„Ma reggelre fehér volt az udvar. Nem is lenne ezzel gond, február vége van, ilyenkor normális, hogy még legyen tél, havazzon. Az nem normális inkább, hogy ez a második kis havazás talán ezen a télen… Fehér karácsony? Ugyan már!… Manapság már inkább a fehér húsvétnak van nagyobb esélye…”

Móricz Zsigmond 1888-ban írta ezeket a sorokat a szállóigévé vált Február, hol a nyár? című elbeszélésében. 2023. február közepén a 135 évvel ezelőttihez hasonló időjárásra gondolva vettük számba Dr. Csősz János, nyugalmazott agrármérnök-tanárral a februárban legidőszerűbb teendő­ket a mezőgazdaságban.

Bizony havunk itt, a Bánságban beszél­ge­tésünkig ezen a télen sem volt, de a ja­nu­ári csendes esőknek kö­szön­hetően, a tavalyi szárazság után helyreállt a talaj vízház­tar­tása és az őszi vetések szépen fej­lődnek. Az enyhe időben viszont elszapo­rodhatnak az mezei egerek és hörcsögök, komoly ká­rokat okozva a vetésekben. Ezért, ahogy az idő megengedi el kell kezdeni a rágcsálók elleni védekezést. Az őszön fel­szán­tott területeken megfelelő talajműve­lés­sel járul­hatunk hozzá, hogy megtartsuk a ta­lajban a tavaszi vetések számára is fontos ned­ves­séget, ahol pedig kátyúk keletkeztek, ott vízelvezető árkokat, csatornákat kell ki­ala­kítani, amit ilyenkor a lágy talaj miatt leg­inkább kézi szerszámokkal végezhetünk el.

A gyümölcsfák is tavaszt sejthettek januárban

Az, hogy a januári enyhe időjárásban a gyümölcsfák is tavaszt éreztek, a rügyek megduzzadásán tapasztalható. Bár most van a téli metszések ideje, nem árt óvatosan ten­ni, vagy még ajánlatosabb várni vele, mert, ha nagyon rövidre metsszük a termő haj­tá­sokat, könnyen előfordulhat, hogy egy ko­molyabb fagy esetén azok is lefagynak, és termés nélkül marad a gazda.
Ha a következő napokban az időjárás kedvezően alakul, a gyümölcsösökben el le­het kezdeni a metszést és utána elvégezni a lemosó permetezést (nem fordított sorrend­ben!) A gombaölő rézgálicz és az olajos permetszerhez, amely biztosítja a permet­szer behatolását a kéregrészekbe aján­latos rovarirtó szereket adagolni, hogy a fa kér­gén, az ágak repedéseiben telelő kártevő ro­varokat, lárvákat is elpusz­títsuk. A fagy ellen inkább virágzáskor védekezhetünk. Olyankor a gyümölcsösökben azért füstö­lünk, hogy a pára kicsapódjék, és ne te­le­ped­jen rá a fakadó rügyekre, vi­rágokra le­fagyasztva azokat. Tévedés azt gondolni, hogy a füst meleget árasztva védi a gyü­mölcsfákat a fagyás ellen.

Inkább ő „sírjon”…
szokta mondani a sokat tapasztalt szőlős gaz­da. Tehát nem kell elsietni a szőlő­metszést sem csak azért, mert esetleg a később metszett hajtások végén a megindult nedv csepegni kezd, vagy, ahogy mondják „sír”. Ez nem olyan nagy baj mintha a korai metszés után megmaradt hajtások is elfagynak, és ha így elveszítjük a rügyet, akkor a gazdának lesz oka a sírásra. A háztáji szőlőlugasok esetében óvakodni kell a főág túl rövidre metszésétől, mivel ha a megmaradt ágrész lefagy, akkor a mellék­hajtások, amelyek a következő évi termést biztosítanák is elpusztulnak. Tájegysé­gen­ként és az időjárási viszonyok alakuláshoz alkalmazkodva kell mindig megtalálni az optimális időpontot, amikor a legszeren­csésebb a szőlő metszését elvégezni, azért, hogy – a mondásra utalva – egyik fél se „sírjon”.

