Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai tudós, Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a mikroRNS és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepe felfedezéséért – közölte a díjat odaítélő testület a stockholmi Karolinska Intézetben.

“Úttörő felfedezésük egy teljesen új génszabályozási elvet tárt fel, amelyről kiderült, hogy alapvető fontosságú a többsejtű élőlények, köztük az ember számára is” – indokolta a Nobel-díjat odaítélő testület a döntését.

A 71 éves Ambros a Harvard Egyetemen végezte a felfedezéssel kapcsolatos kutatásokat. Jelenleg a Massachusettsi Egyetem orvosi karának professzora. A 72 éves Ruvkun pedig kutatásait a Massachusettsi Általános Kórházban és a Harvard orvosi karán folytatta, amelynek genetikaprofesszora – mondta el Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság főtitkára.
A díjat odaítélő testület közleménye szerint “Victor Ambros és Gary Ruvkun arra voltak kíváncsiak, hogyan fejlődnek a különböző sejttípusok. Felfedezték a mikro-RNS-t, az apró RNS-molekulák egy új osztályát, amely döntő szerepet játszik a génszabályozásban. Ma már ismert, hogy az emberi genom több mint ezer mikro-RNS-t kódol. Meglepő felfedezésük a génszabályozás egy teljesen új dimenzióját tárta fel. A mikro-RNS-ek alapvetően fontosnak bizonyulnak az élőlények fejlődése és működése szempontjából.”
Az 1960-as években kimutatták, hogy a transzkripciós faktoroknak nevezett speciális fehérjék képesek a DNS meghatározott régióihoz kötődni és a genetikai információ áramlását irányítani azáltal, hogy meghatározzák, mely mRNS-ek termelődjenek. Azóta több ezer transzkripciós faktort azonosítottak, és sokáig úgy vélték, hogy a génszabályozás fő alapelvei megoldódtak.
Az idei Nobel-díjasok azonban 1993-ban váratlan eredményeket tettek közzé, amelyek a génszabályozás egy új szintjét írták le, amelyről kiderült, hogy rendkívül jelentős – foglalták össze a felfedezéshez vezető utat.
Az 1980-as évek végén Ambros és Ruvkun posztdoktori ösztöndíjasok voltak a 2002-ben Nobeldíjjal kitüntetett Robert Horvitz laboratóriumában, Sydney Brenner és John Sulston mellett. Az 1 milliméter hosszú C. elegans fonálférget tanulmányozták. Ez lett később az első soksejtű élőlény, amelynek meghatározták a teljes genomszekvenciáját.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Tavaly az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin és az amerikai Drew Weissman kapta orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.

Mesterséges neurális hálózatokkal nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat két kutató 

John J. Hopfield fizikus és Geoffrey E. Hinton informatikus és kognitív pszichológus kapták idén a fizikai Nobelt.
Mesterséges neurális hálózatokkal végzett munkájukért kapták a 2024-es fizikai Nobel-díjat megosztva John Hopfield és Geoffrey Hinton. Bár a kutatásukhoz felhasznált tudás interdiszciplináris, a Svéd Királyi Akadémia honlapján azzal magyarázza a döntést, mert a két kutató a fizikai törvényeit alkalmazta a neurális hálózatok optimalizálására.
A már mindenki számára ismert mesterséges intelligencia alatt gyakran a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást értjük. Manapaság ez már mindenhol jelen van. Célunk lehet, hogy a hatalmas mennyiségű adat válogatását és elemzését minél hatékonyabban el tudja végezni az úgynevezett mély tanulással tanított gép. John Hopfield és Geoffrey Hinton ennek tökéletesítésére használta fel a fizikai eszközeit.
John Hopfield fizikus a Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a képek és mintázatok tárolásával és előhívásával foglalkozó eredményeivel érdemelte ki a Nobel-díjat. A Hopfield-hálózat a képi információk tárolásakor olyan hálózatot használ, amelynek atomjai hasonlóan működnek a fizikában ismert részecskék spinjéhez, majdhogynem ezek is iránnyal és nagysággal rendelkeznek. A hálózatban szereplő csomópontok kapcsolatai határozzák meg, hogy milyen energiaszintre kerül a tárolt információ. A tárolt adatok előhívhatók, rekonstruálhatók, még akkor is, ha hibás vagy sérült a megadott mintázat.
Geoffrey Hinton informatikus és kognitív pszichológus a Hopfield-hálózatot használta fel új hálózatának alapjául. Újítása, hogy a szilárd anyagok hőkezelésénél alkalmazott Boltzmann-gép működésének módját felhasználta saját rendszerében. Hinton fejlesztésének köszönhetően neurális hálózata egy hatalmas adathalmazban felismer jellegzetes mintázatokat, képes az eltárolt adatminták osztályzására, ezen kívül a bemenő, megtanított információval megegyező, de új példák létrehozására is.
Munkásságuk nem csak hozzájárult, de alapköve is volt a gépi tanulás, és így a mesterséges intelligencia jelenlegi robbanásszerű fejlődésének elindításához.

