A tavalyi helyhatósági választásokat követően, nyolc­­vanhárom év után, FARKAS IMRE személyében ismét magyar alpolgármester tevékenykedik a temesvári Városházán. Az eltelt egy esztendő mérlegelésére te­szünk kísérletet az alábbi beszélgetés során.

Számomra megtiszteltetés az, hogy kép­viselhetem a magyar közösséget a közigazgatás legmagasabb szintjén Temesváron. Semmilyen előzetes köz­igazgatási, ám évtizedes cégvezetői tapasztalattal érkeztem a temesvári Városházába. Szerencsére nagy tapasztalattal rendelkező csapatba kerültem, ezért nem okoztak különösebb gondot a hatáskörömben – szociális igazgatóság, adminisztrációs részleg és részlegesen a katasztró­favédelem – felmerülő ügyek rendezése, a helyzetekhez legmegfelelőbb döntések meg­hozatala. Legelőször a város által mű­köd­tetett szociális intézményeket látogattam meg, találkoztam az intézmény­ve­zetőkkel, és feltérképeztük a tevékeny­- ségüket, rögzítettem az elvárásaikat és a terveiket. Szinte mindjárt kiderült, hogy a törvényes rendelkezések módosítása miatt, egyes intéz­ményekhez nem jutott el a város által biz­tosított anyagi forrás, vagy csak részben jutott el. Idéntől már minden intézmény akár vá­rosi fenntartású, akár a város által támogatott szervezetről legyen szó, rendszeresen megkapja a nekik járó anyagi forrást. Hatékonyságának növelése és a költséghatékonyság szelle­mében át­szervezésre került a teljes Város­háza tevé­keny­sége, igazgatóságokat vontak össze, intézményeket választottak le, úgy­hogy a szociális intézmények munkájában legin­kább adminisztratív területen változás lesz, de a legfontosabb, hogy senki sem ve­szíti el a munkhelyét.

Tevékenységének első hónapjaiban a városgazda (city manager) feladatait is át kellett vállalnia. Mi a feladata egy városgazdának?
Hatáskörömbe került minden, ami a vá­ros épített vagyonával kapcsolatos. Lakó­épü­le­tekkel, gazdasági rendeltetésű épít­- mények­kel, mű­emlékekkel, üzlethelyi­ségek­kel, tel­kekkel kap­csolatos ügyes-bajos dolgokat kellett egyenesbe hozni, a lakó- vagy tulaj­donosi társulásokkal megoldani a nem mindig felhőtlen kapcsolattartást. Számtalan igény, elvárás fogalmazódott meg. Sze­rencsére tavaly uniós forrás felhaszná­lá- sával sikerült nyolcvan ingatlan felújí­tá­sá­ra és hőszigetelésére szerződést kötni, idén eddig valamivel több mint száz ingatlanra vonatkozó felújítási szerződést írtunk alá, további ötvenre kerül sor egy-két héten belül, de akár kétszázra is növekedhet a nagyobbrészt jövőre megújuló ingatlanok száma. Ebben a munkakörben is rengeteg dol­got elődeimtől örököltem, a régi szer­ző­déseket például nem állt módomban meg­vál­toztatni, de az új szerződések megkö­té- sekor figyelembe vettük a régi megálla­po­dásokban foglalt és konfliktusos helyze­teket előidéző kitételeket, és ezeket a jobb együttműködés érdekében hagytuk ki vagy módosítottuk. Most folyamatban van az elektronikus felületen való versenytárgya­lás, hamarosan beérkeznek a cégek ajánlatai a kivitelezésre, és ha minden a tervek szerint halad, tavasztól nagyobbrészt el­kezdődik a kivitelezés. Ebben benne van az is, hogy esetleg valamely cég megóvja a versenytárgyalás eredményét, és akkor mindent újra kell kezdeni. Nekünk ezek az óvások nagy gondot jelentenek, esetenként akár évekig is elhúzódhat emiatt egy-egy be­ru­házás kivitelezésének az elindítása. A vá­rosgazdai munkakörből adódóan számos szak­bizottság – például az üzlethelyiségek bérlésével, a szociális lakások kiutalásával, a visszaszolgáltatott lakásokból kilakoltatottak ügyével foglalkozó, a város általi meg­vásárlásra kerülő ingatlanok ügyében tárgyaló és a tranzakciókat lebonyolító és más bizottság – munkájának összehango­lása is feladatom volt, illetve a döntések ellenőrzését is végeztem. Ez a rendkívül idő­- igényes tevékenység is rengeteg új tapasztalatot biztosított. Mindazok mellett, hogy Dan Diaconu alpolgármesterrel és Nicolae Robu polgármesterrel egyeztetve a munka egy részét megosztottuk ugyan, de januárig rendkívül zsúfolt időszak volt alpolgármesteri tevé­kenységem első esztendejének első fele.

