Február első hetében eljött a pillanat, amikor a Parlament megkezdte idei munkáját, és csu­pán negyven perc késéssel hétfőn el is kezdtük az első idei plenáris ülést. Két év után is nehezen tudok hoz­zá­szokni ehhez a balkáni időszámításhoz, de kellő tü­re­lem­mel és humorérzékkel felfegyverkezve “át lehet ál­lí­tani” az órát.
Az viszont fontosabb, hogy a parlamenti munka kez­detével terítékre kerültek azok a magyar közösséget érintő problémák, amelyeket a szünet ideje alatt nem volt alkalom megvitatni. Így a frakción belül meg­be­szél­tük a svájci frank hirtelen árfolyam-változásának kapcsán a devizahitelek körül kialakult helyzetet, és döntöttünk ar­ról, hogy mindenképp olyan megoldást fogunk tá­mo­gat­ni, amely a terhet megosztja a bankok és az emberek kö­zött. Azt nem tudjuk elfogadni, hogy az árfolyam-kü­lönbségből származó kárt kizárólag az hitelesek fi­zessék ki. Egyébként tudni kell azt is, hogy az RMDSZ volt az első, aki e problémával foglalkozott, amikor 2013 őszén törvénytervezetet terjesztettünk be a helyzet orvoslására. Tárgyaltunk továbbá az ön­kor­mányzatok költségve­tései­nek gondjairól és az év első felében erre a helyzetre is megoldást javasolunk majd.
A tavaszi ülésszak másik nagy témája a választási törvények módosítása lesz, amelyre a román pártok tavaly elkötelezték magukat. Így alkalom nyílik ala­kí­tani a já­ték­szabályokat, és remélhetőleg sikerül olyan rendszert kidolgozni, amelyben megerősödik a ma­gyar képviselet a döntéshozás minden szintjén, a leg­kisebb falutól egészen Brüsszelig. Az biztos, hogy szá­munkra az arányos vá­lasztási rendszer a legkedvezőbb, hisz így lehetünk biz­tosak abban, hogy a magyar jelöltre leadott szavazat ma­gyar mandátummá alakul. A helyhatósági választások kap­csán felvetettem azt az ötletet, amely szerint a szór­vány­közösségek képvise­le­tének biztosítása érdekében 5 százalékról 3 százalékra kellene csökkenteni a választási küszöböt. Habár eb­ben a kérdésben nem született vég­leges döntés, sike­rült elérni azt, hogy tovább elemezzük a kérdést. Ha si­kerül ezt a javaslatot végigvinni, valószínű­sít­hető, hogy számos szórványközösség jut majd ismét önkor­mány­zati képviselethez. Köztük lenne a Temes me­gyei ma­gyarság is, amelynek nagyobb esélye lenne ismét kép­viselőt küldeni a megyei és a temesvári tanácsba.