A dévai Magna Curia épületében, november 9-én előadással és kiállítás megnyitásával ünnepelték meg a vallásszabadság és az Unitárius Egyház születésének 450. évfordulóját. Nt. Koppándi Zoltán unitárius lelkész, házigazdaként kö­szöntötte a megjelenteket. Fabius Kiszely prefek­- tus nagyra értékelte az Unitárius Egyház nyitottságát és párbeszédre való hajlandóságát. A 450 évvel ezelőtt kimondott vallási és lelkiisme­reti szabadságnak a XXI. században is útmutatóul kell szolgálnia – hangsúlyozta az elöljáró – nem csak Erdélyben, hanem az országban és egész Eu­­rópában is. Az ünnepi rendezvényen részt vett Pogocsán Ferdinánd alpolgármester és Winkler Gyula EP-képviselő is, aki örömét fejezte ki, hogy idén sikerült Brüsszelben, majd Strasbourgban angol nyelven bemutatni az Erdélyben alapított Unitárius Egyházat, annak 450 éves törté­ne- tét és a világon legelőször kimondott vallássza­badság jelentőségét. Ott határozta el, hogy ha Európa fővárosában elhangzott angolul, akkor Bu­- ka­restben és Déván román nyelven is be kell mutatni, a Tordai Országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot és a megszülető Unitárius Egyhá­- zat, melynek megalapítója Dávid Ferenc püspök, a dévai várban halt mártírhalált. Kovács István, az egyház közügyigazgatója elmondta, hogy a ki­állítás bemutatása, 2018. január 13-án kezdő­dött Tordán, a vallásszabadság kihirdetésének évfordulóján. Ott az erdélyi protestáns egyházak kép­viselőinek aláírásával, folyamodványban kér­ték a Magyar Országgyűlést, a Román és az Európai Parlamentet, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává. A Magyar Országgyűlés február 20-án elfogadta az erre vonatkozó törvényt. Július 7-én Kolozsváron felavatták a Vallásszabadság Házát. A kiállítás nem csak az egyház múltját és jelenét mutatja be, hanem a bizakodó jövőt is. Az egyházalapító püspök már­tí­romsága, Jézus vértanúságához hasonlóan olyan erőt és hitet sugároz, mely lendületet ad mai kö­ve­tőinek, hogy tovább éltessék az általa képviselt értékeket. Kovács Sándor teológiai tanár előadá­sá­ban ismertette Dávid Ferenc életútját, hangsúlyozva, hogy a kolozsvári születésű, római kato­- likus vallású, szász apától és talán magyar anyától származó ifjú, végigjárta az erdélyi hitújítás minden lépcsőfokát. Először a kolozsvári lutheránus gyülekezet plébánosa, majd püspöke. Később meg­választják a kálvini tanokat követők püspö­kévé. Majd unitárius püspökként halt mártírhalált a dévai várban. Lépéseit hosszas tanulmányok, hitviták előzték meg, melyek során a szervéciá­nus, majd szociniánus (Fauszt Sozzini Szenthá­romság-tagadó protestáns tanítóról elnevezett) krisztológiától eljut a nonadorantista krisztoló­giáig, amikor élete utolsó szakaszában Jézus teljes emberségét hirdeti, és azt állítja, hogy nem szükséges Jézust imádságban segítségül hívni, hiszen az ember közvetlenül Istenhez fordulhat. Az önálló erdélyi fejedelemség megszűnésével, a Habsburg-uralom idején, az unitarizmus hátér­be szorult. Az egyház újjáéledése a XVIII. század vé­gétől kezdődik. A mai unitarizmus a másság el­fogadása, a párbeszédre való nyitottság, a türelem alapértékként való elfogadása révén kapcsolódik a XVI. századi gyökerekhez. Az ünnepi alkalmat Kalauz Mirisz gitárelőadása tette hangulatosabbá. Ezt követően, Bálint Róbert közigazgatási taná­csos megnyitotta az unitárius egyház múltját és jelenét bemutató kiállítást. Huszonkét pannó ro­mán és magyar nyelven ábrázolja az erdélyi reformáció állomásait, kiemelkedő személyiségeit, azok tanait. Kiemelkedő pontja a vallásszabadság kihirdetése. Bemutatásra kerül, hogy hogyan ér­vé­nyesül Erdélyben a vallási türelem, a feleke­zetek békés együttélése. Láthatók a vallási és tár­sadalmi konfliktusok időszaka, a közös protes­táns lelkészképzés, a közös templom-használat, a hiterősítő ökumenikus imahetek. A kiállított a­nyag tükrözi az egyház jelenét és jövőjét, a 2012-ben újra egyesült erdélyi és magyarországi uni­­- tárius egyházat, felépítését, hitelveit, ünnepeit, valláserkölcsi nevelésének kereteit és eredmé­nyeit. Foglalkozik az egyház közművelődési szolgálataival, az 1888 óta megjelenő Unitárius Köz­- lönnyel, a több mint másfél évszázada megjelenő Keresztény Magvetővel, az 1557-ben alapított Ko­lozsvári János Zsigmond Unitárius Kollé­gi­ummal, a több mint 200 évvel fiatalabb Székely­keresztúri Berde Mózes Kollégiummal, az Uni­- tárius Nők Országos Szövetségével, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylettel, a 2007 óta mű­kö­­ dő Gondviselés Segélyszervezettel, melynek több mint 200 önkéntese és partnere van. Kide­rült, hogy a világszerte működő unitárius közös­sé­geknek több mint félmillió híve van, az Ame­- rikai Egyesült Államokban, az Egyesült Király­ság­ban, Kanadában, Indiában, Fülöp-szigeteken. Az univerzalista-unitárius egyház újabb közössé­gekkel gyarapodott a XXI. században: Közép-Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában alapítottak unitárius közösségeket. A kiállítást más­nap, a Déva várába érkező mintegy 2.000 zarándok is megtekintette.
Dr. Hauer Erich (fotó: SZÉKELY HÍRMONDÓ)