A tavalyi esztendő kiemelkedő eredménye az Európai Kulturális Fővárosi cím elnyerése a 2021-es évben…
Valóban kiemelkedő közös megvalósítás ez, amely rendkívüli módon hozzájárulhat Temesvár és térségének fejlődéséhez. Itt ismét meg kell köszönnünk Temesvár test­vérvárosainak a támogatását. Ez egy szé­les­­körű összefogás eredeménye, a projekt megvalósításában az Európai Unió segítsége bizonyos, viszont a sikeres megvaló­sítás egyik előfeltétele a romániai központi források biztosítása is. A 2021-re tervezett rendkívüli kulturális év rendezvényeinek, rendezvénysorozatainak nem kell politikai színezete legyen, a teljes ország sikere kell legyen a 2021-es esztendő. Most már isme­retesek a tervezett fő irányvonalak, egyik az, hogy a művészetek kerüljenek a polgá­rok közvetlen közelébe. Ebben a vonat­ko­zásban várható például Temesvár peremke­- rületeinek a felzárkóztatása. De rengeteg ese­ményre lehet számítani, a város és tér­sége teljes lakosságának a bevonásával.

Viszonylag későn, valamikor áprilisban született meg a város idei költség­vetése. Ez mennyiben akadályozta a ter­vezett új beruházások elkezdését?
Vannak rendelkezések, amelyek szabályozzák a működést költségvetés hiányában is. A Temesváron tervezett beruházások el­kezdését néhány hónappal késleltette az, hogy nem ismertük pontosan mire, mennyit költhetünk. Bukarestben hónapokig tartó huzavona után, talán valamikor februárban kezdődött el az érdemi munka. Valószínűsít­hető, hogy ebben a hónapban kerül sor költ­ségvetés kiegészítésre, amikor módosul a költségvetés, átcsoportosításokra és ú­jabb összegek folyósítására minden szinten.

Év elején bízta meg a polgármester egy igen rázós ügy, nevezetesen a várost behálózó kábelrengeteget megszüntető procedúra levezénylésével. Hogyan ha­ladnak?
Ez egy sok éve húzódó ügy, amelyben számos érintett kellene együttműködjön. Ami a várost illeti, mi a történelmi városrész felújításának során, a tervek szerint minden felújított utcában kialakítottuk azokat a föld alatti technikai csatornákat, amelyekbe elhelye­zés­re kerülnek a szóbanforgó kábelek. Meg­látásom szerint, a jelzett területen viszony­lag zökkenőmentesen föld alá vezethetők a kábelek. Ráadásul si­került minden szolgáltatóval tárgyalóasztalhoz ülni, és közös álláspontot kiala­kítani a tulajdonképpeni kivitelezésről, megegyez­tünk a szabályzat ki­tételeiben is, amelynek az a legfontosabb része, hogy abban a pillanatban, amikor a föld alatti rendszer a jelenlegi, földfelszíni rendszer által biztosított paraméterek között fog működni, ők saját költségükön, eltá­vo­lítják a felszíni kábe­leiket. Ez az egyezség egyelőre csak a történelmi belvárosra vo­nat­kozik, és ezt tisztességes egyezségnek tartom. A mi terveink szerint a szolgáltatók öt évig ingyenesen használhatják az említett technikai csatornákat, majd azután az el­fog­lalt köz­terület függvényében, a majdani törvényes előírásoknak megfelelően, vala­mi­lyen összegű bért fizettek volna a városnak. Csakhogy ebbe szólt bele a nagypo­litika, ugyanis néhány hónapja megváltozott a törvényi környezet, és a tervezetünket jóvá kell hagyja a hírközlést szabályozó országos hatóság, a bukaresti ANCOM (Autoritatea Națională pentru Administrare și Reg­lementare în Comunicații) nevű intéz­mény – hónapok óta nem létező – veze­tő­sé­ge. Az a helyzet, hogy most már szinte fél éve várunk két pecsétre és aláírásra, mi­köz­ben idehaza minden – szerződések, kivi­te­le­zési ütemtervek, anyagok – készen áll ar­ra, hogy néhány héten belül eltűnjenek a ká­belek a központi épületekről és oszlo­pok­ról! Ráadásul az említett hatóság temesvári ki­rendeltsége részéről teljes a támogatott­sága az ügynek, viszont ők is tehetetlenek a központi vezetéssel szemben. Ennek a kel­le­metlen ügynek legfontosabb hozadéka az, hogy sikerült elfogadtatni minden szinten azt a javaslatomat, hogy Temesvár terüle­tén bármely kerületben minden útépítés, -ja­­vítás, -korszerűsítés során a tervnek kö­telező módon ki kell térnie a technikai csatorna, az ingatlanokhoz való csatla­ko­zások és a bekötésekhez szükséges aknák létesítésére is. Ezek hiányában a kivitelezők nem kapnak építési engedélyt. A Városháza új mű­ködési felépítésében létrehoztak egy igaz­gatóságot, amely kimondottan e kommunikáció-technikai kérdések felügyele­té­vel foglalkozik, remélhetőleg belátható időn belül megnyugtatóan rendeződik ez a hely­zet is. A kábel-ügy folyamán megkértem a szolgáltatókat, hogy első körben a város tel­­jes területén jelöljék meg a saját veze­té­keiket. Mivel meggyőződésem, hogy a kinn lógó kábelek szinte felét ma már nem hasz­nálják, a jelöléssel párhuzamosan a hasz­ná­laton kívüli vezetékek eltávolítását is el­végezhetik. Ezt követően a jelöletlen ve­zetékeket a város fogja eltávolítani.

