• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Emléktábla-avatás Pécskán

Utazás Aradra vonattal

Díszoklevél Tóth Máriának

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

Újrahasznosítás. Játszó- és kézműves bejárótábor

ELINDULTAK SZEPTEMBERBEN


Megemlékezés a forradalomról


 28 Dec 2016   Írta admin  0 Hozzászólás


Híven tükrözi az általános viszonyokat, hogy a mai napig vitatott kérdés: forradalom vagy államcsíny történt 1989 decemberében? Szintén kérdés, le kell-e számolni azzal a (az évek múltával a felnövekedő nemzedékek tudatában egyre kopottabb) heroikus képpel, mely szerint a népakarat rettenetes, elemi erővel lázadt fel az elnyomó hatalom ellen és a történelem szemetesládájába söpörte a kommunizmust, és helyébe azt az egyáltalán nem hősi, ám egyre inkább igaznak tűnő tételt kell elfogadni, mely szerint ügyes pártaktivisták által szervezett, a hatalom átmentésére irányuló szín­játék nyomán nem rendszerváltásra, csak eszközváltásra ke­rült sor 1989 de­cemberében? Jellem­ző e kérdéskörre, hogy számos forrás 1989. december 16-át tekinti a romániai forradalom kezdőnapjának, és elfelejtődött az, hogy valójában egy nappal ko­rábban, december 15-én zajlott le a te­mesvári református bérpalota előtt az a szimpátiatüntetés, amely élőlánccal próbálta megakadályozni Tőkés László lelkipásztor és családja erőszakos kilakoltatását és deportálását. Arról is kevés szó esik, hogy az egész 1989-es esztendő folyamán a ha­ta­lom által igencsak megpróbált református gyülekezet tagjaihoz csatlakoztak más felekezetűek is, és a magyarok mel­lé felsorakoztak sokan a többségi nemzet tagjai közül is.
Tőkés László és a magyar közösség folyamatos mellőzése, az 1989 december 15-17. közötti és az azt követő né­hány nap alatt történt temesvári forradalmi események – az egész Temesvárt átfogó rendszerellenes lázadás, a népharag erőszakos megfékezésére tett kísérlet a kommunista karhatalom részéről – mindezek jelentőségének csökkentése, a Románia Csillaga kitüntetés körüli méltatlan és rosszízű buzgólkodás, a forradalmári oklevél ma huszonéves birtokosai (kiderült, hogy olyan személyek is kaptak forradalmári oklevelet és az ez­zel járó kiváltságokat, akik 1989-ben cse­csemőkorukat élték!) csak néhány evi­dencia, mely igazolni hivatott a tényt, hogy a ‘89-es eszméket aprópénzre vál­totta a mára megszilárdult új hatalom.
forr
Ahogy azt minden évben teszik a temesvári forradalomról megfeledkezni nem akarók, az igazság keresőiként és a történelmi igazság élő tanúiként, idén is megemlékeztek 1989-ről, ott, ahonnan „indult a diktatúrát megdöntő forradalom. 1989. XII. 15.” – amint azt a református bérpalota falán elhelyezett négynyelvű emléktábla hirdeti. Rövid méltatásában Tőkés László európai parla­men­ti képviselő szóvá is tette a forradalom állandósultnak mondható hivatalos ér­telmezésének kettősségét, a román állami intézmények és a temesvári önkormányzat álságos viszonyulását az akkor történtekhez. Nemcsak az események alattomos „magyartalanítása” fölháborító, hanem az is, hogy a forradalomban való részvételük okán olyan személyek is díszpolgári címet kaphattak Temes­vá­ron, akik 1989 előtt együttműködtek a kom­munista politikai rendőrséggel, a hírhedt Securitatéval. Tőkés László azt is fájlalta, hogy ma már szinte nyoma sincs annak az etnikai és felekezeti összhangnak és egyetértésnek, ami 1989 de­c­­emberében Temesvárott, majd pedig egész Romániában megnyilvánult. A fő­hajtás során az emlékezés koszorúit he­lyezték el Tőkés László európai parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt, az Er­délyi Magyar Nép­párt elnöke és Te­mes megyei szerveztének elnöke, Kása Zsolt, illetve a Temesvári Református Egy­ház­me­gye képviseletében nt. Bódis Ferenc es­peres és Teleki Gábor gondnok.
forradalom-dscn3075
A megemlékezés az Új Ez­red­év Köz­pontban folytatódott, ahol népes részvétel mellett közösségi fórumra és kerek­asztal-be­szél­getésre került sor „1989. For­ra­dalom! Ellenforradalom? Pár­be­­széd. Szabadság. Demok­rá­cia” címmel. A Szabó Gabriella karnagy által vezetett Új Ezredév Kórus, nt. Hermán M. Rebekka és nt. Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztorok zenés szolgálatát kö­ve­tően, a házigazda lelkipásztor nt. Gazda István a Szentírás so­rai­val kö­szöntötte a résztvevőket. A Baráti esték keretében megtartott fórum megnyitójában dr. Bodó Barna professzor, politológus méltatta a két esztendeje rendszeresen megtartott rendezvénysorozat kö­zös­ségformáló szerepét, és a ‘89-es kö­zösség hitére és kitartására visszatekintve, illetve a történelmi igazság fo­lyamatos elferdítése közepette az emlékezés szükségességére hívta fel a figyelmet. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Ma­gyar Néppárt elnöke, egykori thá­liás diák és az emlékezetes 1988-as Dsida-est egyik résztvevője te­mesvári diákéveire emlékezve vázolta fel azokat az értékeket, amelyeket a Bega-parti vá­rosban sajátított el. A rendezvény megnyitójában Borbély Imre, a bukaresti parlament volt tagja, a Magyarok Világ­szö­vet­sé­gének sok éven át egyik vezetője, Tőkés László harcostársa a tisztázás szándékával igyekezett rövid áttekintését adni annak, ami 1989-ben és azután történt a rendszerváltás vonatkozásában. Úgy vélte, Romániában több mint másfél évtizede a történelem arcátlan átírása zajlik, melynek az a célja, hogy feledtessék a magyar közösség részvételét az 1989-es temesvári eseményekben és Tőkés László szerepét. Eh­hez különféle ügynökelméleteket és hamis forgatókönyveket gyártanak, amelyeket a hazai és külföldi média se­gítségével hint el és nagyít fel a román nemzetállami propagandagépezet. Borbély szerint a