– Bauer Bence előadása –

A februári előrehozott német választások alapjaiban formálták át a német politikai térképet. Megint aktuális a kérdés: ki lesz az új kancellár? A kialakult helyzetről szólt dr. Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatójának előadása a Magyar Házban. Az előadás utáni beszélgetés moderátora Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja volt.
Mi vezetett az előrehozott választásokhoz?
Németországot sokáig a fiskális szigor jellemezte, de az elmúlt években ebben is változás történt. Az előrehozott választások közvetlen oka is ehhez kapcsolódik: az alkotmánybíróság 2023 novemberi döntésével érvénytelenített egy, a korona-helyreállítási törvény alapján kezdeményezett 60 milliárdos hitelfelvételi szándékot. Ezt előbb költségvetési lyuk, majd kisebb megszorító intézkedések követték. A kormány liberális pénzügyminisztere pár hónappal később egy Ukrajnának szánt újabb 20 milliárdos támogatás jóváhagyását megtagadta, mire Scholz kancellár menesztette. Az FDP-s miniszterek lemondtak, és a kormány elvesztette többségét. Végül tavaly december 16-án elbukta a maradványkormány a bizalmi szavazást.
Átrajzolódott a politikai párttérkép Németországban
Ezután megtudhattuk, miként változott meg a parlament „színezete”. Az új parlament legerősebb pártja a konzervatív CDU/CSU lett, eddigi második legrosszabb eredményével. Az SPD annyira meggyengült, hogy a második helyet sem tudta megszerezni ez a többi párt által páriaként kezelt AfD kezére jutott. A Zöldek nem jelentéktelenedtek el, de nem voltak elegen, hogy kormányra segítsék az SPD-t. Az liberális FDP kiesett, a kelet- német utódpárt, a Die Linke pedig stabilan ül a helyén.
Fontos tudni, hogy az új felállásban az ellenzéknek a Zöldek nélkül is meglesz a „blokkoló egyharmada”. Azaz akaratuk ellenére nem lehet a német alkotmányt módosítani. Feltűnő még, hogy a keleti tartományokban szinte mindenhol az AfD kapta a legtöbb szavazatot, a CDU/CSU a többiben, kivéve egyes északnyugati régiókat, ahol az SPD fellegvárai vannak.
Intermezzo: gigantikus hitelkeretről állapodik meg három párt
A Scholz-kormány bukásához egy nagyjából 20 milliárd eurós vita vezetett. Ez bagatell az 1000 milliárd eurós hitelkerethez képest, amit a választások után a CDU/CSU-SPD-Zöldek előterjesztettek. Az új parlament többi ellenzéki pártja elutasította volna, ha megkérdezték volna. A kiesett FDP álláspontja nem számított. Viszont az alkotmányos „adósságfék” miatt volt egy „apró” probléma: a három pártnak nem maradt kétharmados többsége. A régi Bundestagban viszont még megvolt, így „kreatív” megoldással éltek: utoljára még egyszer összehívták a régit.
Lesz változás a kormányzásban?
Igen is, meg nem is. Egyrészt igen, mert valószínűleg Friedrich Merz (CDU) lesz a kancellár Olaf Scholz (SPD) helyett. Másrészt az AfD kiközösítése miatt egyetlen lehetséges partnere az SPD. Az SPD helyzeti előnye tudatában a CDU szinte összes fontos választási ígéretének megvalósítását lehetetlenné teszi. A koalíciós tárgyalásokról kiszivárgó hírek szerint elmarad a szigorítás a migráció területén, nem szüntetik meg a gyorsított (3 ill. 5 utáni) állampolgársághoz jutást, nem szüntetik meg a könnyűdrogok legalizálását, és továbbra is 14 éves kortól maradnának engedélyezettek a nemi jelleg megváltoztatását célzó műtétek. A gyökeres változásokat amúgy is megnehezíti, hogy a Merkel-kormányok alatt igencsak összenőtt az SPD és a CDU/ CSU (ez utóbbi balra tolódott) és még 2021-2025 között is folytatódott a szoros együttműködés a tartományi kormányok szintjén.
Az előadó a németek gazdasági kilátásait illetően elmondta, hogy a gigantikus hitelfelvétel rövidtávon várhatóan megoldja a gazdasági recesszió és a hadsereg alulfinanszírozottságának kérdését, de hosszabb távon az adósságteher visszafizetésével nem foglalkoztak egyelőre – pedig azzal lesz még dolga a jövő nemzedékeknek… Téglásy Sándor