Milyen határidőre kell eltüntetni a kábeleket?
Már évek óta félévente határoz meg a Városi Tanács újabb és újabb határidőket, a jelenlegi október végéig szól. De ezeket a fentebb ismertetett körülmények között le­hetetlen betartani. Újabb vezetékek kihelyezése viszont szigorúan tilos. Nem mindig tartják be a szolgáltatók, de tény, hogy legalább sikerült meggátolni a kábelren­geteg további terjedését.

A kisebbségi érdekérvényesítés haté­kony­sága a döntéshozó fórumokban való érdekképvise­let­től függ. Ebben a vonat­ko­­zásban hogyan ítéli meg Farkas Imre alpolgármester egyéves tevékenységét?
Rendkívül fontos a képviselet, melynek köszönhetően lega­lább napirendre kerülhetnek a kisebbsé­ge­ket érintő ügyek, és sokszor ezen múlik a meg­­oldásuk is. Temesvár fejlesztési és szé­pítési stratégiájának része­ként az elmúlt évben sikerült az evangélikus templom dísz­ki­világítását megvalósítani, a beruházás foly­tatódik a parókia épületének a tataro­zá­sával, idén jelentős támogatásban része­sült az evangélikus egyház. A te­mesvári ma­gyar közösség megerősödését szolgálja például az, hogy a Bartók Béla El­méleti Líceum használatába került a régi plébánia impozáns épülete, szintén az is­kolához ke­rült a Fröbl (Resita, Maniu) ut­cai, az óvoda előtti viszonylag leromlott állagú épület is, amelyet magyarországi se­gítséggel hama­rosan felújítanak. Szegedi Kis István szob­rának leleplezése szintén a magyar kö­zös­ség összetartását szolgálja. Utóbbi projekt megvalósulásában nt. Fazakas Csaba lelkipásztor vállalt oroszlánrészt, jómagam az adminisztratív munká­- ban nyújtottam segítséget.

