Vannak, akik úgy gondolják Igazfalván, hogy nem érdemes a környékbeli, legtöbb helyen erősen agyagos földbe vetett gabonafélék hozama iránt nagy reményeket fűzni, általában éppen csak üti széle a hosszát, ezért néhány évi pró­bálkozást követően felhagynak a mezőgazdasági termeléssel. Nem is olyan régen Igazfalvát a mesteremberek falujaként ismerték, kovácsok, bognárok, ácsok, asztalosok, kőművesek, seprű­kötők és kosár­fonók, borbélyok, villanyszerelők, lakatosok és több ezermester példáját követve, ma is a fiatalabbak kö­zül legtöbben valamilyen szak­mát tanulnak, a szántás-vetés-betakarítás nehéz robotjában csak alkalmanként vesz­nek részt. Amint azt a templomkertben megrendezett Tavaszi Mezőgazdasági Vásáron is láthattuk, a nem éppen kegyes természeti adott­ságok ellenére, sokan a föld megmunkálásából teremtik elő ma is a mindennapi betevő falatot. Őket segítik a Leader-program pályázatai – hangsúlyozta Ihász János igaz­falvi polgármester, a Leader-program vezetője – és a ki­állított erőgépek, berendezések és mezőgazdasági kellékek bizonyítják, hogy érde­mes élni a lehetőséggel. “Elmondhatom, hogy a Leader-pályázatok azok, ame­lyek iga­zán hatékonyak, viszonylag kis értékük ellenére egy-egy fiatal farmernak, vállal­kozónak, mesterembernek va­lós támaszt nyújthat a pályázaton elnyert összeg. Rá­adá- sul a Leader-iroda minden segítséget megad a pályázati anyagok összeállítása és a pályázat lebonyolítása során, nemcsak a Leader-, ha­nem más országos programok esetében is. A kiállított erőgépek és más berendezések – folytatta a polgármester – a térségünkben megvalósult Leader-pályázatok keretében kerültek ide, egyesek 2010-től üzemelnek sikerrel.”

A negyedik alkalommal megszervezett Tavaszi Mezőgazdasági Vásár keretében mutatták be ajánlatukat a környéken működő Turisztikai In­formációs Irodák munkatársai. A Țara Făgetului kisrégió számos kevéssé ismert látvá­nyos­sága, túrázási lehetőségek a környék fatemplomai­nak meglátogatására, túra útvonalak gyalogosoknak és ke­rék­párosoknak, szállások és a Szurdoki-tó környéke által kínált kikapcsolódási lehetőségekről tájékoztattak a helyi turizmus fellendítésén tevékenykedők. Több érdekességet is tartogatott a vásár, egyike mindenképpen a környék egyik ezermestere – a vadpataki (Batesti) Dan Benteu – által kifejlesztett és levédett új méhkaptár volt, amely egyedi szigetelésének köszönhetően, télen megtartja a meleget, nyáron meg nem meleg­szik fel akármekkora lenne is a hőség. Ráadásul a hagyományos deszkából készült kaptárokhoz képest sokkal könnyebb, és intenzív hor­dás idején felfelé bővíthető. Tulajdonképpen a kaptár egy modul-rendszer, amely több ötletes megoldással teszi könnyebbé a méhek és a méhész dolgát is. Codrea Daniel Silviu környékbeli méhész csa­ládjával együtt vett részt a vásáron, igényes és egyedi kiszerelésben, kínálta a könyék virágainak legjavát. Jómaga is érdeklődve vette szemügyre a bemutatott kaptárt, és több szakmai kérdést tisztázott a feltalálóval. A helyi hagyományokhoz való visszatérés je­gyé­ben kezdett el a környék fazekasközpontjának számító Zsupánfalván született és nevelkedett, most Marzsinán élő Andras Alin, aki egy éve döntötte el, hogy felmenőinek egykor igen elterjedt mesterségét, a fazekasságot próbálja meg ismét felvirágoztatni. Az általa készített, jellegzetes zsupánfalvi motívumokkal díszített cserepeivel együtt a vásárba elhozta hagyományos korongját is, és a gyermekek közül sokan ki is próbálták azt. A fazekasmester elmondta, hogy nem könnyű a munkája főleg azért, mert ma már nehezen lehet, több méteres mélységből kitermelni a megfelelő minőségű agyagot, illetve a termékek értékesítése is viszonylagos.
Az Igazfalvi Tavaszi Vá­sár keretében több mint háromszáz táncost és előadót felvonultató folklórgálát is tar­tottak, helybéli és a környék számos néptánccsoportjainak részvételével. Este könnyű­zenei koncert zárta a rendezvényt.