A Képviselőház ezen a héten hallgató­lagosan fogadta el azt a törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ képviselői azzal a céllal nyújtottak be, hogy azokon a bíróságokon, amelyek von­zás­kör­ze­tében élő kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, megvalósuljon a teljes körű többnyelvűség. Ro­mánia Parlamentje 2007-ben ratifikálta a Kisebbségi Vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, amelynek a 9-ik cikkelye az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Gya­kor­­la­tilag ez a Charta szabályozza azt, hogy milyen nyel­vi jo­gokat kell biztosítani az európai kisebbségeknek. Minden ország, amely ratifikálja, elfogadja, hogy elétbe is lépteti. Jelenleg a Chartában szereplő, igazságszolgál­ta­tásra vo­natkozó 13 féle nyelvi jogból kettőt alkal­maznak or­szágunkban.
A kisebbségi jogokat érintő nemzetközi egyezmé­nyek­re való tekintettel a Parlamentnek meg kell terem­tenie az anyanyelvi igazságszolgáltatás feltételeit, vagyis az ehhez szükséges törvényes keretet. A Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség képviselői kidolgozták az erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyről a Parlament Alsóháza ezen héten hallgatólagosan döntött. A hallga­tó­lagos elfogadás azt jelenti, hogy a képviselőházban nem tűzték a törvény által megszabott határidőn belül napirendre a módosítás megszavazását, így ebben az esetben a képviselőházon átment és a szenátus lesz a döntő ház. A többségi kollégák ezzel gyakorlatilag át­passzolták a felelősséget a Szenátusnak. A mi szem­pontunkból azonban ez már egy előrelépés, ugyanis már kezd körvonalazódni, hogy a magyarellenes retorikán kívül nem tudják európai érvekkel megtámadni ezt a kezdeményezést. Az egyetlen kérdés most már csak az, hogy mennyire lesznek européerek a szenátorok.