A japán Nihon Hidankyo mozgalom nyerte el a 2024-es Nobel-békedíjat

„erőfeszítéseiért, hogy elérkezzünk a nukleáris fegyverek nélküli világba” – jelentette be pénteken a norvég Nobel-bizottság a nemzetközi hírügynökségek szerint.
A Nihon Hidankyo japán szervezet kapta a 2024-es Nobel-békedíjat – jelentette be a norvég Nobel-bizottság pénteken. Az indoklás szerint az 1944-es hirosimai és nagaszaki atombomba-támadások túlélőinek, más néven hibakusáknak alulról szerveződő mozgalma a nukleáris A Nihon fegyverektől mentes világ elérése érdekében tett erőfeszítéHidankyo seivel érdemelte ki a díjat és azért, mert tanúvallomásokkal logója tudja alátámasztani, hogy miért nem szabad soha többé atomfegyvereket használni.
A bizottság szerint a hibakusák személyes történeteik megosztásával, oktatási kampányok indításával és a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyeire való figyelmeztetésekkel döntő szerepet játszottak a nukleáris fegyverek elleni globális ellenállás kialakulásában és tapasztalataik megosztása segít érzékeltetni az e fegyverek által okozott elképzelhetetlen szenvedést. Hozzátették, hogy ugyan a Nobel-bizottság elismeri azt a pozitív tényt, hogy közel 80 éve nem vetettek be nukleáris fegyvert háborúban, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ez a tabu az utóbbi időszakban veszélybe került. A két japán városra ledobott atombombák hozzávetőlegesen 120 ezer ember halálát okozták. A Nobel Intézet korábbi tájékoztatása szerint idén a január 31-i határidőig összesen 286 jelölés érkezett a díjra, ebből 197 egy-egy személy volt, 89 pedig valamilyen szervezet volt. A díjra érvényes jelölést adhatnak be szuverén országok államfői, valamint parlamentjeinek és kormányainak tagjai, a Nemzetközi Bíróság és a hágai Állandó Választottbíróság, illetve a Nemzetközi Jogi Intézet, a Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és a Szabadságért Nemzetközi Tanácsának tagjai. Ugyancsak jelölhetnek a történelem, a társadalomtudományok, a jog, a filozófia, a teológia és a vallás területén dolgozó egyetemi professzorok, valamint egyetemek és kutatóintézetek vezetői, korábbi Nobel-békedíjasok, Nobel-békedíjjal kitüntetett szervezetek igazgatósági tagjai, és a norvég Nobel-bizottság jelenlegi és korábbi tagjai és tanácsadói. – a Maszol.ro portálról.

2024-ben a kémiai Nobel-díjat David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapta meg

A legrangosabb tudományos elismerést David Baker, valamint Demis Hassabis és John M. Jumper megosztva kapta meg.
Az akadémia indoklása szerint David Bakernek sikerült azt a szinte lehetetlen bravúrt elérnie, hogy teljesen új típusú fehérjéket építsen fel, a másik két tudós, Demis Hassabis és John Jumper pedig egy mesterségesintelligencia-modellt fejlesz- tett ki egy 50 éves probléma megoldására: a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére.
Az élet sokszínűsége a legjobb bizonyíték arra, hogy a fehérjék mint kémiai eszközök milyen elképesztő képességekről tanúskodnak.
Ezek az összes kémiai reakciót, amelyek együtt az élet alapját képezik. Emellett hormonként, jelzőanyagként, antitestként és különböző szövetek építőköveiként is funkcionálnak.
A fehérjék általában 20 különböző aminosavból állnak, amelyek az élet építőköveiként írhatók le. 2003-ban David Bakernek, a Washingtoni Egyetem tudósának sikerült ezeket a blokkokat felhasználnia egy új fehérje megtervezésére, amely semmi máshoz nem hasonlítható. Azóta kutatócsoportja több ilyen fehérjét is felépített már, beleértve a gyógyszerként, vakcinaként, nanoanyagként és apró szenzorként használható fehérjéket is.
A második felfedezés, amit az akadémia díjazott, a fehérjeszerkezetek előrejelzésére vonatkozik. A fehérjékben az aminosavak hosszú szálakban kapcsolódnak egymáshoz, amelyek összehajtogatva háromdimenziós szerkezetet alkotnak, ami meghatározó a fehérje működése szempontjából. Az 1970-es évek óta a kutatók megpróbálták megjósolni a fehérjeszerkezeteket aminosav-szekvenciák alapján, ez azonban rendkívül nehéz feladatnak bizonyult. Négy évvel ezelőtt azonban lenyűgöző áttörés történt.
2020-ban Demis Hassabis és John Jumper bemutatta az AlphaFold2 nevű mesterségesintelligencia-modellt. A segítségével már meg tudták jósolni a kutatók által már azonosított 200 millió fehérje szerkezetét. Áttörésük óta az AlphaFold2-t több mint kétmillióan használják 190 országból. A számtalan tudományos alkalmazás közül a kutatók jobban megérthetik az antibiotikum-rezisztenciát, és képeket készíthetnek a műanyagot lebontó enzimekről.