Palántanevelés ideje

Ilyenkor már ajánlatos elvetni főleg a paradicsom palánta magját, hiszen a ki­ke­lésre egy-másfél hónapra van szükség. Ezt tehetjük:
1. tehéntrágyából készült melegágyat készítve;
2. fóliasátorban elkülönített melegít­hető kis területen;
3. lakásban műanyag virágtartó ládi­kók felhasz­nálásával.
A legszerencsésebb az első, azaz me­leg­ágyas megoldás, ugyanis a tehéntrágyás föld, a megfelelő tápértéke mellett, erjedése során a palánta fejlődéséhez szükséges meleget is áraszt. A fóliasátorban vagy a lakásban nevelt palánták esetében, nagy figyelmet kell fordítani az edzésre: miután a magok kikeltek rendszeresen, naponta több­ször levegőztetni kell a zsenge palán­tákat, hogy szokjanak hozzá az ala­csonyabb hő­mér­séklethez, és ne nyurguljanak el, illetve ne dőljenek ki. A magvetéshez használ­ha­tunk vásárolt palán­taföldet, ami szerves­anyagokat tartalmazó homokkal és mésszel vegyített komposzt keverék, amihez hozzá­adhatunk saját komposztálónkban előállí­tott komposztot is. Következő lépés lesz a palánták szétültetése, pikírozása kis dobo­zokba, ahonnan majd kiültethetjük. Erre a mag elvetésétől mintegy három hónap után kerül sor. Fontos, hogy megbízható vető­mag­ból egészséges, sötétzöld színű, erős palánták kerül­jenek akár a fóliasátorba, ahova már áprilisba ültethetünk, akár – vala­mivel később – a kertünk talajába. A palánta­dőlés elkerülése érdekében feltét­lenül ügyeljünk arra, hogy a kikelt növények kerüljenek kissé hűvösebb, szellősebb és világos helyre.

Új pályázati szakasz
Az elmúlt két évben új pályázati kiírás nemigen volt, mivel 2022-ig be kellett fejezni a 2014-2020. időszakban benyújtott és megnyert pályázatokat. A nagy beruházások futamidejét meghosszabbították az elmúlt év végéig, sőt, egyesek még 2023-ra is átnyúlnak, de most már ezeket be kell fejezni, mert idén új pályázatok indulnak.
Néhány nagyon fontos pályázati lehetőségre hívnám fel a gazdák figyelmét:
A területalapú támogatás – ami már ismert.
A fiatal gazdák támogatása, ami az eddigi támogatási rendszerben a legnagyobb sikernek örvendett a gazdák körében. 2023-ban az új pályázatok keretében a korábbiak­nál jóval nagyobb, 70 ezer eurós vissza nem térintendő összegig terjedő projektre pályázhatnak a gazdák, ami a növény- és gyümölcstermelésben, állattartásban, illetve a tárolók létrehozásában jelentős segítség, még ha csak részben fedezi is a teljes költségeket. Ezek hároméves kifutású pályázatok, aminek megvalósítását öt évig követi a pályáztató.
Raktározás, feldolgozás. Ez már nagyobb értékű pályá­zat, amire az előzők befejezése után kerülhet sor. Az elgondolás szerint, ez a lépcsőzetes pályázati rendszer első körben segít a fiatal gazdának, hogy megalapozza a gaz­daságot, majd pedig segítséget nyújt gabonaraktározók létre­hozásában, siló építéséhez, valamint berendezések – traktor, kombájn és más mezőgazdasági gép – beszer­zésé­hez. Erre bárki pályázhat, aki megfelel a feltételeknek, nemcsak a 18-40 év közötti fiatal gazdák. Viszont itt már legalább 20 százalékos önrésszel is hozzá kell járuljon a gazda, hiszen 2-4 milló eurós értékű pályázatokról van szó.
Graur János