Melyek a legfontosabb tervek a kö­vetkező időszakra?
Szociális vonatkozásban szeretném a tél beállta előtt megvalósítani a hajléktalanok téli éjjeli menedékhelyének a korszerűsí­tését. A törvény szerint mínusz öt fok alatti hideg esetén mindenkinek biztosítani kell a melegedés lehetőségét, meleg ételt, tisztál­kodási lehetőséget. Az utcán élőket be kell vinni valamilyen szállásra. A város által működtetett harminc férőhelyes téli éjszakai menedékhellyel nem lenne gond, csak­hogy amint megnyílik, rögtön megtelik, sőt, voltak már hatvanan is huzamosabb ideig az éjjeli menhelyen. Terveink szerint a városi és a civil társadalom támogatásával – itt mondok köszönetet a civil szerveze­tek­nek és a temesvári polgároknak, akik ren­geteget segítették eddig is az éjjeli menhely működését – egy használaton kívüli egykori iskola épületében fogunk kialakítani egy tágasabb és jobban felszerelt, és ami nagyon fontos orvosi ellátást is biztosító téli éjjeli menedékhelyet. Bízom abban, hogy télig megvalósul ez a terv. Idén a város hatás­kö­rébe tartozó idősek otthonát is korszerű­sí­teni kívánjuk. Tárgyalásokat is folytattam németországi testvérvárosunk, Karlsruhe vezetőségével, és teljes támogatásukról biztosítottak, így valós esély mutatkozik az idő­sek otthona felújítására is. Külön gondot jelent a minden nemű erőszak elterjedése –egy bántalmazást szenvedett nők számára oltalmat biztosító központ, illetve egy sérült gyermekekkel foglalkozó intézmény létesí­tése is a távlati tervek között szerepel. Számunkra nagyon fontos a testvérvárosi kapcsolatok megerősítése és tartalommal való feltöltése. Az utóbbi évben ismét meg­erősödtek a kapcsolataink Szegeddel, vár­ha­tóan sokrétű együttműködésekre kerül sor a továbbiakban, hangsúlyosan az Európai Kulturális Főváros projekt vonatko­zá­sában több közös, sőt a másik kulturális főváros, a vajdasági Újvidékkel is közös rendezvényeket tervezünk. Szeptember 16-án és 17-én a Kárpát Haza Operatúra rendez­vény­sorozat keretében két előadással, há­romszázhetven személlyel, tizenkét teher­- autóval, tíz busszal Temesvárra látogat a Magyar Állami Operaház alkotói csoport­ja. Jobb híján az Olimpia sport­csarnokban kerül sor az előadásokra, első nap Erkel Ferenc: Hunyadi László című operáját, második nap pedig Lehár-Haydn: A víg özvegy című balettet láthatják az érdeklődők. A Magyar Állami Operaház által szer­vezett rendezvény megtartásához mi teljes segítséget nyújtunk, ahogy a Várbástya Egyesület szervezésében szeptember 22-24. között sorra kerülő Temesvári Ma­gyar Na­pok megszervezéséhez is teljes se­gítőkész­séggel állt hozzá a város. Jó­magam, ter­mé­szetesen, amiben csak módomban áll, se­­gítem ezeket, és minden előremutató, építő jellegű kezdeményezést.

A pezsgő művelődési élet néhány fontos beruházással párosul. Mikorra várható például a Gyermekkórház új épületének a befejezése?
Jó ideig szünetelt a munka az épí­tő­telepen, de idén már a tervek szerint halad a beruházás megvalósulása, az egyik új részleg átadására még idén sor kerülhet, illetve a jövő év első felében az új, nyolc­szintes épületet is befejezik. A szegedi (Torontalului) úton félbemaradt építkezés, a majdani Regionális Onkológiai Központ esetében a megvalósítási tanulmány el­ké­szítésével foglalkoznak a szakemberek, a várhatóan több évre terjedő kivitelezés újraindítása jövőre várható. Sajnos, nem sikerült a városnak megvásárolni az egy­kori Atena szülészetet, de foglalkozunk más egészségügyi intézmény épülete megvásárlásának tervével. Ha minden jól megy, is­kolakezdésre beindulhat a forgalom a Jiul utcai vasúti aluljáróban, és várhatóan októberben részlegesen megnyílhat a Katonai Hadbíróság utcai (str. Popa Sapca) aluljáró is. A továbbiakban újabb bel­vá­rosi utcákból zárjuk ki a járműforgalmat. Új­ragondoltunk a Kórház (Marasesti) ut­cá­ban, a régi onkológiai klinka épületébe ter­vezett kulturális központ tervét. Most úgy tűnik, hogy a kórház áthelyezésével mégis kulturális intézmények, külképviseletek köz­pontjává alakítható át az épület. Te­mesvár északi részén új mentőállomást létesít a város, mert bebizonyosodott, hogy a jelenlegi forgalmi körülmények között, nagyon nehezen jutnak el a mentőegységek jármű­vei az Aradi- vagy a Lippai útra. Átala­kít­ják, felújítják a központi Scu­dier-ligetet, és vannak távlati tervek a város főterének a korszerűsítésére, az infrastruktúra javítá­sára is.