Kétezer év börtönt kért Gülenre egy török ügyészség
Kétszeres tényleges életfogytiglani, valamint további 1900 évi börtönbüntetést, illetve hatalmas összegű bírói pénzbírságot kért egy törökországi ügyészség az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hitszónokra. A 2527 oldalas vádirat szerint Gülennek “fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása”, “terrorizmus finanszírozása”, “az alkotmányos rend megváltoztatásának kísérlete”, valamint “a kormány megdöntésének kísérlete” miatt bírák elé kell állnia.
A per további száz vádlottja két évtől tényleges életfogytig terjedő börtönbüntetésekre számíthat. Tizenhárom fő előzetes letartóztatásban van. A Gülen által terjesztett “vírus” elterjedt egész Törökországban, ezért szükség van az ország “megtisztítására”. A török elnök ismét kilátásba helyezte a halálbüntetést, amelyet a parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölt el 2004-ben.
Gülen nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazta a puccskísérlet kivizsgálására, és kijelentette: kész hazatérni Törökországba, ha az ellene felhozott vádaknak akár egytizede is igaznak bizonyul, és ha bűnösnek találják, vállalja az ezért járó büntetést. Egyúttal úgy vélekedett, hogy a török igazságszolgáltatási rendszert az ankarai kormány már ellenőrzése alá vonta. (mti)

Clinton 30 százalékkal vezet Trump előtt New York államban
Egy friss közvélemény-kutatás szerint New York államban Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt 30 százalékpontos előnnyel vezet a republikánus elnökjelölt, Donald Trump előtt. Clinton előnye behozhatatlannak látszik: 57:27 arányban ve­zet Trump előtt az államban.
Az is igaz, hogy miközben támogatottsága nagy, mégsem igazán kedvelik őt. A meg­kérdezettek 51 százaléka kedveli, de 46 százalék azt mondta: Clinton neki nem rokonszenves.
Donald Trump támogatott­sága igen alacsony a republi­kánusok körében New York ál­lamban. A felmérés egyik érdekes eleme, hogy mit gondolnak a megkérdezettek: me­lyik elnökjelölt házastársa len­ne alkalmasabb a Fehér Ház­ban. A válaszadók 87 százalé­kának rokonszenvét Bill Clinton nyerte el, míg Melania Trumpot csak hét százalékuk látná szívesen first ladyként. (mti)

Elrabolták a Köpcös fiát
A 29 éves Jesus Alfredo Guzman egyike a Sinaloa kartell hat tagjának, akiket a rivális banda, a Jalisco Új Ge­neráció elrabolt. Ezt az étteremben össze­gyűjtött bizonyítékok alapján közölte az újságírókkal Eduardo Almaguer állam­ügyész – számolt be a BBC. A hat elrabolt közül négyet azonosítottak eddig. Egyes hírek szerint az elraboltak között van a Köpcös másik fia, Ivan is.
A Köpcös (El Chapo) évekig irányította a kartellt, amelynek a jelentések szerint az egyik magas rangú vezetője most a fia. A Köpcöst januárban fogták el ismét, miután megszökött a börtönből, és az Egyesült Államok szeretné bíróság elé állítani. A BBC mexikói tudósítója sze­rint az emberrablás könnyen banda­há­bo­rúhoz vezethet a két legnagyobb kartell között.

Berlin szerint Ankara iszlamista szervezeteket támogat
Az ankarai vezetés 2011 óta fokozatosan “iszla­mizálódott” bel- és külpolitikája révén Törökország “iszlamista csoportok központi platformja” lett a térségben – áll a dokumentumban. A török államfő és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) “ideológiai fogékonyságát” a szélsőséges iszlamizmus iránt az is mutatja, hogy számos alkalommal a szolidaritásukról biztosították és támogatták az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalmat, a Gázai övezetet ellenőrző pa­lesztin, radikális Hamászt és szíriai fegyveres iszlamista ellenzéki csoportokat – olvasható az elemzésben az ARD szerint.
Mindenekelőtt Angela Merkel kancellár – a jobb­oldali CDU elnöke – és a szociáldemokrata (SPD) kül­ügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier fogalmaz óva­to­san. A kormány képviselői legfeljebb háttérbeszélge­té­seken vagy nyilvános megszólalásokban tett utalásokban szólnak a török vezetés és a militáns iszlamizmus kü­lönösen közeli kapcsolatáról. A Baloldal szerint a kormány megtéveszti a nyilvánosságot, az ankarai vezetést kedvező fényben mutatja be: a kormány a jelenlegi irányvonalával vétkessé válik abban, hogy Török­or­szágban “otthonra lel a fegyveres iszlamizmus”.

Az osztrák kancellár kiáll a szükségállapot esetleges bevezetése mellett
Christian Kern oszt­rák kancellár ki­állt a szük­ségállapot esetleges beve­ze­­té­se mellett, de re­mé­nyét fejezte ki, hogy Ausztria rendkívüli in­téz­kedés nélkül is tartani tudja a befogadás idei évre meghatározott felső korlátját. Szeptember ele­jén megbeszélést folytat a magyar és az osztrák belügyi, va­la­mint védelmi mi­niszter – mondta a kancellár az APA osztrák hír­ügy­nökség hétfőn kö­zölt interjújában. A tárgyalásokon meg kell teremteni annak elő­feltételeit, hogy a mig­rán­so­kat vissza lehes­sen kül­deni Ausztriá­ból Ma­gyar­országra – jelentette ki. Amennyi­ben a két országnak sikerül megegyeznie, a szeptember ha­todikai kor­mányülésen dönthetnek a mene­kült­ügyi szükséghelyzetre vo­natkozó szö­­vegről.
Az osztrák politikai vezetés már hónapok óta vitázik azon, hogy a me­nekültek nagy számára te­­kintettel bevezessék-e a szükségállapot, és ha igen, mikortól lépjen é­let­be. Ez esetben a me­ne­külteket már az osztrák határnál visszautasítanák. Az oszt­rák kormány ko­rábbi döntése szerint 37.500 mene­kültkérelmet fogad be az ország idén. A kancellár az interjúban elmondta: ugyan az el­múlt hónapokban jelentősen csökkent a me­ne­kültek száma, az or­szág­nak fel kell készülnie arra, hogy Törökor­szág­ban vagy Észak-Afriká­ban megváltozik a hely­zet, és megindulnak az emberek.

A francia kormányfő is levetetné a burkinit
A francia miniszterelnök, Manuel Valls, a La Provence című re­gionális napi­lap­ban megjelent cikkében úgy fogalmaz: „a burkini mö­gött az a gondolat húzódik meg, hogy a nő természetes állapotában sze­mérmetlen, erkölcstelen, ezért teljesen el kell fednie a testét… A pro­vokációkkal szemben a köztársaságnak meg kell védenie magát.” Valls hangsúlyozza, azokat a polgármestereket támogatja, akik az em­berek békés egymás mellett élése érdekében tiltják a burkinit, és nincs politikai hátsó szándékuk. “A strandokat, mint minden közterületet, meg kell védeni a vallási követelésektől.” Eddig hét tengerparti tele­pü­lés polgármestere tiltotta be strandjain a burkini viselését Francia­or­szágban.