­fonók, seprűkötők, ácsok, asztalosok dol­goztak a faluban, és még ki tudja hányféle mesterséget folytattak az itt lakó emberek. Ma már csak mutatóban, egy-két családban láthatunk kisiparosi tevékenységet, de ma is folytatódik a hagyomány. A találkozó részt­ve­vői egy lábbelikészítő manufaktúrát, a Bobonici család által 2008-ban alapított csa­ládi vállalkozását látogattak meg. A vállal­ko­zás vezetője elmondta, hogy felesége ta­pasz­talatára alapozva, aki hosszabb ideig dol­go­zott egy lugosi cipőgyárban, kizárólag mi­nőségi alapanyagból, java részt kézimun­ká­val készítik az időszaknak megfelelő, nőknek és férfiaknak való lábbeliket, amelyeket ma­guk forgalmaznak a bolti áraknál alacso­nyabb áron.

A kerámia mesterei
Ahogy a szomszédos Zsupánfalvához (Jupanesti) az agyagmegmunkálás évszá­za­dos (a műanyagok térhódítása miatt is, sajnos ma már kihalófélben levő) hagyománya kap­cso­lódik, úgy Igazfalváról indultak a világot, vagy legalábbis ennek felénk eső kis részét meghódítani a összetéveszthetetlen alakú és mintázatú, jellegzetes díszítésű kerámia tár­gyak. Costineanu Nagy Teréz kerámiái ma már a világ minden tájára eljutottak, és viszik el Igazfalva jó hírét, a különleges dísztárgyak méltán nyertek általános tetszést.
Az alkotó – Igazfalva felemelkedésén életük végéig buzgolkodó tanító házaspár, a szép emlékű Nagy János és Teréz – leánya alkotásai egye­diségükkel tűnnek ki.
A baráti köri találkozó alkalmával a résztvevők élőben láthatták a ke­rámia tár­gyak készítésének folyamatát, ugyanakkor a hagyomány és modern sajátos ötvöződését is nyomon követhették. Mert a jelentős összegű uniós támogatással igazi gyárrá fejlesztett vállalkozás keretében, nyolc alkalmazott, hagyományos technikával, fazekas korongon állítja elő, és kemencében égeti ki a piac igé­nyeinek legmegfelelőbb dísz- és ajándék­tár­gyakat. De nagyon fontosnak tartják a fa­ze­kasság, az agyagozás hagyományának a meg­ismertetését és továbbéltetését is. Temes­váron rendszeresen szerveznek bemutatókat és tevékenységeket főleg a gyermekeknek. A fejlesztéssel együtt bővült a vállalkozás kí­ná­lata is: a hagyományos dísz- és aján­déktár­gyak mellett számos kreatív kézműves tevé­kenység alapjául szolgáló kisebb-nagyobb, ötletesnél ötletesebb tárgyat is előállítanak.

Pesty Frigyes-díj helyi pedagógus házaspár emlékére
A kerámia műhely meglátogatását meg­elő­zően Szekernyés János hely- és kultúr­történész a HETI ÚJ SZÓ Baráti Köre által 2008-tól kezdődően évente odaítélt kitün­te­tés, a Pesty Frigyes-díj névadójának munkás­ságát ismertette, majd Graur János főszer­kesztő átadta Costineanu Nagy Teréznek a szülei, Nagy János és Nagy Teréz tanítók kö­zösségmegtartó munkásságának elismerése­ként post mortem odaítélt Pesty Frigyes-díjat és oklevelet.

Meghitt pillanatok az igazfalvi istenházában
Méltán büszkék az igazfalviak temp­lo­muk­ra, amelyet Alpár Ignác – a budapesti Magyar Nemzeti Bank, Mezőgaz­dasági Mú­zeum, a szintén budapesti Vajda­hunyadvár, több erdélyi református templom és várme­gye­háza, közöttük a kolozsvári Vá­rosháza épü­­leteinek tervezője – tervezett. Ez az egyet­len épület, amelynek a híres építész a kivitelezését is felügyelte. A baráti köri ta­gokat nt. Czapp István, igazfalvi refor­má­tus lelkipásztor fogadta, aki bemutatta a száz­hu­szonhárom évvel ezelőtt telepített református közösséget és a száztizenhárom éve felszen­telt templomát. Ismertetőjében hangsúlyozta, hogy a templom mindig a közösség egyik fontos megtartó ereje volt, és kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedek negatív hatásai – el­világiasodás, kivándorlás – itt is érez­hetőek, mégis az igazfalvi református kö­zösség egyértelműen a megmaradás, a hitben való együtmunkálkodás útján haladva tekint bizkodással a jövendő felé. Ezt a bizakodást igazolja a teljeskörű templomfelújítási mun­kálat is, amely az igazfalvi istenháza, a Fel­ső-Bega mente és térségünk egyetlen fia­tor­nyos templomának az utókornak való át­men­tése érdekében valósulhat meg széleskörű összefogással. “Nagy visszhangot váltott ki a templomjavítási szándékunk, komoly értékű tá­mogatásra van kilátás több anyaországi intézmény részéről, ami bizakodásra ad okot arra nézve, hogy a templomunk belátható időn belül ismét teljes pompájában állhat – mondta a lelkipásztor. – El is kezdtük idén májusban a templom külső felújítását, egy hazai kormánytámogatás felhasználásával, és önerőből sikerült a torony kivételével újra­vakolni a templomot. Idén arra látjuk biz­tosítottnak az anyagi forrást, hogy a torony sisakját leemeltessük. Önök azon szeren­csések között vannak, akik utoljára láthatják a templomunkat az idők által igencsak meg­tépázott toronnyal (!), amelynek az ere­detivel mindenben megegyező mását fogjuk vissza­helyezni. Természetesen belülről is megújul a templomunk, és fontos kültéri munkálatokra is sor kerül. A templomfelújítási folyamat vége felé kerülhet sor reményeink szerint az orgona felújítására is.” A templomi rendez­vény keretébn nyújtotta át Graur János fő­szer­kesztő a közösségi szolgálatát elismerő oklevelet a lelkipásztorak, Molnár Géza al­ko­tóművész kisplasztikájával együtt. Az igazfalvi református templom előtt készült el a BK találkozó hagyományos csoportképe.