Tőkés László ellenállásából kibontakozott te­mesvári népfelkelés és az ezzel szembeni fegyveres fellépés ér­lelte meg a Te­mes­várra rendet te­rem­teni küldött katonai vezetőkben azt a meggyőződést, hogy in­nen már nincs visszaút. Ezért a hadvezetés és a titkosszolgálat egy része megszervezte azt az ál­lamcsínyt, amely Moszkva kiválasztottját, Ion Iliescut emelte pajzsra. Borbély Imre hangsúlyozta, hogy az államcsíny kitervelőinek szükségük volt Tőkés Lászlóra a puccs külföldi legitimációjához. Ennek fényében 1990-ben még esély lett volna a magyar autonómia elfogadtatására, de a magyarság önszerveződésében az autonómiától rettegő, Iliescuék által Király Károly ellenében preferált Domokos Géza nézetei érvényesültek. A most vasárnap tartott romániai választásokon kirajzolódott erőviszonyok, az „ország térképének bevörösödése” pedig várhatóan tovább gátolják majd a magyar autonómiatörekvéseket. Huszonhét évvel a forradalom után milyen érzésekkel tér vissza Temesvárra? – tette fel a kérdést Tőkés Lászlónak Szilágyi Zsolt, a beszélgetés moderátora. „El­indultunk akkor az ígéret földje felé. Huszonhét év telt el a negyven évi vándorlásból. Most az eltévelyedés állapotában va­gyunk” – élt a bibliai párhuzammal az egykori temesvári lelkész, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében, annak elnökeként is üdvözölte az egybegyűlteket, köztük több egykori hívét és védelmezőjét. Saj­ná­la­tosnak nevezte, hogy akkor nem sikerült gyors és egyenes úton elindulni a közösség céljai felé. „Kár, hogy nem tudtuk ka­ma­toztatni Románia szempontjából is, magyar szempontból is azt az óriási politikai tőkét, amit Te­mes­vár jelentett – mondotta. – Ezzel a politikai tőkével az autonómia ügyét is elő lehetett volna mozdítani” – utalt Borbély Imre megállapítására. Ám oly hosszú ideje tart az erdélyi magyarság útkeresése, hogy felemás érzésekkel jön Temesvárra is a forradalmi évfordulóra, mert azt ta­pasztalja, hogy a Securitate túlélte a rendszerváltozást, gáttalanul és büntetlenül rágalmazzák az egykori rendszerváltókat, minden lehetséges fórumon és alkalommal. Lépten-nyomon hazaárulónak és a román nép ellenségének kiáltják ki őt magát is. „Maholnap jön értem a fekete autó” – jegyezte meg keserű iróniával Tőkés László.
A továbbiakban Tőkés László méltatta a Temesvár Tár­saság a múlt maradéktalan feltárásáért és a bűnösök elszámoltatásáért kifejtett küzdelmeit, majd kitért az Európai Em­lé­kezet és Lelkiismeret Platform­já­nak áldásos tevékenységére – amelynek egyik védnöke ő, míg Szilágyi Zsolt a vezetőségi tagja –, mellyel a prágai székhelyű szer­­vezet nemzetközi szinten kép­viseli a kommunista múlttal való szembenézés és a törvényes igazságtétel programját. A fórum keretében Neela Winkelmanová, a platform igazgatója a szervezet törekvéseiről és eredményeiről tar­tott rövid beszámolót, majd másnap a Timisoara Társaság konferenciáján tartott előadást.
A Temesvár Társaság kerek­asztal-beszélgetéssel emlékezett az 1989-es decemberi temesvári forradalomra. A találkozó fő té­mái között volt az 1989. december 15-e és 1990. június 15-e kö­zötti időszak bűntetteinek feltárása és a kommunizmus emberiesség elleni bűneinek elítélése. A be­szélgetésben, helyi civil szervezetek, egyetemi oktatók mellett, részt vettek az Európai Em­lékezet és Lelkiismeret Plat­form­ájának képviselői (Neela Winkelmann ügyvezető igazgató és Szilágyi Zsolt elnökségi tag) valamint Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, Teodor Mărieș, az 1989. December 21-e Egyesület elnöke. Utóbbi ismertette a Temesvár Társasággal közös javaslatot a forradalom dossziéi és a kommunizmus bűneinek kivizsgálásával felruházott speciális ügyészségi főosztály létrehozására. A nemzetközi konferencia keretében tolmácsolta Szilágyi Zsolt Tőkés Lászlónak az emlékkonferencia szervezőihez és részvevőihez intézett levelét.
A forradalomra emlékező rendezvények sorában – egyházi szertartások, főhajtások a forradalom ártatlan áldozatainak em­léktáblái előtt, koszorúzások, ki­ál­lítások, szabadtéri emlékkon­certek, közösségi gyertyagyújtások és mások – a Helyi Tanács ünnepi ülése a mai temesváriakat képviselő tisztségviselők, városi elölárók a forradalom hősei előtti főhajtásként épült be a megemlékezések sorába. Sajnos az idei rendezvény sem volt mentes a for­radalmi szervezetek képviselőinek egymást vádoló hangsokodásaitól. Volt, aki főtéri szoborállítási kérelmének elutasítását sé­relmezte, másvalaki volt szekusoknak titulálta Temesvár dísz­pol­gárainak nagyobb részét, egye­sek a Forradalom Múzeu­má­nak létrehozása mellett hangoskodtak, mások a sajtót vádolták meg félretájékoztatással… Végül a helyi tanács megemlékező ülésén Nicolae Robu egy, a forradalmi szervezetekkel való kapcsolattartást és a felvetett gondok megoldására tett javaslatok közvetítését ellátó személyi tanácsos kinevezését ígérte. Dicséretes kitartással és a jó ügyhöz méltó buzgalommal emlékeznek meg a forradalom eseményeire – idén hu­szonhetedik alkalommal – a te­mesvári sportbarátokat tömörítő drukker csoportok. Idén is a szokott módon, a Mária téri történelmi helyszíntől a belvárosi temető Hősök parcellájáig vonultak több­százan „Cinkos, aki felejt” és „A hősök nem halnak meg” feliratos molinókkal vonulva ke­resztül a városon. A Memorialul Revolutiei forradalmi szervezet székhelyén csatlakozott a felvonulókhoz Traian Orban elnök is, aki megosztotta meggyőződését mely szerint a forradalom eseményeit, történetét a fiatalabb nemzedékhez tartozó mai temesváriaknak az áldozatok előtti kötelessége a helyi és az országos köztudatban tartani. A belvárosi temetőben közösen gyújtottak gyertyát az áldozatok emlékére.

