A temesvári Városháza és a városi művelődési ház valamint a Városháza mellett, az RMDSZ megyei elnökének javaslatára meg­alakított Kisebbségek Konzul­tatív Tanácsa szervezésében első al­kalommal megtarott Etnikai Kisebbségek Fesztiválja és gasztro­nómiai bemutatója meg­nyi­­tójában Nicolae Robu pol­gár­mes­ter kifejtette, hogy a nagy­sza­bású rendezvény lehetővé kí­ván­ja tenni a temesvári nemzeti ki­sebb­ségek folklórjának népszerű­sítését, a hagyományaik megőr­zé­sét és ösz­tönözzön minden kisebb­ségi kö­zösséget a hagyományőr­zés­re. A városvezetés és a Kisebb­ségek Kon­zultatív Tanácsa e közö­sen szervezett rendezvénnyel a tér­ség sokszínűségének a megőr­zé­sére törekszik – hagsúlyozta a polgár­mester, aki a fesztivál második nap­ján Klaus Johannis nagy­sze­be­ni polgármesterrel, államelnök-je­lölttel együtt látogatott el a Rózsa­parkba. A fesztivál első nap­jának ren­dezvényeit a temesvári Big Band fúvószenekar nyitotta meg, majd a szabadtéri színpadon fel­lépett a Hanschenklein német tánc­csoport, a temescsernai make­dó­nok Altona tánccsoportja, a szen­de­laki (Maguri) roma hagyo­mány­ápoló együttes és a temesvári arab közösség palesztin táncokat bemu­tató csoportja. Az első napon vi­szony­lag foghíjasok voltak a sza­badtéri színpad előtti padsorok, és a Rózsapark előtti Rózsakert (Tran­­dafirilor) soron felállított la­cikonyhák körül is kevesen forgo­lód­tak.
Vasárnap sokszáz te­mesvári volt kíváncsi a fellépő ha­gyomány­ápoló csoportok produk­cióira. De a színpad környékén is igen moz­galmas volt az élet, a ki­sebbségi civil szervezetek képvi­se­lőinek kö­szönhetően az érdek­lő­dők meg­te­kinthették a kisebbségek sajátos eszközeit, megíz­lel­hették és meg­vásárolhatták ter­mé­keiket. A bán­sági szerbek stand­ján kü­lön­féle tészta­fé­léket, szárított szar­vas­gom­ba-ízesítőt, a bolgárok mézet és méhészeti termékeket is kínáltak. A roma közösség képviselői a hagszerekből és a kö­zösségre jellemző használati tár­gyakból rögtönzött kiállítás mel­lett, szemet gyönyörködtető, élő vi­rágokból összeállított asztali dí­szeket ajánlottak mindazoknak, akik nem sajnálták az időt ezek el­ké­szítésére a roma asszonyok irá­nyítása mellett. Ezúttal virág­kö­té­szetből jelesre vizsgáztak az ön­kéntes “tanulók” és az irányítóik is. Ötletességből és kezdeménye­ző­készségből szintén jelesre vizs­gáztak a Dévai Szent Ferenc Ala­pítvány óteleki Szent Kereszt ott­honában nevelkedő gyermekek és vezetőjük, Patakfalvi-Nagy József által a fesztiválon forgalmazott fel­­ira­tozott kézműves dísztárgyak és házilag elkészített ízesítők és sava­nyúságok kelendőek voltak, nem­csak a magyar vásárlók kö­rében. Kétséget kizáróan a hagyo­má­nya­ink­nak megfelelően kidí­szített ma­gyar standok iránt volt a leg­na­gyobb az érdeklődés, és eb­ből ítél­ve elmondható, hogy a nt. Fazakas Csaba esperes, a Temes Megyei Civil Tanács alelnöke és csapata által készített pörkölt elnyerte min­denki tetszését, a román, magyar, szerb, bolgár vagy roma nyelven minduntalan elhang­zó dicsérő sza­vak közül, egy ro­mán honfitársunk kijelentése ra­gadta meg a figyel­mün­ket, aki a Kárpátokon túlról érkezve Temes­várra, életében elő­ször kóstolta meg a galuskás ser­tés­pörköltet, és elmondása szerint, életében nem evett ehhez fogható finomságot.
A rendezvényen részt vett Halász Ferenc főtanfelügyelő-he­lyettes, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke is, aki a magyar “bemu­tat­kozást” egyér­tel­mű sikerként jel­lemezte, és elő­relépésnek minő­sí­tette a Kisebb­ségi Konzultatív Ta­nács létrejöttét, ezzel a Temesvári Városi Tanács­ban képviselettel nem rendelkező kisebbségek szá­má­ra lehetőség nyí­lik az őket is érintő döntések meghozatala során ismertetni ál­láspontjukat.
Molnár Zsolt parla­menti kép­viselő, a töretlen sikernek örvendő bánsági magyar hagyományá­po­lási mozgalom fenn­tartása mellett, hasonlóan fon­tosnak ítélte meg ezek megmuta­tását és népszerű­sí­tését a többségi nemzet és a kisebbségek irányában is, aminek jó keretet biztosíthatnak ezek az általában nagy részvétel­nek ör­ven­dő rendezvények. Amíg a színpad mellett a testnek kínáltak fi­no­mabbnál finomabb étkeket, a szín­padon az előadók muzsiká­juk­kal, énekükkel és táncukkal a lé­leknek nyújtottak “táplálékot”. A szerb kö­zösség Kruna és OK Bend Te­mis­var együttesei, majd köz­ked­velt román előadók fellépését a bol­gár közösség hagyományápoló együttesei, a temesvári Slavjak és az óbesenyői Palucenka néptánc­csoportok léptek közönség elé. A Pál Krisztina tanítónő által irá­nyí­tott Bóbita tánccsoport dél-alföldi és rábaközi táncainak alkalmával elevenedett meg igazán a Rózsa­park színpada, a kis táncosok si­keresen nyújtottak ízelítőt a nagy­számú résztvevőnek a pergő rit­mu­sú és gazdag mozdulatvilágú ma­gyar táncok világából. A Szabó Ferenc tanító által irányított Bok­réta citeracsoport, Szabó Szebi szó­lóéneklésével változatos nép­dal­­­csokor bemutatásával a hagyo­mányos magyar népzene világába nyújtott betekintést. A magyar kö­zösség színpadi produkcióját, két if­jú hagyományápoló Mag Tímea és Makkai Gergő Botond, az idei végvári kézműves táborban tanult népdalok közül osztott meg egyet a résztvevőkkel. A magyar cso­por­to­kat a zsidó közösség Shalom ének­kara, az ukrán Kalena tánc­cso­port és a roma közösség Ro­ma­no tánccsoportja követte a Rózsa­park színpadán.
 (Wolf Oskar felvétele)
Az Etnikai Kisebbségek Fesz­tiváljának az együttműködésről, a másság elfogadásáról szóló üzene­tét némileg csorbította az Új Jobb­oldal (Noua Dreapta) nevet viselő szervezet fáklyás felvonulása a Nagykörúton (C. D. Loga). A mint­egy ötven, a helyi viszonyok, illetve a szerintük jogtalan és kor­rupció-gyanús ingatlan visszaszol­gál­tatások, a Temesvár központi ré­szében épült ingatlanok legna­gyobb részét birtokló roma csa­ládok részéről tanúsított opulencia miatti elégedetlenségüket és felhá­bo­rodásukat skandáló fiatalok rasszista, kisebbségellenes meg­nyil­vánulása a demokrácia vadhaj­tásaként értelmezhető.