Maradandó élmények a Ruszka-havas aljában
Az igazfalvi találkozó során ismét be­bizonyosodott az, hogy mindenütt, a leghét­köz­napibb kö­rülmények között is létez­het­nek értékek, amelyekre általában oda sem figye­lünk. Érték a kö­zös­ség, amelynek szolgá­la­tá­ban lehet újabb értékeket teremteni, az ösz­szefogás, mely az épített örök­ség men­tésé­nek szol­gálatá­ban és a közösségi megma­ra­dás érdekében teremt értéket. És ér­ték a ter­mé­szeti szépség, amely­nek felfedezésére in­dultak el a ba­ráti köri közösség tagjai Rusz­ka­tőre.

Eső előtt
Az erdők között kanyargó úton Ihász Edit képzett idegenvezető ismertette a látni­való­kat a Marsigli gróf írá­saiban is szereplő, alig háromszáz lakosú Bázosd, Kisbegej – Begheiu Mic-től, a bükkerdők helyén ala­pí­tott Facsádon keresztül, a boldog béke­idő­ben egykori ecetgyáráról híres Marzsináig, a XVIII. század végén épült fatemplommal büsz­­kélkedő Kurtyától tovább Ruszkatőig. A Bega egyik ágának forrásvidékén gyö­nyörű táj és az igazfalvi szorgoskodó csapat Csató Imre, Szabó Béla, Bors Mihály, Bors Éva, Jámbor Ágnes, Ihász Ágnes és Haszna Erzsébet várta a vendégeket, ízleltes borjú­pörkölttel és rostonsült töltött pisztránggal.

Amikor megérkezett a frissítő zápor
A résztvevők természetesen legelőször a térségünkben ritka természeti látványosság, a Sopot-vízesés megtekintésére és a lenyűgöző erdei táj felfedezésére indultak. A jó han­gu­latú erdei találkozót kissé megzavarta ugyan a hirtelen lezúduló zápor, de a táj vadregé­nyes szépsége, a ven­déglátók szívélyessége bizonyo­san kárpótolta a résztvevőket.

Esti “itatás”
Visszatérve az igazfalvi rendez­vény­csar­nokba, Graur János megköszönte a szíves vendéglátást, Ihász János polgármester pedig “esti itatás” kijelentéssel újra elővette a hazáig tartó nótázásra serkentő helyi főzetű konyakot és pálinkát tartalmazó butykost.
A csapat a Szurdoki tavat körüljárva ér­kezett meg a repülés úttörőjének számító Traian Vuia szülőfalujába, Bozsorba, ahol a Traian Vuia repüléstörténeti múzeumban megtekinthették a feltaláló, mérnök által elkészített, és 1906-ban a világon elő­ször levegőbe emelkedett és repült VUIA I nevet viselő szerkezet hasonmását.
A látványokban és élményekben gazdag idei HÚSZ Baráti Köri találkozó sikeréhez Ihász János igazfalvi polgármester és csa­patának önzetlen munkáját kiegészítve hoz­zájárultak Herczeg András, az Egeria, Szegedi Lajos, a Gall Print, Tamás Péter, a TIFEL, a Tóth Júlia, a MUNAX, Tóth Csaba, a FORNETTI, Nagy Árpád, a Pro Air Clean Ecologic, Schramkó Szilárd, a Strong Dental, a Mó­ra­halmi Szent Erzsébet Gyógyfür­dő (a szervezéket belépőkkel jutalmazták), Manga Levente, a QUICK LUNCH, Farkas Imre, a DROMF Kft. vezetői, Molnár Géza, alkotóművész valamint Molnár Zsolt, par­la­menti képviselő.