Az államelnök-választás első fordulója a magyar közösség sorsára, második fordulója pedig az ország jövőjére nézve fontos. November 2-án, vasárnap a magyarság ismét bebizonyíthatja erejét azzal, hogy egy emberként támogatja Kelemen Hunor szövetségi elnököt, az RMDSZ ál­lam­elnök-jelöltjét, kiáll azok mellé a kö­zös­ségi tervek mellé, amelyet képvisel. Ez­zel az érdekvédelem fontos eszközeit he­lyezi a magyarság képviseletének kezébe és a döntéshozás asztalánál továbbra is jelen lesznek közösségi ügyeink.

Hogyan összegezné az elmúlt egy hónap tapasztalatait?
Megtiszteltetés számomra, hogy egy határozott akaratú erdélyi magyarság törekvéseiről, céljairól beszélhettem, az erős közösség hangja lehettem ebben a kampányban. A párbeszéd üze­netét juttattam el szerte az országba azokról az elképzeléseinkről, amelyek révén Romá­niá­nak modern államberendezkedést javasoltunk. Mindenütt hangsúlyoztam, hogy követeléseinkkel senkitől semmit nem akarunk elvenni. A kul­turális és regionális autonómia eszköz, amely által a szórványban és Székelyföldön élő magyarság biztonságban tudná identitása legfontosabb értékeit, fejlődhetne azokon a területeken, amelyek jóléte szempontjából fontosak – a munkahelyteremtés, szociális szolgáltatások, oktatás, kultúra, mezőgazdaság és a nagy infrastrukturális beruházások terén.
Tisztelet és bizalom kampánya a két kulcsfogalma volt. Mi a szerepük ezeknek az értékeknek a jövő Romániájában?
Olyan alapértékek ezek, amelyek nélkül sem a kis, sem a nagy közösségek nem lehetnek sikeresek. A helyi közösségek egymásközti, va­la­mint többség és kisebbség kapcsolatát be­fo­lyásoló, a kommunizmus idejéből származó ta­bukkal le kell számolnunk, mert ezekkel nehéz egy egészséges társadalmi viszonyrendszert ki­épí­teni Romániában. Azt is tapasztaltam, hogy sokan irigylik azt, hogy az RMDSZ-nek 25 éve nem kell új utakat, új célokat, új értékrendet ke­res­nie. Elvitathatják – és el is vitatják – tőlünk érdemeinket, de azt senki nem vitathatja el tő­lünk, hogy az utat, amelyen most haladunk a Szö­vetség taposta ki makacsul kitartó munkájával. És ez azért lehetett így, mert a magyar közösség bizalma töretlen volt, közös volt az út, amelyen haladtunk. Egy új időszak kezdetén ezt a köteléket kell megerősítenünk.
Mire van szüksége a Temesváron és Bán­ságban élő magyarságnak ahhoz, hogy jövőjét biztos alapokra helyezze?
Úgy gondolom, hogy további megfelelő társadalomszervezésre – a Tanyaszínházhoz, Bán­sági Magyar Napokhoz, Magyar Hagyományok Napjához hasonló, közösségmegtartó kezdeményezésekre és eseményekre – emellett összetartásra és a kulturális autonómia intézményes eszközeire van szükség Temesváron és a Bán­ságban.
Az RMDSZ-nek mindig is alapelve volt az, hogy a közösségépítést ott kell elkezdeni, ahol az embereket leginkább fenyegeti a veszély, hogy feladják nemzeti önazonosságukat. Ez a hely a vegyes környezet, a szórvány, ahol hangsúlyozottan oda kell figyelnünk a magyar fiatalok identitásmegőrző törekvéseire is. Az anyanyelvű oktatás megszervezése itt létkérdés és jó­zan döntés, pontos helyzetismeret szükséges ahhoz, hogy a megfelelő stratégiát kidolgozzuk. Ez továbbra is érdekvédelmi munkánk nagy kihívása.
Politikai ellenlábasai támadták Önt amiatt, amit képvisel, megpróbálták elbizonytalanítani a magyarságot. Mit üzen választóinak, miért kell részt venniük a november 2-i szavazáson?
Mindnyájan tudjuk, hogy nem engedhetünk a széthúzó erőknek, és nem adhatjuk sorsunk irányítását mások kezébe. Én hiszek abban, hogy a magyarság mindig is tisztában volt a vá­lasztások tétjével még akkor is, amikor ennek elmagyarázása nem volt éppen egyszerű. Nem lehetett a helyes útról letéríteni, józanul és megfontoltan döntött. Ezúttal sem lesz ez másként.
November 2-án minden egyes magyar szavazat számít, eldöntheti a magyar ügyek sikerét a most kezdődő új időszakban.
Bízom abban, hogy a mindenféle riogatás és ködösítés nem jár sikerrel, hogy a járt utat a járatlanért közösségünk most sem hagyja el.
(XX)