Júniust Nyárelő havának, Rák havának, Szent Iván havának, a horoszkóp szerint pedig Ikrek havának is nevezik.
Jeles napok júniusban és júliusban:
június 1. – gyermeknap
június 8. – Medárd napja. Fontos napnak tartják a gazdák, mert a megfigyelések szerint, ha Medárdkor esik az eső, 40 napig esik, ha nem esik, akkor pedig 40 napos aszályra lehet számítani. Tehát így sem jó, és úgy is rossz.
június 24. – Szent Iván napja vagy Keresztelő Szent János születésének napja. Úgy tudják a gazdák, hogy ezen a napon megszakad a búza gyökere, és utána már lehet aratni.
június 29. – Péter-Pál napja, az aratás kezdete.
július 20. – Illés napja, ilyenkorra gyakran vihar, mennydörgés, villámcsapás jön. Úgy tartották, hogy ekkorra a kévéket, búzakereszteket be kell szállítani a szérűbe vagy az udvarra, mert ha Illés a határban találja, szétszórja őket.
július 26. – Anna-bál napja – utolsó fontos esemény a júliusi hónapban. Anna-bált először 1825. július 26-án rendeztek, amikor Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Krisztina tiszteletére – 1805. július 25-én született – , aki ezen a bálon ismerkedett meg leendő férjével Kiss Ernő, aradi vértanú huszárfőhadnaggyal.
Idén a gazdáknak elég sok gondjuk van a medárdi esőzések miatt, viszont, ahogy mondani szokás, az egyik szemük sír a másik meg nevet. A sok esőt a kalászosok megsínylették, de a kapás- növényeknek nagyon jól jött a sok eső, óriási fejlődésnek indultak. Ha a búzatermés tekintetében a sok eső nagy kárt okozott, mivel a búza nagy területeken ledőlt, főleg a táblák végein, ahol a műtrágyaszóró-gép kétszer is fordul.
Az évek tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a technológiát mindenképpen be kell tartani, a vetőmagot, a műtrágyát, valamint a növényvédőszereket és rovarirtószereket maximálisan kell adagolni, hogy jó terméshozamot érjünk el a 630 liter éves csapadék mellett. A kalászosok idén a búzaszemek túltöltődése miatt ledőlnek, a bajt fokozza, hogy az aratásig még van legalább egy-két hét, ami sokat ront a búza minőségén, mennyiségi veszteséget is okozva. Az aratás időszaka alatt kihullanak a búzaszemek a kalászból, ami elérheti a 10 százalékos veszteséget is, ugyanakkor a megbetegedések mellett a rovarok is elszaporodnak. Az így károsult búza, az EU-s szabályok szerint csak takarmánybúzának felel meg, aminek az ára sokkal alacsonyabb.
A gazda másik szeme, az amelyik nevet, a kukorica- és napraforgótáblákat szemléli. Ezek a kapásnövények az esős időben szépen fejlődnek. Persze a kukoricának és a napraforgónak roppant kényes időszaka, amikor a szemek kötnek, olyankor újra szükségük van a sok esőre. Ha a kötés idején nem jutnak elég nedvességhez a kukoricának csak 10 százaléka köt, tehát elenyésző a termés.
Árpa aratás. A hét elején megkezdődött az őszi árpa, sörárpa vagy úszóárpa aratása. A tavaszi árpa a sörgyártás számára értékesebb, mivel a protein tartalma sokkal kisebb és így a sörnek a legjobb minőséget adja. Ezért a tavaszi árpa ára is magasabb, viszont a terméshozama jóval kisebb. Érthető, hogy a sörgyárak előszeretettel kötnek szerződést a tavaszi árpára.
Az állattenyésztésben a mindennapi munkán kívül, amit úgy hétköznap, mint vasárnap el kell végezni most van itt, a szénabetakarításnak az ideje. Van, aki – igaz ma már kevesen – kézi kaszával végzi ezt az embert próbáló munkát. Ehhez a munkához tartozik a kaszálás, forgatás, szárítás, boglyázás, behordás. A gépesített szénabetakarítás nyilván sokkal ke- vesebb emberi erőt igényel. A bálákba kötött szénát könnyebb szállítani és tárolni.
Csősz János agrármérnök