A 2024-es irodalmi Nobel-díj nyertese, Han Kang

A dél-koreai Han Kang (betűhív átírásban: Han Gang) kapta az idei irodalmi Nobel-díjat, jelentette be csütörtök kora délután a díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A hivatalos indoklás szerint az író a történelmi traumákkal szembenéző, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózájáért részesült az elismerésben. A bizottság szerint kísérletező stílusával Han Kang a kortárs próza egyik megújítója. Ő az első ázsiai nő, aki megkapta a rangos irodalmi elismerést, és a második dél-koreai Nobel-díjas.
Az 1970-ben Kvangdzsuban született író legismertebb műve a magyarul is megjelent Növényevő című regény (ford. Kim Bogook és Németh Nikoletta), amely 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A világszerte átütő sikert arató regény igazi kafkai történet, amelynek köz- ponti alakja növényevéssel lázad a konvenciók ellen. Méltatói szerint a mű, amelyből 2009-ben film is készült, tabukról és lázadásról, erőszakról és erotikáról, a lélek metamorfózisáról szól. Han Kang másik magyarul is olvasható regénye, a Nemes teremtmények (ford. Kiss Marcell) Dél-Korea elfojtott traumájának, a szülővárosában 1980-ban történt véres mészárlásnak állít emléket. A Jelenkor Kiadó Facebook-posztja szerint a szerző új könyve, a Görög leckék az év végén jelenik meg szintén Kiss Marcell fordításában

Hárman kapták a közgazdasági Nobel-díjat

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024es közgazdasági Nobel-díjat. A díjat „az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért” ítélték oda nekik.
A kitüntetés hivatalos neve a Sveriges Riksbank gazdaságtudományi díja Alfred Nobel emlékére, és 11 millió svéd korona (több mint 4,8 millió lej) pénzjutalommal jár. Jakob Svensson, a Közgazdaságtudományi Díj Bizottság elnöke kiemelte a díjazottak munkájának jelentőségét. „Az országok közötti hatalmas jövedelmi különbségek csökkentése korunk egyik legnagyobb kihívása. A díjazottak bebizonyították, hogy a társadalmi intézmények milyen fontos szerepet játszanak ennek elérésében” – mondta Svensson, számol be a portfolio.hu.
A díjazottak kimutatták, hogy az országok jóléte közötti különbségek egyik magyarázata a gyarmatosítás során bevezetett társadalmi intézményekben rejlik – áll a Nobel-díj hivatalos weboldalának ismertetőjében. Az inkluzív intézményeket gyakran olyan országokban vezették be, amelyek a gyarmatosításkor szegények voltak, és idővel általában jólétben élő lakosságot eredményeztek. Ez az egyik lényeges oka annak, ahogy az egykor gazdag volt gyarmatok miért lettek szegények, és fordítva.
Megállapították, hogy egyes országok csapdába esnek a kivonó intézmények és az alacsony gazdasági növekedés miatt. Az inkluzív intézmények bevezetése hosszú távon mindenki számára előnyöket teremtene, de az elszívó intézmények rövid távú nyereséget biztosítanak a hatalmon lévőknek. Amíg a politikai rendszer garantálja, hogy ők maradnak az irányítás alatt, addig senki sem fog bízni a jövőbeli gazdasági reformokra vonatkozó ígéreteikben. A díjazottak szerint ezért nem következik be javulás.
A pozitív változásokra vonatkozó hiteles ígéretekre való képtelenség azonban azt is megmagyarázza, hogy miért következik be néha demokratizálódás. Amikor forradalom fenyeget, a hatalmon lévők dilemmával szembesülnek. Legszívesebben hatalmon maradnának, és gazdasági reformok ígéretével próbálják megnyugtatni a tömegeket, de a lakosság valószínűleg nem hiszi el, hogy nem térnek vissza a régi rendszerhez, amint a helyzet megnyugszik. Végül az egyetlen lehetőség lehet a hatalom átadása és a demokrácia megteremtése – írják az összefoglalóban.
A közgazdasági Nobel-díj viszonylag új keletű elismerés. Nem része az Alfred Nobel által 1901-ben alapított eredeti díjcsomagnak, hanem 1968-ban a svéd központi bank hozta létre és finanszírozza. – a Maszol.ro portálról