Rendkívül zsúfolt, szószerint percekre beosztott napi programja miatt többrendbéli egyeztetést követően sikerült nem egészen húsz percig beszélgetni Dominic Fritz polgármesterrel. Az elöljáró szokott közvetlenségével, köntörfalazás nélkül fogalmazta meg gondolatait, amelyeket ezúton osztunk meg Olvasóinkkal.
– Nehéz körülmények között kezdte meg polgármesteri mandátumát. Elég csak a világjárványra gondolni: az ország és a világ a járvány negatív hatásainak a kivédésére rendezkedett be, ami lényegesen nehezítette a városvezető munkáját. Oltási kampányt kellett megszervezni, védekezési intézkedéseket foganatosítani…
– Amikor 2020 októberében elkezdhettem polgármesteri teendőimet, éppen csúcspontján dühöngött a járvány. Rengeteg emberi és anyagi erőforrást emésztett fel a COVID-járvánnyal szembeni védekezés, a költségvetés teljesen megbomlott, a működési pályánk beszűkült, semmit sem szervezhettünk, nem találkozhattunk a város polgáraival, bezárkózásra kényszerültünk. Emiatt alakulhatott ki az a tévhit, hogy a polgármester „bezárkózott” a Városháza épületébe és elérhetetlen.
– Mégsem ülhetett tétlenül, valahogy működnie kellett a városnak….
– Összesen hat – végrehajtói jogkörrel nem rendelkező – tanácsadóval kezdtem a munkát a régi városvezetés csapatával. Például olyan igazgatóval, aki több mint harminckét esztendeje irányította a város egyik vállalatát! Egy volt milicista vezette a Helyi Rendőrséget! Az a csapat az előző polgármester csapata volt, sokan közülük különféle peres ügyekbe keveredtek, eljárás indult többek ellen. Korrupció-gyanús ügyletek derültek ki. Például, évekig működött a versenytárgyalások hamisításának rendszere, ami óriási károkat okozott a városnak. Menet közben derült ki, hogy uram-bátyám alapon számos képzetlen és alkalmatlan személyt alkalmaztak a közigazgatásban, ami szintén károkat okozott. Láttuk, hogy a volt polgármester tudtával, a városi közigazgatásban kialakult egyfajta káros érdekszövetség, amelynek az lett az eredménye, hogy a város, a lakosság érdekei háttérbe kerültek! Ezzel kényszerültem szembenézni és szinte két évembe került átalakítani, hatékonyabbá tenni a rendszert. A Városházán dolgozó, évekig mellőzött, tehetséges és jól képzett, illetve a menetközben bevont szakemberekre alapozva az utolsó két évben kezdett el sikeresen és hatékonyan működni az új csapat. Amire, bevallom, hogy büszke vagyok. Visszatekintésemben nem hagyhatom szó nélkül a temesvári távhőszolgáltató vállalat, a Colterm roppant nehéz helyzetét. Amikor a Városházára kerültem a vállalat raktárkészlete nulla volt, a gázszolgáltatóval való szerződés lejárt, az adósságállomány pedig jószerével kezelhetetlen, ráadásul egytelen – amúgy kötelező – „zöld igazolást” sem vásárolt az előző városvezetés. Óriási erőfeszítésbe került a vállalat ügyeinek részleges stabilizálása, amit az egyszerű polgár nem tudhat, viszont a városvezetésnek komoly, idegölő munkát adott. Végül nagy nehezen és jelentős anyagi ráfordítással sikerült stabilizálnunk a vállalat helyzetét.
– Az említett negatív tényezők mellett, a Saligny és a Helyreállítási (PNRR) Programok által fejlesztési lehetőségek is adódtak. Mit valósított meg a városvezetés e két program által biztosított forrás felhasználásával?
– Természetesen, amit csak lehetett megtettünk annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb összegeket lehívjuk és a város érdekében hasznosítsuk eme programok által. Konkrétan: a Saligny Programból 43 millió lejt sikerült lehívnunk a Solventul közúti aluljáró építésére. Csakhogy a tavaly hamar elfogyott a kormány által a program finanszírozására fordított összeg, ezért csak egy kis rész érkezett a számlánkra, idén kell az összeg nagyobbik része beérkezzen. Az Országos Helyreállítási és Ellenállósági Programból (PNRR) különböző beruházások finanszírozására egy milliárd lejt pályáztunk meg. Egyes beruházások máris megvalósítás alatt állnak, a beruházások nagyobb része esetében elindult a tervezés és készülnek a különböző szaktanulmányok a kivitelezés megkezdése érdekében.
– Hogyan értékeli Temesvár utóbbi négy évét?
