20 Sep 2018
Írta admin 
0 Hozzászólás Szerte a Kárpát-medencében és a Balkánon is harmadik éve állnak a helyi közösségek szolgálatában a Nemzetpolitikai Államtitkárság által indított Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai. Szeptember elején Temesvárra is megérkeztek a program ösztöndíjasai, ismerkednek, és fokozatosan kapcsolódnak be a helyi magyar közösség hétköznapjaiba.
MECSER SZILVIA temesvári tervei a következő kilenc hónapra:
Felsőfokú tanulmányaim elvégzése érdekében kerültem Miskolcról Budapestre, ahol Magyar nyelv és irodalom szakon végeztem. Szakdolgozatomat a moldvai magyarságról írtam, több alkalommal töltöttem el hosszabb időt a magyarok által lakott településeken, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasainak tevékenységéről Moldvában is értesültem, illetve egy barátnőm, aki Kanadában tevékenykedett a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként, biztatott, hogy jelentkezzem ösztöndíjasnak. Vonzónak találtam azt, hogy a magyar közösségekben segíthetek, hozzám közel áll a néptánc, a magyar nyelv, hiszem, hogy jól bekapcsolódhatok a magyar nyelvvel kapcsolatos munkába.
Tudatosan választotta Temesvárt?
Nem, az ösztöndíjasok kiküldetése a fogadószervezetek által megfogalmazott igénynek megfelelően történik. Gyakran jártam a nyelvjárásgyűjtő kirándulások alkalmával Erdélyben, de Temesváron egyetlen egyszer szálltunk meg, és nem volt idő a várossal való ismerkedésre. Nagyon rövid ideje vagyok itt, most ismerkedem a várossal. Eddigi tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a belváros gyönyörű, lenyűgözőek a történelmi emlékek, beleértve az 1989-es temesvári forradalom helyszíneit is. Fogadószervezetem a Szórvány Alapítvány, és úgy látom, hogy összetartó és jól együttműködő közösség, szerteágazó és tartalmas a tevékenységük, bizonyos, hogy rengeteg közös munkára lesz majd lehetőség.
Milyen terveket kíván megvalósítani Temesváron?
A Petőfi Sándor Programban való részvételre az ösztönzött, hogy lényege a közösség- ben és közösségért való gondolkozás. Elképzelésem szerint, a magyarság egy olyan közösség, amely sok kicsi és nagy fogaskerékkel működik, legyen az határon belül, szórványban vagy tömbmagyarságban. A temesvári szórványmagyarságban magam is egy kicsi fogas- kerék szeretnék lenni, aki a többiek működését segíti. Előzetes elképzelésem szerint a magyar nyelv oktatásával kapcsolatos munkát fogok végezni, kimondottan oktatással, de felzárkóztatással is foglalkozhatok, esetleg a nyelvünk tanulá- sát segítő tevékenységet végezhetek. De kulturális tevékenységek szervezésében is segítek, mivel közel áll hozzám a néptánc, például táncház szervezése is terveim között szerepel. Már most látható, hogy bőven lesz lehetőségem együttmunkálkodni a helyi magyar közösséggel, a magyar szervezetekkel.
A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként HALÁSZ GERGELY a Bánsági Közösségért Egyesület tevékenységeinek szervezésében és lebo- nyolításában nyújt segítséget. A fiatal ösztöndíjas a Dunakanyar kapujaként számon tartott városból, Gödről érkezett, és elmondása szerint a hasonlóságok miatt az első pillanattól otthonosnak tűnt számára a Temesvár.
Humánökológia szakon végeztem, a fenntartható fejlődési startégiák keretében azt vizsgáljuk, hogy a mai világban uralkodó ökológiai krízis milyen társadalomi folyamatokra vezethető vissza. Eddig leginkább a fenntartható agrárszociális vidékfejlesztéssel foglalkoztam, társaimmal azt vizsgáltuk, hogyan lehet a hátrányos helyzetű, perifériára került népcsoportokat, az agrár tevékenység révén úgy egzisztenciához segíteni, hogy közben javuljon a társadalmi helyzetük, szociális problémáik megoldásában segítséget kapjanak és segítséggel végül viszszakerüljenek a munkaerőpiac- ra. 2015-ben kapcsolódtam be a Lezsák Sándor által alapított és elnökletével működő Lakiteleki Népfőiskola nagyszabású kutatásába, amely Értékfeltáró Kollégiumok keretében vizsgálja meg egy-egy kisebb régió településein élő magyar közösségek mai helyzetét. Belátható időn belül Háromszéken és egy délvidéki kisrégióban indul ilyen kutatás.
Miért éppen Temesvárt választotta?
Az ösztöndíjasoknak nincs lehetőségük kiválasztani hová kerüljenek, a célországot jelölhetik meg. Én lehetséges szolgálati helyként Romániát és Ukrajnát jelöltem meg, nyilván Kárpátaljára és Erdélyre gondolva. Erdély nagyon közel áll a szívemhez, középsikolás koromban jártam először az északi vidékeken, azóta rendszere- sen visszajárok. Temesvár elsőre nagyon szimpatikusnak tűnt, kicsit Budapest benyomását kelti. A rengeteg parkot különösen vonzónak találom, szintén nagyra értékelem az íz- lésesen karbanartott, rendezett folyópartokat. Az egyetemi negyed, a parkosított részek, a diákok nyüzsgése szintén Budapestre emlékeztet. Egyik nagyon érdekes élményt jelentette a háromnyelvű szentmise, eddig nem volt részem ebben. Legutóbb a józsefvárosi plébániatemplomban vettem részt a búcsúi szentmisén, ahol magyarul, románul és németül is szólt a résztvevőkhöz a misét celebráló tisztelendő úr.
Milyen tervekkel érkezett a Béga-parti városba?
A Bánsági Közösségért Egyesület elnökségével és Andrásy Noémi ügyvezetővel egyeztetve arról tájékoztattak, hogy belátható időn belül beindul a Bolyai János Kollégium működése, amelyben Temesváron tanuló magyar diákok fognak szállást kapni. Az én egyik feladatom lesz számukra szakkollégiumokat és mindenféle más tevékenységet szervezni, illetve az eddig tervezett sokszínű és kreatív rendezvények és tevékenységek lebonyolításában fogok részt venni. Nem titkolt célom egy temesvári vagy Temesvár-környéki értéktár létrehozása, egy helyi értékfeltáró kutatás megvaló- sulásával. Szeptember hónap folyamán viszont szinte kizárólag a Temesvári Magyar Napok szervezésében veszek részt. Az RMDSZ megyei elnökével, Marossy Zoltánnal is találkoztam, és úgy tűnik, hogy további tevékenységekbe is bekapcsolódhatok, illetve a Bartha Csaba rádiós szerkesztővel való beszélgetést követően, talán lesz lehetőség a Temesvári Rádió Magyar Adásával is együttműködni.
A nyelvi korlátokat sikerül felülírni?
Egyáltalán nem beszélem a román nyelvet, a minap is egy gyorsbüfében, a telefonos fordító alkalmazással boldogultam. Úgy tűnik, hogy közvetítő nyelvként az angol nyelv beválik, bár nem mindenütt sikerül angolul kommunikálni. Ezirányú kellemes meglepetésben is volt már részem, a Helyi Rendőrség egyik munkatársával angolul teljes mértékben megér- tettük egymást.
