A kijárási tilalom miatt csak telefonon ke­restem Arad helyettes polgár­mes­terét, Bognár Leventét. A jelenlegi városvezetésből bizonyosan ő tud legtöbbet a település helyzetéről. Két okból kifolyólag. Egyrészt azért, mert a város szülötte, amit a városi tanácsból bizony nem sokan mondhatják el magukról. Másrészt azért, mert közel negyedszázada, pontosabban hu­szonnégy éve tevékenykedik a közigazgatásban. Sürgős és halaszthatatlan teendői között szakított időt arra, hogy kérdéseinkre elektronikus úton válaszoljon. Első pillanatban leszögezi, hogy a szigorúan vett egészségügyi, orvosi rendelkezések nem tartoznak a városi tanács hatáskörébe.

– Polgármester-helyettes úr, mennyi­ben változott Arad közigazgatási rendje a járványügyi szigorítások miatt?
– Arad, mint megyei jogú város (municípium), megyeközpont nagyobb aglo­me­ráció, ezért sajátos feladatokat jelent a közigazgatás szempontjából a járvány terjedésének lassítása. A hivatal szintjén, már ahol lehet, az elektronikus ügyintézést javasoltuk a személyi kontaktus el­ke­rülése érdekében. Például adóbefizetés, lakossági panaszok rendezése, információkérés.
Az országos sürgősségi szabályok ér­telmében, a félévi helyi adót június 30-ig lehet befizetni, addig érvényes a 10 százalékos kedvezmény is.
Ahol elkerülhetetlen a személyes jelenlét, mint az anyakönyvi iratok intézése, személyi igazolvány kiváltása, építkezési és más engedélyek kiadása, ott csökkentett órarenddel működünk. Az irodák meg­fe­lelő védelmi felszereléssel, fertőtlenítő­- sze­­rekkel rendelkeznek. A közalkalmazotta­inkat védőmaszkkal és kesztyűvel láttuk el.
A járvány kitörése óta a városi ta­nács­üléseket online tartjuk. A lakosságot felkértük, hogy aki teheti, maradjon ott­hon. A kulturális intézményeink, a színház, a filharmónia nem működnek, az ott dolgozók munkanélküli segélyt kapnak. Minden kulturális- és sportrendezvényt töröltünk, beleértve aradi magyar majá­list, vagy a Békéscsabával közösen évente megrendezett szupermaratont. Hasonló­an, egyelőre felfüggesztettük a civil szer­vezetek rendezvényeit is.

– Milyen feladatok hárulnak a polgármesteri hivatalra a járvány meg­elő­zésében, illetve mérséklésében?
– Az országos rendelkezéshez igazodva, március 11-én létrejött a helyi ope­ratív csoport. Feladata a költségvetési keret biztosítása a járvány megelőzésére vonatkozó intézkedésekhez. Nekünk kellett elvégeznünk a közbeszerzési eljárásokat a közterületek fertőtlenítésére. Az operatív csoport határozta el a közszállítás korlátozását, a járművek és megállók rendszeres fertőtlenítését.
A szociális igazgatóság feladata a haj­léktalanok elhelyezése, a fertőzés­gya­nús személyek elszigetelésének megoldá­sa, egy sportterem felszerelése a betegek fogadására. Mindezekhez szükség volt a helyi rendőrség átszervezésére az intéz­ke­dések végrehajtásának érdekében.
Szükséges volt a szociális dolgozók és rendőrök védőöltözettel való felszerelése. A szociális dolgozóink mindeddig mintegy 500 segélyhívást kaptak hetente az idő­sek­től, betegektől, mozgássérültektől, akik­nek ellátását és egyéb gondjait intézik. Az egyedüllét leküzdésére szakemberek állnak a bezártságban rettegő, a hozzájuk pszichikai kérdésekkel fordulók rendelkezésére.
A járvány terjedésének megakadályo­zása, nálunk is bezártak a boltok és szolgáltató üzletek, csak a létfontosságú cik­keket árusítók tartanak nyitva.
A városi uszodát és sporttermet is idejében bezártuk.

– Ön minek tulajdonítja azt, hogy az említett intézkedések ellenére, a régió megyéiből Arad vezet a vírussal fertő­zöttek számában?
– Ezt az egészségügyi szakemberek bizonyosan jobban tudják, mint én. Szerény véleményem szerint, több oka lehet. Egy­részt a nagyon forgalmas nagylaki határ­átkelő, ahol az egész Európából érkező átutazók vagy hazatérők megfordulnak. Lehetetlen minden gyanús személyt ki­szűrni. Másrészt avval, hogy az egész­ség­ügyi intézmények nem voltak kellően fel­készülve egy ilyen méretű járványra. Egyesek szerint, az is közrejátszik, hogy a megyénkben sokkal több vírustesztet vé­geztek az utóbbi időben, mint másutt, ahol (valószínűleg) a fertőzés a lappangó stá­di­umban van. Lehet, más megyékben ké­sőbb ugranak meg a statisztikai mutatók.

– Hogyan segíti a városi tanács az egészségügyi szerveket?
– Az egészségügyi ellátási rendszer nem városvezetési feladat, de mivel az aradi polgárokat is ellátja, a felszerelés biztosítása és előkészítése érdekében a tanács a város költségvetéséből mintegy 6 millió lej támogatást szavazott meg.
A volt városi kórházban, ahol korona­vírusbeteg-ellátási részleget alakítottak ki, kb. 700.000 lej értékben támogatta a város a szükséges munkálatokat.
A városi fertőtlenítésre eddig 2,7 millió lejt irányoztunk elő. A karanténban le­vők ellátását szerződések alapján mi biz­- tosítjuk, erre várjuk az eddigiekért a mi­nisztérium átutalását, mintegy 1,1 millió lejt.

– Milyen hatással van a járvány a város gazdasági életére?
– A gazdasági kihatása eddig felmér­hetetlen, mert nem látjuk még a végét. Arad ipari övezete termelésének részbeni, valamint a kereskedelem nagymértékű le­állásának negatív kihatását azért érzé­keljük. Pontos adatokkal nem rendel­ke­- zünk még, de eddig legalább negyedré­szes kiesés prognosztizálható.
A város költségvetésében is majd be­vételi csökkenéssel számolhatunk a jö­vedelmi adó kisebb befizetése miatt.

– Polgármester-helyettes úr, sok sikert a járvány gyors legyőzéséhez. Köszönjük a beszélgetést.
– Én is köszönöm a lehetőséget.
Ujj János