– Meggyőződésem szerint az utóbbi évek jelentették az ébredés időszakát. Ezekben az években virágzott a város, Temesvár átkapcsolt nagyobb sebességre, újabb és újabb célkitűzések elérésére rendezkedett be a város. Ez tapasztalható a magánszférában is. Eddig soha nem látott módon felpörgött a kulturális élet. A városvezetés nyitottsága, a közigazgatás korszerűsítése nagy mértékben segítette elő azt, hogy más területeken is érzékelhető legyen ez a dinamika. A kulturális fővárosi év eseményei ráirányították a figyelmet értékeinkre, ugyanakkor az óriási erőforrásaink is előtérbe kerültek. Többek között kiderült az is, hogy nagyon sokan az ideérkezők közül pozitívabban ítélik meg Temesvárt, mint ahogy önmagunk tesszük. Az utóbbi egyáltalán nem könnyű négy évet követően, a következő évekre csak bizakodással tudok tekinteni.
– Kijelenthető, hogy az utóbbi években Temesvár európai pályára állt?
– A város minden területen határozottan és megállíthatatlanul egy európai fejlődési pályára állt, nyitottság jellemzi. Ezt erősíti meg a különféle ügyekkel Temesvárra érkezők sokasága, mindannyian örömmel veszik tudomásul a város európai hangulatát. Meggyőződésem, hogy ezen az európai úton kell továbbhaladjunk.
– Ellenlábasai azt hangoztatják, hogy Dominic Fritz polgármester semmit sem tett a városért. Cáfolja meg, kérem, ezt a kijelentést.
– Néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet a számadatok tükrében: mandátumom elején tíz lejből a város 1 lejt fordított a jövőt megalapozó beruházásokra és 9 lejt működésre. Mostanra ez alaposan megváltozott, valamivel több mint egy lejt költünk működésre és majdnem kilencet fejlesztésre. Egy másik adat: amit az előző városvezetés hat év alatt tett meg, mi a város történetében rekordnak számító összeget, 635 millió lejt egyetlen év alatt fordítottuk különféle beruházásokra. Ez nem csak üres szólam, hiszen konkrétan látható, hogy teljesen megújultak a Cetății, a Bogdăneștilor sugárutak, befejezés előtt áll a Stan Vidrighin (Buziási út) korszerűsítése. Városi szinten 84 osztályterem építése van folyamatban vagy fejeződött be. A tervnek megfelelően halad a Waldorf Líceum új épületének építése, több iskolai sportcsarnok építését végezzük, például a Gyiroki úti 25-ös számú iskolában hamarosan átadásra kerül a nagyméretű sportcsarnok. Az egészségügyi beruházások vonatkozásában: új, korszerű épületszárny épült a nagykörúti (bv. C.D. Loga) rehabilitációs klinika részére. Számos tömbházat szigeteltünk és korszerűsítettünk. Harminc kilométernyi fűtési hálózat cseréjére került sor. Korántsem teljes a felsorolás. Látható, hogy nem igaz az, hogy semmit sem tettem a város érdekében. Nem tűrtem meg semmilyen törvénytelenséget, nem járultam hozzá a versenytárgyalások, pályáztatások meghamisításához, „elrendezéséhez”, semmilyen módon nem kerültem meg a törvényes rendelkezéseket. Ebbe az irányba, valóban nem tettem semmit!
– A város elbitorolt ingatlanai, területei közül többet is sikerült visszaszereznie a városvezetésnek…
– Az eddigi városvezetők – különböző okokból – nem igazán foglalkoztak a város vagyonának visszaszerzésével. Nekem feltett szándékom volt, hogy amit csak lehet visszaszerezzek a város közvagyonából. Felháborítónak és megengedhetetlennek tartom, hogy bárki megkerülve a vonatkozó törvényeket, jogtalanul használja saját érdekében a város vagyonát. Az utóbbi időben visszakerült területekből látható, hogy következetes harcunk nem hiábavaló. Több Béga-parti terület, egy központi villa, a Gyermekparkba vezető és jogtalanul lezárt kisutca visszaszerzése jelzések arra, hogy rengeteg a tennivaló e területen is. A következő időszakban is folytatódik a város vagyonáért való harc, ugyanis feltett szándékunk mindent viszszaszerezni a különféle érdekszövetségektől és a közösség érdekében hasznosítani. Vélhetően eme szövetségek kialakultak az előző városvezetés hallgatólagos beleegyezésével és évekig használtak jogtalanul és ingyen a város vagyonát képező területeket és ingatlanokat.
– Városvezetői programjában a külső kerületek felzárkóztatását is ígérte. Mit sikerült megvalósítani eredeti elképzelései közül?
