Az ENSZ 1992-ben a fogyatékkal élők világnapjává nyilvánította december harmadikát. Cél: felhívni a figyelmet a veleszületett vagy szerzett fogyatékkal élők problémájára, támogatást nyújtani a fogyatékkal élők méltósága, jogai és jóléte érdekében, elősegíteni a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális integrációjukat. A statisztika szerint, egy közösségben minden huszadik személy érintett.
Kérdésemre Laila Onu ügyvezető igazgató számolt be a Pentru Voi / Értetek Alapítvány a felnőtt értelmi fogyatékosok gondozását, közösségi beilleszkedését szolgáló szerteágazó tevékenységéről.
Az alapítvány 1996-ban Romániában elsőként létesült Temesváron, 1997-ben a temesvári Polgármesteri Hivatal és civil szféra összefogása eredményeként létesül az országban az első Napközi Otthon felnőttek részére, 1999-ben az országban elsőként segítik elő ezeknek a fiatalok- nak munkahelyi beilleszkedését, illetve létesítenek számukra műhelyt, ahol támogató vállalatokkal megkötött bizonyos szerződéses termelést végeznek, 2004-ben pékség létesül Szakálházán három sérült alkalmazottal. 1999-ben létesül Romániában elsőként ún. védett lakás, külföldi partnerek és a civil szféra támogatásával, majd újabbak 2000, 2003, 2006, 2011-ben, szociális nevelők irányítják, ellenőrzik a halmozott fogyatékkal élőket.
2007-ben a Polgármesteri Hivatal által adományozott telken épült a holland kormány, a nemzetközi Rotary Club, holland és temesvári civil szervezetek támogatásával az Alapítvány létesítését az országban elsőként jóváhagyó, támogató Tácsi László, egykori főfelügyelő nevét viselő Napközi Otthon súlyos értelmi fogyatékosok és viselkedési rendellenességűek részére, a polgármester és holland követ jelenlétében avatták. Jelenleg három központban 170 személlyel, egyénre szabott fejlődési program szerint orvos, pszichiáter, pszichológus foglalkozik. Az ellátás ingyenes, de hosszú a várólista.
2011-ben szolgálat alakult az értelmi fogyatékosok és családjuk otthoni támogatására. 2014-től fiziko- terápia kabinet, 2015-től orvosi rendelő szolgálja a rászorulókat.
Összegezve, több mint 200 fogyatékos személy a szolgáltatások haszonélvezője.
Az igazgatónő a gondokat sem hallgatja el, a hivatalos anyagi támogatás sem érkezik mindig a kellő időben. Az intézményt súlyosan érintette a Kormány 2017 nyarán megjelentetett normatívája, amely az előző anyagi támogatást megszüntette, és a védett egységek alkalmazottainak csoportos elbocsátását írta elő. Ezek többségét új munkahelyhez segítették.
Az Alapítvány a több, mint száz tagot számláló érdekképviseletet rendszeres találkozók, szemináriumok szervezésével támogatja, törvénycikkelyeket sikerült elfogadtatni, hozzájárultak az érdekvédő Nemzeti stratégia kidolgozásához. A képviselet országos és nemzetközi konferencián vesz rész, illetve szervez, az alkalmazottak szakmai továbbképzését segítő kiadványokat jelentet meg.
Eddig 52 terv valósult meg, csak néhányat szemelgetek: alkalmazottak képzése, tovább-képzése; a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek tevékenysége; a fogyatékos fiatalok szüleinek képzés; a fiatalok felkészítése munkahelyi beilleszkedésre; intézmények, alapítványok partnerkap- csolatai; autizmus, Down-szindróma megértése, elfogadása, diszkrimináció megelőzése; egyenlő esélyek; humanitárius segély a bánsági viharká- rosultaknak (2017. szeptember).
Partnerek, támogatók a holland és svéd kormány, angol, észt, svájci, magyarországi, francia szervezetek, PHARE, Európa Tanács, UNICEF, Országos Fogyatékosügyi Hatóság, Temesvár Polgármesteri Hivatala, temesvári konzulátusok, vállalatok, civil szervezetek.
Az alapítvány évente karitatív célú összejöveteleket szervez, illetve ünnepélyes keretek között díjazza a munkában, sport- és művelődési eseményekben kitűnt fiatalokat, kitünteti a tevékenységben kiemelkedő eredményt elért munkatársakat, hazai és külföldi támogatókat. Az alapítvány is számos hazai és külföldi elismeréssel dicsekedhet.
Munkájuk, eredményeik elismeréseként 2000-ben Emil Constantinescu államelnök magasrangú kitün- tetéssel jutalmazta Laila Onu igazgatót, 2003-ban Ion Iliescu államelnök a holland Lauren Elmendorp, illetve a svéd Victor Wahlström tevékenységét.
Elismeréssel nyilatkozhatunk az intézmény vezetősége és munkatársai a fiatalok és családjaik érdekében kifejtett tevékenységéről, megcáfolva azt az életérzést, amelyet Teréz anya így jellemez: „Mai világunk betegsége nem a lepra vagy tuberkulózis, hanem sokkal inkább az az érzés, hogy senkinek sem kellünk, senki sem törődik velünk, hogy mindenki által elhagyatottak vagyunk.”
T.E.