Történelmi egyezséget kötött Szerbia és Koszovó
„Többet értünk el, mint amit reméltünk – nincsenek rossz híreim, nem vagyok elégedetlen és szeptemberben örömmel fogom ismertetni a Koszovóban élő szerbekkel az eredményeket” – mondta Aleksandar Vucic szerb kormányfő azt követően, hogy kedden koszovói kollégájával Brüsszelben tárgyalt. Négy témában kötöttek megállapodást: az energetika és a távközlés szabályozásáról, a szerb többségű koszovói települések önkormányzatainak szövetségéről szóló szabályozásról, valamint a mitrovicai híd használatáról.
Isa Mustafa koszovói miniszterelnök ugyancsak nagy sikernek tartja a megállapodást, amelyről elmondta: teljes szuverenitást biztosít Koszovónak, beleértve a többségében szerbek lakta északi országrészt is. Hashim Thaci koszovói külügyminiszter szerint Szerbia lényegében elismerte az államot, az országot Koszovói Köztársaságként meghatározó dokumentumok aláírásával. Hír24
Autópályára zuhant egy repülőgép
Egy több mint ötvenéves Hawker Hunter vadászgép a bemutató közben a shorehami repülőtér közelében haladó A27-es autópályára zuhant. Szemtanúk elmondása szerint éppen egy fordulót próbált végrehajtani, de a manőver nem sikerült, és a gép a földnek csapódott.
A helyi rendőrség közlése szerint a gép nekiütközött több autónak is, majd a bokrokban állt meg – közölte a BBC helyszínen lévő riportere. Hét ember halt meg, egy sérültet pedig kritikus állapotban kezelnek a kórházban.
A felhorgasztott medve
Érdekes kérdés a hidegháborús ősellenség, Oroszország helyzete. A gorbacsovi enyhülés éveiben egészen baráti volt a légkör, aztán az 1998-as gazdasági válság nagyon megrázta Oroszországot. Borisz Jelcin maga sem kakaskodott, aztán jött a keménykezű utód, Vlagyimir Putyin. Putyin és az aktuális amerikai elnök viszonya nem volt mindig rossz, először talán a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer és a 2008-as grúziai háború idején került mélyebbre.
Az utóbbi másfél év ukrajnai történései, a Krím elfoglalása és a kelet-ukrajnai konfliktus szítása azonban új hidegháborút eredményezett. Miközben az oroszok egyre-másra tartják a hadgyakorlatokat és stratégiai bombázókkal riogatják a nyugati államokat, a NATO már Magyarországot is meghintené tankokkal és gyorsreagálású erőket telepít az oroszokhoz közeli tagországokba.
Aknára futott egy török katonai konvoj egyik járműve hétfőn az ország délkeleti részén, a támadásban két katona meghalt, további három pedig megsebesült – közölték török biztonsági források.
Magyar nevet kapott egy brazil híd
A Magyar Közösség hídja – ez lett a neve Sao Paolo egyik forgalmas átkelőjének.
Sao Paulo állam és annak hasonló nevet viselő fővárosa ad otthont a legnagyobb, 80-100 ezresre becsülhető dél-amerikai magyar diaszpórának. A magyarság jelentős szerepet játszott a város és az állam építésében, iparosításában, valamint kulturális életének fejlesztésében. A hidat az október 23-i megemlékezések keretében avatják fel ünnepélyesen.
Női miniszterelnöke lehet Görögországnak
Prokopisz Pavlopulosz köztársasági elnök várhatóan pénteken ügyvivő miniszterelnököt nevez ki, méghozzá Vassziliki Tanu, a görög Legfelső Bíróság bírája személyében: ő lenne az első nő a görög kormányfői poszton.
Emellett a név nélkül nyilatkozó elnöki hivatali forrás szerint szintén pénteken jelenti be az államfő, hogy szeptember 20-ra írja majd ki az előre hozott parlamenti választásokat.
“Az államfő azt szeretné, ha a folyamat minél gyorsabban végbemenne és a lehető leghamarabb lezajlanának a választások” – mondta az illetékes. A görög politikai válság közepette ugyanis eredménytelennek bizonyultak a kormánykoalíciós tárgyalások az ország gazdasági válsága miatt erősen megosztott görög pártok között.
Megállapodott a két Korea: nem indul a háború
A tárgyalások szombat este kezdődtek a határ menti Panmindzsonban. Dél-Koreát az elnöki hivatal nemzetbiztonsági főnöke és az országegyesítési miniszter képviseli, Észak-Korea nevében a néphadsereg politikai főirodájának igazgatója és a Koreai Munkapárt (kommunista párt) titkára tárgyal a feszültség enyhítéséről. Részletek nem szivárogtak ki a megbeszélésekről.
Phenjan a múlt csütörtökön ultimátumot adott Szöulnak, hogy amennyiben nem hagy fel a propagandával, szombaton dél-koreai idő szerint délután öt óráig katonai lépéseket fog tenni. Az észak-koreai ultimátum határideje már lassan két napja lejárt, de semmilyen incidens nem történt.
Ukrajna orosz agressziónak van kitéve
Jelentős az elmaradás a délkelet-ukrajnai válság békés rendezését szolgáló minszki folyamat teljesítésében – állapította meg Angela Merkel német kancellár azon a hármas találkozón, melyet Francois Hollande francia és Petro Porosenko ukrán államfővel közösen tartott. Továbbra sincs teljes körű tűzszünet a válságövezetben, az EBESZ megfigyelő missziója pedig nem tudja akadálytalanul végezni munkáját – közölte Merkel.
A német kancellár megállapításaival Hollande és Porosenko is egyetértett. Az ukrán államfő azt mondta: a minszki megállapodásnak nincs alternatívája, szerinte a teljesítés azért akadozik, mert hazája orosz agressziónak van kitéve.