Amikor az Aradi Szabadság-szobor Egyesület elhatároz­ta, hogy bekapcsolódik az Er­délyi Magyar Értéktár össze­állításába, Király András elnök az elnökségi ülésen már akkor jelezte, hogy jó lenne az aradi részt nyomtatott formában is megjelentetni. Végül a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, valamint az Arad Megyei Művelődési Központ anyagi hozzájárulásával az Egyesületnek sikerült megjelentetni a könyvet.
A könyv hivatalosan 2022 decemberében jelent meg, de nyomdatechnikai okok miatt, annak bemutatását januárra kellett halasztani. Az eseményre a Jelen Ház nagytermében került sor az elmúlt héten, csütör­tökön.
A több mint kétszáz oldalas könyvet végül kilenc szerző állította össze. Névsor szerint Fekete Károly, Horváth Leven­te, Irházi János, Király András, Matekovits Mihály, Nagy István, Puskel Péter, Siska-Szabó Hajnalka, Ujj János.

A könyvbemutató egyben Magyar Kultúra Napi rendez­vény (is) lett, amint a felve­ze­tőben Horváth Levente meg is indokolta. Ennek az esemény­nek tiszteletére Czernák Ferenc elszavalta Kölcsey Ferenc Himnuszát. Az idén januárban kerek évfordulós magyar költők, Petőfi Sándor és Madách Imre tiszteletére pedig a Csiky Ger­gely Főgimnázium két tanulója, Bodea Róbert és Kátai Tímea egy-egy költeményt olvasott fel.
Azt követően Horváth Levente egyenként szólította a mikrofonhoz a szerzőket, hogy valljanak a kötettel kapcsolódó munkájukról. Elsőként Király András, a kötet szerkesztője vázolta, hogy lényegében mi is volt a célja az Értéktár összeállításának: összegyűjteni és a kö­zönség elé tárni azokat a szellemi és anyagi értékeket, amelyeket az utóbbi két év­században az Arad megyei ma­gyarság alkotott. Ő is, de a többi szerző is kiemelte, hogy a most megjelent könyv nem teljes. Egyrészt időben nem öleli fel a magyarság egy évezrednél hosszabb ittlétének teljes idő­szakát (annak legfeljebb ötö­dét!), sem pedig annak teljes­ségét. Elhangzottak a könyvből hiányzó olyan nevek, akik nem csak a magyar, de az egyetemes civilizáció történetében is je­lentős szerepet játszottak. Még­sem sze­repelnek az össze­állításban. Amennyiben az össze­állításra és szerkesztésre meg­szabott idő hosszabb lett volna, illetve az anyagi le­hetőségek lehetővé tették vol­na, úgy a kiadvány terjede­lem­ben akár többszö­rö­sére is duzzadhatott volna.

A jó hangulatú, érdekes ta­lálkozó végén Czernák Ferenc elszavalta Tóth Árpád Arad című, 1920-ban írt versét, majd azt esten fellépett a kisiratosi citerazenekar. Annak vezetője, Almási Vince ny. tanár és köz­ségi polgármester elmondta, hogy az Arad megyei határ menti település volt az első, amely a határon túli testvér­településével közösen elsőként készített értéktárat a község területén található értékekről és az ott született, illetve ott tevé­kenykedett jeles sze­mélyi­sé­gekről.

A zenekar nótáit a kö­zönség együtt énekelte a fellépőkkel.
Az est befejezéseként az előtérben a szervezők egy pohár borral koccintottak az új esztendőre a szép számmal egybegyűlt hallgatósággal. (U.J.)