Szeptember elején megkezdődött a munka a parlamentben. Mindjárt a legelső napokban felbolydult a romániai politikai élet: vitatott intézkedésekkel, bizalmatlansági indítványok sorával kellett foglalkozzanak a honatyák. Újrainduló rovatunkban Molnár András képviselőt kérdeztük meg arról, mi is történt az utóbbi napokban?
– A megszorító intézkedések második csomagjában foglaltakat már a legelső napon ismertette a miniszterelnök, és a kormány felelősségvállalása mellett fogadták el. Ez egy alkotmányos módszer, és amiatt használja a jelenlegi nehéz helyzetben a kormány, mert a megszokott parlamenti eljárástól eltérően, jóval hamarabb lehet életbe léptetni az illető rendelkezéseket. A felelősségvállalással a kormány felvállalja egyben azt is, hogy esetleg megbukhat egy sikeres bizalmatlansági indítvány esetén. Ez biztosítja ugyanis az alkotmányos kontrollt, mert amennyiben a parlamenti pártok bizonyos számú képviselői bizalmatlansági indítványt fogalmaznak meg a kormány ellen, és sikerül meggyőzni a többséget, akkor megbukik a kormány. A második csomagba foglalt megszorító intézkedések az egészségügyre, valamennyire a helyi közigazgatásra, az állami vállalatok irányítására, bizonyos szintig az adórendszerre, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának megemelésére, és kiemelt /speciális/ nyugdíjára vontakoztak. Ezt az utóbbi, a bírákra és ügyészekre vonatkozó csomagot nem támadta meg az ellenzék. A többi négy ellen viszont bizalmatlansági indítványt fogalmaztak meg ellenzéki képviselők. Betartva a vonatkozó szabályozást, mind a négy indítványt külön-külön ülésben vitattak meg, majd külön-külön szavaztak mindegyik ügyé-ben és végül mindegyiket egyenként utasított el a parlament. Az elmúlt napokban több törvény-tervezetet tárgyaltunk, közöttük egy a napjaink-ban rendkívül gyakori jelenség, a nők elleni erőszak megfékezését célzó rendelkezést. Eb-ben az ügyben egyöntetű volt a parlament elítélő álláspontja. Foglalkoztunk az ellenzék javaslatával is, amely arra irányult, hogy a parlament hozzon létre egy parlamenti bizottságot a tavaly megsemmisített államelnöki választások körülményeinek kivizsgálására és egy másikat, az egyetemeken történt szexuális zaklatások kivizsgálására. Mindkét, meglehetősen populista indíttatású, politikai tőke megszerzésére irányuló, „aranyos” javaslat elutasításra került, ugyanis az államnak megvannak az eszközei, szakhatóságai ezekre a célokra.
– Meddig bírja még a jelenlegi kormány és a miniszterelnök?
– A sajtóban megjelenő, legtöbbször megalapozatlan híresztelések ellenére, meggyőződésem szerint a kormánykoalíció működik és léte nincs veszélyben. Megvannak ugyan az egymás támadására alkalmas politikai pályák, a szociáldemokraták minden eszközzel védenék a szavazóbázisukat. Ennek érdekében benyújtották ezen a héten azt a tervezetet, amely mentességet biztosítana a gyermekeket nevelő édesanyáknak és a fogyatékkal élőknek az egészségügyi járulék és más adó kifizetése alól. Szerintem ez az ügy támogatásra érdemes, szerintem az édesanyák és a fogyatékkal élők megadóztatása nem volt kellően átgondolt rendelkezés. Mindezek mellett a koalíció működik, ezt tapasztalhattuk a bizalmtlansági indítványok tárgyalása során. Ebben a pillanatban nem tartom valószínűnek sem a miniszterelnök lemondását, sem a kormánykoalíció szétesését.
– Készül a harmadik megszorító intézkedéseket tartalmazó csomag? Lehet már konkrétan tudni mire készül a kormány?
– Biztos lesz harmadik csomag. Viszont a mi meglátásunk szerint ennek a csomagnak legalább valamilyen szinten gazdaságélénkítő rendelkezéseket kellene tartalmaznia. A közszférában tervezett létszámcsökkentés nehezen minősíthető reformnak, az eddig eszközölt átszervezések, a rendszer átalakítására tett kísérletek, nem bizonyultak hatékonyaknak. Eddig csak arról volt szó, mely területen mennyit, és hogyan kell csökkenteni a költségeket, azaz kitől, mennyit vegyünk el. Ami nem feltétlenül jár a bevételek növelésével. A gazdaság élénkítését, felpörgetését eredményező rendelkezések viszont, belátható időn belül jelentős értékű bevételnövekedést eredményezhetnek.
– A sajtóban sokféle hír jelent meg a beruházások leállításáról, jobbik esetben átütemezéséről. Folytatódnak vagy leállnak a beruházások?
– Biztos, hogy egyes beruházásokat le fognak állítani. A deficit vonatkozásában az országos programokba foglalt különféle beruházások egyenesen befolyásolják a hiány mértékét. Például az A. Saligny-program beruházásai, az Országos Befektetési Ügynökség programjai, a nagy infrastrukturális programok, autópályaépítések. A kivitelezés szempontjából valamilyen szinten levő beruházások értéke nagyságrendekkel haladja meg a rendelkezésre álló anyagi forrást, ezért biztos, hogy bizonyos beruházások kivitelezése felfüggesztésre kerül. Most úgy tűnik, hogy csak azokat a beruházásokat állítják le, amelyeknek kivitelezési értéke nem haladja meg a 30-40 %-ot. Ebben még nem született döntés a koalícióban, de szerintem a nagy infrastrukturális beruházásokat nem kellene leállítani. Biztos, hogy a következő időszakban erről is tárgyalni fogunk. Várhatóan szintén óriási vitákat fognak kiváltani a központi intézmények karcsúsításával kapcsolatos tárgyalások is.
Elképzelhető, hogy mindezekről és más érdekes fejleményről a következő Parlamenti naplóban fogunk beszámolni Olvasóinknak.

Makkai Zoltán