– Továbbra is nagyon fontosnak tartom a külvárosi kerületek fejlesztését, korszerűsítését és beágyazását a város életébe. Az elmúlt négy évben fokozott figyelmet szenteltünk a külvárosoknak. Kisebb-nagyobb rendezvényeket szerveztünk és beruházásokat irányítottunk a külvárosokba. Sajnos továbbra is az út elején vagyunk, ugyanis évtizedek óta senki sem törődött igazán a külvárosi negyedek fejlesztésével, az utak, járdák, középületek karbantartásával. Sok-sokéves lemaradást kezdtünk el pótolni, de lényeges, hogy elkezdődött ez a folyamat. A Lunei negyedben például egy évtizedek óta parlagon álló, elvadult területen egy hangulatos parkot létesítettünk. A város több külső kerületében lebontottuk az összetákolt építményeket és parkolókat alakítottunk ki. A Telekház (Lahováry, Bălcsescu) teren végre számos facsemetét és díszcserjét ültettünk ki, amelyek a környék díszei lesznek rövid időn belül. Számos utcát korszerűsítettünk például Kuncz- és Kardos-telepen, Szabadfalun. Zöldmezős beruházással vagy régi épületek felújítása révén művelődési és szociális központokat építettünk több külvárosi kerületben, de a városközponthoz közelebbi részeken is létrehoztunk művelődési központokat, például a Victoria mozi épületében kialakított közösségi helyszín a város egyik legjobban működő művelődési központjává vált. Feltett szándékunk a külső kerületekben lakó temesváriak életminőségének a javítása, mindezek közelebb visznek bennünket e cél megvalósításához.
– Mit tervez Dominic Fritz polgármester a következő évekre?
– Minden nagyon-nagyon fontos, de kiemelten fontosnak tartom a tanügyi beruházások fenntartását. Jelenleg a városi költségvetés fejlesztésre szánt összegének 20%-át tanügyi beruházások elkezdésére, folytatására vagy befejezésére fordítjuk. Több nagy tanügyi beruházás van folyamatban, például minden temesvári iskola számára vadonatúj bútorzatot biztosítunk. Több mint 21 millió euró értékű uniós forrást nyertünk meg egy campus felépítésére a duális képzés megerősítése érdekében. Ez a napnegyedi övezetben fog felépülni. Egy új Városi Kórház építésére írtunk alá megállapodást a Világbankkal. A létesítményt a Szegedi (Torontalului) úton tervezzük. A beruházás lényege, hogy banki támogatással, de magántőkével fog felépülni, és a város csak miután átvette, kezdi el részletekben törleszteni a költségeket. A városi közlekedési infrastruktúra fejlesztését illetően fontos célkitűzésünk a Solventul negyedbeli közúti aluljáró és a Béga-híd, illetve a körgyűrűre felvezető út megépítése. Mindezek jelentősen meg fogják könnyíteni a városi közlekedést. Szintén fontos célkitűzésünk a – jelenleg kihasználatlan – közterületek, ingatlanok észszerű hasznosítása, és a jogtalanul használt ingatlanok és területek haladéktalan visszaszerzése.
– Az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a polgármester a kisebbségi közösségek felé. Mire számíthatnak a következő években?
– Két rendkívül fontos dolgot tartok szem előtt: kulturális, oktatási, szociális téren továbbra is támogatnunk kell a kisebbségeket megmaradásuk érdekében. A temesvári magyar kisebbség a legnépesebb, ezek szerint támogatjuk az iskolák, a kulturális intézmények működését, a civil társadalom rendezvényeinek megszervezését. Másrészt fontosnak tartom, hogy a kisebbségi intézmények megnyíljanak a többség irányába. Erre kitűnő példa a magyar színház, amelynek előadásaira örömmel ülnek be akár más kisebbségek, akár a többségi nemzet képviselői is. Ezáltal kerülhet kifejezésre Temesvár multikulturális jellege és szellemisége. Jó példának tartom erre nézve a műemléképületeket bemutató ismertetőket, ahol indokolt például egy magyar építész által tervezett épület esetében – a kisebbség(ek) nyelvén is bemutatni az épületet. Nem azért, mert a temesvári kisebbségi közösségek tagjai nem ismernék a román vagy az angol nyelvet, hanem annak érdekében, hogy a Temesvárra látogató idegenekben is rögzüljön a város etnikai sokszínűsége és multikulturális jellege. Másrészt ezzel erősödik a jelenlegi temesváriak multikulturális identitása, ami meggyőződésem szerint európai szinten is példaértékű.
Makkai Zoltán