Az elmúlt hétvége egyik nagyszabású rendezvénye volt az Óteleken megszervezett Pusztai Piknik (Picnic in Pusta) elnevezésű közösségi rendezvény. A rendezvény központi helyszíne volt a Vadászház, melynek udvarán sokféle kézművestevékenységet szerveztek. Némi nosztalgiával kell tudomásul venni, hogy itt az Alföld déli csücskében sok más hagyományos mesterség, foglalkozás mellett, a vályogvetés mikéntje is feledésbe merült, holott – jobb építőanyag hiányában – térségünkben lakóhelyek tízezrei épültek fel vályog­téglából. A rendezvény keretében a vályogvetést újrafelfedező szakemberek tartottak bemutatót. Szintén bemutatták és kínálták termékeiket a környéken tevékenykedő őstermelők, a Branda házaspár természetes anyagokból készített alkotásait is megtekinthették és megvásárolhatták az érdeklődők, volt kürtőskalács, illetve a rendezvény résztvevői megcsodálhatták Martinyuk Edit horgolt, műremekeknek is beillő kosarait, amelyeket kettőbevágott ötliteres PET-palack köré horgolt. Hulladék újrahasznosítás és művészet egyben. Molnár Géza szobrász- és fotóművésznek köszönhetően sokan feleleveníthették falusi gyermekkoruk egyik elmaradhatatlan, évente visszatérő munkafolyamatát, a szobák meszelését követő rolnizást. A fiatalabbak kedvéért: a furcsa hangzású szó azt jelenti, hogy a mai festőhengerekhez hasonló eszközzel, a rolnival az ügyes asszonyok a fehérre meszelt falakra különféle színű és formájú mintákat vittek fel. Egyáltalán nem volt könnyű munka, ugyanis a festőanyag állaga, a rolni állapota, illetve a munkát végző asszony kézügyessége kapott ekkor jelentős szerepet. Ezt próbálhatták ki az érdeklődők, és munkájuk eredménye ma is látható a Vadászház bejáratának falain…
A rendezvény szervezőinek – a My Banat Egyesület tagjai – köszönhetően volt sétakocsikázás, a falu nevezetességeinek meglátogatása, illetve több alkalommal szer­veztek kisebb kerékpártúrákat is.

Kozma István óteleki vállalkozó támogatásával az egykori és majdani kikötő szomszédságában, a régi kocsma helyén alakították ki a szabadtéri rendezvényhelyszínt, ahol sokan nem csak a kulturális rendezvények kedvéért, hanem a helyi ízekre alapozódó gasztronómiai kínálat miatt is látogattak. Osztatlan sikert aratott az óteleki lakosok által felajánlott és kinagyított fényképekből összeállított, ötven-hatvan évvel ezelőtti ótelekieket és óteleki eseményeket megörökítő kiállítás. A hagyo­mányos búcsúk alkalmával készített fel­vé­telek, aratási képek, bégai fürdőzések és a labdarúgó csapatról készült felvételeken megörökített egykori ótelekiek kilétének felderítése okozott nosztalgiát ébresztő perceket főleg az idősebbek körében. Akik felismerték vagy felismerni vélték fiatalkoruk egyik-másik eseményét, szereplőjét. Szin­tén nagy érdeklődés mellett került sor a régi iskolában Molnár Géza által, létrehozott és gondozott helytörténeti tár meg­tekin­tésére, ahol a falu fontos eseményein ké­­szült régi fényképekből összeállított kiállítás mellett, rengeteg muzeális értékű hasz­nálati tárgyat is láthattak a látogatók.

Az Óteleki Piknik kulturális eseményei közül a helyi és meghívott hagyományápoló együttesek általános elismerést arattak. A műsor megnyitójában Silvia Fechete polgármester asszony köszöntötte az egybegyűlteket és fejezte ki örömét, hogy a rendezvény alatt sikerül minél többet megmutatni a község értékeiből, ezzel von­zóvá tenni a községet a falusi turizmus iránt érdeklődők számára. Az elöljáró beszé­dé­ben a közösségi összefogás szép példája­ként méltatta a rendezvényt. A szabadtéri színpadon az óteleki Százszorszép magyar néptánccsoport moldvai énekekre alapozott táncot mutatott be, majd az óteleki óvódások, Mészáros Judit óvónő növendékei, bizonyították tudásukat, illetve a jánosföldi hagyományápolók lányai román táncokkal léptek fel, majd a falusi életből merített vidám jelenettel szórakoztatták a résztve­vőket. Végül Virgil Popa öregfalui tanár előadásában hallhatott a közönség egy bánsági dalokból összeállított csokrot.