forradalom-dscn3122
A vasárnapi istentiszteletet követően helyezték el a kegyelet koszorúit a belvárosi református templom falán levő emléktáblánál Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, nt. Fazakas Csaba lelkipásztor és Kabai József főgondnok a Belvárosi Református Egyházközség, illetve Makkai Barbara Tünde vasárnapi iskolai vezető az Új Ez­redév Református Egyházközség képviseletében. Az ünnepi főhajtás keretében, nt. Fazakas Csaba lelkipásztor köszöntését követően, Halász Ferenc elevenítette fel a magyar közösség és a hazai társadalom számára sorsfordító 1989-es esztendő főbb eseményeit, hangsúlyozva, hogy mindannyiunk kötelessége a ‘89-es for­ra­dalmi gyülekezet szellemi örökségét továbbvinni.

Hagyományt betartva, de­cem­ber 20-án délben megszólaltak Temesvár szirénái, arra emlékeztetve, hogy huszonhét évvel ezelőtt ebben az órában állt le a munka a temesvári gyárakban és a pártaktivisták, gyári szekusok tiltása ellenére a munkások tömegesen vonultak ki a főtérre, ahol százezres tömeg tüntetett. 2016. december 20-án délben huszonegy hívás futott be a 112-es sürgősségi központba, és a betelefonálók arról érdeklődtek milyen katasztrófa történt Temesváron?


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Emléktábla-avatás Pécskán
    • Utazás Aradra vonattal
    • Díszoklevél Tóth Máriának
    • Ujj János – ARADI KRÓNIKA
    • (no title)
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • June 2023
    • May 2023
    • April 2023
    • March 2023
    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      2 June 2023
      EUR
      4.9633 RON
      HUF
      1.3373 RON
      USD
      4.6099 RON
      XAU
      293.6078 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Ferencz Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Szabó Mónika, dr. Matekovits György (egészségügy), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs), Kiss Károly.
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó