A múlt heti bírósági döntést követően, amely kimondta a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását és Markó Attila parlamenti képviselőt felfüggesztett börtönbüntetéséről szóló ítéletet, ezen a héten újabb csapás érte a romániai ma­gyar­ságot. Egy másik restitúciós ügy kapcsán a Parla­ment alsóháza szerdai ülésén feloldotta Markó Attila im­mu­nitását és tette ezt olyan körülmények között, hogy a pontosan ugyanabban a helyzetben levő Cătălin Teodorescu liberális honatya esetében nem járul hozzá az előzetes letartóztatáshoz.
Az ügy hátteréről maga Markó Attila levél formájában tájékoztatott. A nyomozást egy bukaresti telek után kifizetett kárpótlás kapcsán indították és több személyt, a restitúciós bizottság tagjait, már őrizetbe is vettek. Ennek a bizottságnak volt annak idején a tagja a két képviselő, ezért kérvényezték letartóztatásuk engedélyezését. Lényeges eleme a történetnek az, hogy a kifogásolt döntést a restitúciós bizottság 2011. március 15-én hozta. Újságcikkek és fotók, tévéfelvételek bizonyítják, hogy Markó Attila aznap Brassó megyében vett részt a nemzeti ünnepünk alkalmából szervezett ünnepségeken. Tehát ott sem volt a döntés meghozatalánál.
Mindez azonban ma Romániában nem számít, a korrupcióellenes harc minden eszközt szentesítő égisze alatt. A hatóságok mindettől függetlenül kérvényezték a képviselők őrizetbe vételét és az alsóház Markó Attila esetében jóvá is hagyta azt. Nem hagyta viszont jóvá a liberális képviselő esetében. Pontosabban az történt, hogy nem gyűlt össze a megfelelő szavazat Teodorescu letartóztatásának jóváhagyásához. Furcsa mód, amíg a magyar nemzetiségű Markó Attila esetében elegendő képviselő tartózkodott a teremben a döntés meghozatalához, addig a román nemzetiségű képviselőről szóló szavazásra már nem maradtak elegen.
Nem tudunk nem gyanakvóan tekinteni a történtekre, és a Mikó kapcsán született döntés után nem tudjuk nem feltenni a kérdést, hogy nem indult-e el valamiféle visszarendeződés, amely a kisebbségi államelnök Európa felé való oly látványos felmutatása mellett itthon a kiharcolt kisebbségi jogok elsorvasztásához vezet?