A szinte száz éve ala­pított folyóirat teljes de­- cemberi szá- mát Temes­várnak és a Bánságnak szentelték, így az olva­sók (szinte) teljes képet alkothatnak a Béga-parti nagyváros multikultu­rá­lis jellegéről. A KORUNK temesvári tematikus számában publikáló szer­zők közül Petrovics István szegedi történész-professzor a középkori városról közöl, számos adalékot megosztó tanulmányt, Csortán Fe­renc műemlékvédő a török kori Temesvár, illetve a vilajetről és a korszak hétköznapi a­l­akjairól fest érdekes képet, majd nagyot ugorva az időben Szekernyés János hely- és kultúrtörténész a méltán híres, új utakat nyitó Sigma művészeti csoportosulás fél évszázaddal ezelőtti bemutatkozásáról és az általuk elindídott folyamatokról ír. Csutak István, Temesvárhoz máig erősen kötődő Garabonciás zenész a ‘70-es évek zenei világára emlékezik írásában, a kikacsintós cenzorokra, és áthallásos magyar dalszövegek sorsáról. A kö­tetben olvasható Vallasek Júlia Méliusz József Temesvárról szóló kötetéhez kapcsolódó írá­sa, András Orsolya Hertha Müller bánsági kap­csolódásait feldolgozó írása, illetve Snejana Ung érdekes írása a bánsági szerb faluról, majd Radu Pavel Gheo temesvári író regény­részletét is közli a KORUNK tematikus lap­szá­ma. Fénykere­ső­ben. Temesvári Magyar je­lenlét és az Európa Kulturális Fővárosa projekt címmel közöl tanulmányt Marossy Boglárka tanár, illetve Magyari Sára nyelvész, egyetemi docens a temesvári multikulturalitás va­lóságalapjairól és az ehhez kapcsolódó mítoszokról ír: “…Ez az egymásmellettiség azért is működhetett Temesváron példaértékűen, mert a különböző valási és etnikai csoportoknak volt közös célja: a gazdasági, a technikai, a műszaki fej­lődés, azaz a jólét megte­rem­tése.”
A kötetet Bajkó Attila temesvári képző­művész alkotásai díszítik.
*
A KORUNK temesvári tematikus száma megvásárolható 5 lejes áron a Mária téri Köny­­­vesboltban, ahol bőséges könyv- és fo­lyó­irat-kínálattal várjuk vásárlóinkat HÉTFŐN 15–18 és PÉNTEKEN 9–13 óra között.