Arad megye legrégebbi épen megmaradt vára a borosjenői. A XVI. szá­zadban, a török veszély erősödésekor épült, a XVII. században a Rá­kó­cziak erősítették, bővítették. Jelentősége az erdélyi fejedelemség végvá­raként megerősödött. Egy évszázad alatt többször került török kézre, a múlt század elején még állt a várban épített kis mecset is. Utolsó jelentősebb fel­újítására XIX. század második felében került sor. Azóta több célra is hasz­nálták, legutóbb speciális iskolaként működött.
A boropsjenői városi önkormányzat uniós pályázaton 5 millió eurót nyert el az erődítmény restaurálására. Az összeg nem túl nagy, ezért az első fázisban csak a belső terek restaurálását tervezik. A várban egy történelmi és egy néprajzi múzeumot szeretnének berendezni. Az első komolyabb felajánlást két borosjenői család tette. Demeter Lia és ifj. Demeter Rudolf családi hagyatékukat ajánlották fel. Demeter Rudolf órás-ékszerész és fia, Demeter Tibor tévé- és rádiószerelő évtizedeken keresztül szorgalmasan gyűjtötte a te­le­pülés történetére vonatkozó minden tárgyi dokumentumot: szerszámokat, hasz­nálati tárgyakat, fegyvereket, írásos dokumentumokat. Tekintélyes nagyságúra dagadt a gyűjteményük.
A somosdkeszi születésű Nicu Pintea összegyűjtötte a fiatal korában Borosjenő és Sikula térségében használt román népviseletet, népi használati eszközöket, mezőgazdasági szerszámokat. Most ezeket szeretnék rendezni és egy múzeummá fejleszteni.
A kisváros polgármestere, Călin Abrudan a 2021-2027 közötti EU-s költségvetésben szeretne újabb forrásokat is megpályázni, amellyel bővíteni is fogják a várat, helyrehozzák a betömődött vizes árkot, valamint az idő­közben lebontott két várbástyát is.
Ujj János