Jó szokást folytatva, látványos, a régi falvédők kifüggesztésével a helyi hagyo­mányokra is emlékeztető standdal vett részt a rendezvényen az Ótelek Magyarul Ma­gyarokért Egyesület, amelynek tagjai Kozma István elnök vezetésével igazi óteleki vendégszeretettel fogadták a látogatókat. Kürtőskalácsot, babgulyást, helyi savanyú uborkát, zsíros kenyeret, a méltán híres Rigó Jancsi süteményt, egyszóval sokféle óteleki ínyencséget kínáltak a részt­vevőknek – sorolja az egyesület elnöke, aki örömmel mondja el, hogy szinte kétszázan vonultak el a rendezvénysátruk előtt.
Igazi mézet és méhészeti termékeket kínál Petre Doda óteleki méhész, aki mintegy száz méhcsaládos méhészetet mű­ködtet. Elmondása szerint, felemás volt eddig az idei év, az esős hűvös idő miatt az akácmézről le kellett mondani, néhány napig volt hordás a hárs virágzása idején, akinek sikerült eljutni időben a hárserdők közelébe esélye volt hársmézet pergetni. Térségünkben óriási területeken termesztettek idén is repcét, sokan igyekeztek nagy mennyiségben repce-mézet készíteni, vi­szont csalatkozniuk kellett, mert a repceméz ára a tavalyinak szinte felére esett, idén örvendett az, aki kilónként nyolc lejes áron eladhatta a repcemézet. Az áresés oka az, hogy idén a szakhatóság feloldotta bizonyos növényvédőszerek használatának tilalmát. Attól való félelmükben, hogy a mézbe kerül­hetett valamilyen formában ezekből a nö­vényvédőszerekból, a nagy mézfeldolgozó cégek nehezebben vették át a terme­lőktől a repcemézet. Sokan az átlagosnál nagyobb tételben pergettek napraforgó-mé­zet, mert legtöbb helyen ideális volt az időjárás a napraforgó virágzásakor. Mind­ezek mellett, ha figyelembe vesszük a méz alacsony értékesítési árát, a méhek eteté­séhez és a fertőtlenítéshez szükséges anya­gok, az ener­gia emelkedő árát, éppen csak hogy nem vagyunk veszteségesek. Most az a helyzet, hogy olcsóbb egy kilogramm méz, mint egy kiló méhtáp! Emiatt ősszel mézet hagyunk a kaptárban, ezzel etetjük a családokat.

A nyári időszaknak megfelelő terményeket kínál Csuta Éva helyi őstermelő. Többféle paprika és paradicsom, padlizsán, „vereshagyma” meg lilahagyma, kétféle zöldbab, burgonya közül válogathat a vá­sárló. Éva elmondja, hogy 1992 óta fog­lal­koznak zöldségtermesztéssel, leginkább a temesvári őstermelői piacon forgalmazzák terményeiket. Idén a fóliasátor mentette meg a termést – ismerteti a termelő – ugyan­is a szabadföldi termesztéssel először a sok eső miatt volt gond, aztán a kánikula perzselt le szinte mindent. De azért a sok kézi munka mégsem volt hiábavaló, látható, hogy jó minőségű és tetszetős, „piacos” termények sorakoznak az asztalán.

A helyi értékek bemutatására és a kö­zösségi együttműködés elősegítése érdeké­ben megszervezett Óteleki Piknik „lelke” volt Delia Barbu, a My Banat Egyesület elnöke. Kérdésünkre válaszként elmondta, hogy egy óteleki látogatása során lenyű­gözte a hely szépsége, a tengernyi zöld, amely körülöleli a Béga menti falut. Meglátása szerint a vízi és a kerékpáros köz­lekedési útvonal mentén fekvő település komoly turisztikai potenciállal rendelkezik és ezt hivatott megmutatni és népszerűsíteni a piknik is. Idegenforgalmi célból szintén hasznos a helyi kézművesek, alkotó­mű­vészek tevékenységének és a meglévő helyi érdekességek, gasztronómiai jellegzetes­ségek bemutatása.”Örömmel fogadtunk a nap folyamán számos Ótelekre kerékpározó érdeklődőt, amit biztatásként értelmezünk, azzal a reménységgel, hogy hamarosan Ótelek a kulturális turizmus egyik célpont­jává válik.” – mondta az egyesületi elnök, aki több, éppen zajló projektjükről is beszámolt, közöttük a porzsoni (Povergina) részben leégett fatemplom felújításának és újjáépítésének folyamatát ismertette.

Fotók: Makkai Zoltán és Molnár Géza