• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 737.

TEMESVÁRI MAGYAR NAPOK 2023

“Méhlegelő”

Elfeledett épületek

Magyar sajtónap

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

HUNYAD MEGYEI HÍREK


Szekernyés János – Alkotók és oktatók


 28 Apr 2020   Írta admin  0 Hozzászólás


Művésztanárok gyűjteményes tárlata Temesvárott

Színvonalas, kivételes értékű és je­len­tőségű, több vonatkozásában is rendkívül tanulságos és elgondolkoztató az egykori vármegyeháza II. emeleti termeiben Visz­szanézés (1957-2020) címen a házigazda Temesvári Művészeti Mú­zeum, Temes Me­gye Tanfelügyelősége valamint a Te­mesvári Képzőművészeti Líceum által rendezett gyűjteményes ki­állítás, amely a Béga-parti város egykori és kortárs mű­vészpedagógusainak mű­vei­ből nyújt átfogó, igényes és fölötte változatos válogatást.
A Bánság szívében a művészképzésnek nincsenek mélyre nyúló, életerős és termékeny, virulens gyökerei. Az akadé­miai festészet szálláscsinálója, megho­no­sítója az Alsó Részeken, Ferenczy József (1866-1925) festőművész, aki 1902-ben költözött és horgonyzott le a Béga-parti városban, a Teréz-bástyában berendezett műtermében foglalkozott a szép- és iparművészetekhez vonzódó if­jak felkészíté­sé­vel, pallérozásával, míg a plasztikát kedvelő felnőttek számára is­meretterjesztő tanfolyamokat, előadás-sorozatokat tartott. Növendékei sorába tartozott, többek között, Varga Albert (1900-1940), Gallas Nándor (1883-1949), Szuhanek Oszkár (1887-1972).
Főiskolai tanulmányai befejezését kö­vetően ismereteit ösztöndíjasként kül­föl­dön gyarapító Varga Albert és Gallas Nándor a grafikus Kóra-Korber Nándorral (1897-1953) társulva művészeti sza­bad­is­ko­lát nyitottak az egykori And­rássy út 6. szám alatti bérház manzárdján bé­relt mű­termeikben, ahol – mások mellett – Lausch Gyula, Gál Anna, Szobotka András, Kazinczy János sajátította el a kép­ző­mű­vészet alapismereteit, mesterségbeli fogásait. Magániskolát működ­te­tett az 1920-1930-as évek fordulóján Temes­vá­rott a festőművész Aurel Popp (1879-1960) valamint a grafikus Földes Imre (1881-1948) és Sinkovich Dezső (1888-1933) is.
Victor Vlad (1889-1967) építész, mű­egyetemi tanár elnökletével 1931 decem­be­rében alakult meg a Bánság Kép­ző­- művészeinek Céhe, amely a Ma­ros és az Al-Duna közötti tájegység hivatásos festőit, szobrászait, iparmű­vészeit, építészeit, műkritikusait és művészettörténészeit tö­mörítette. Igazából az egyesület és befo­lyásos tagsága győzte meg a Béga-parti vá­ros tanácsát és pol­gár­mesteri hivatalát, hogy vállalják fel a gazdasági világválság idején anyagilag ellehetetlenült, csődbe jutott Kolozsvári Szépművészeti Akadémia fenntartását, finanszírozását. A tanintézet tanári karával és diáksága jelentős hánya­dá­val egyetemben 1933-ban költözött a Feleki tető alóli „kincses városból” a Bé­ga-par­ti metropolisba számottevő művé­szeti központtá emelve, rangosítva azt. Te­­mes­várott folytatta festőművészi és mű­vészpedagógusi munkásságát a felsőfo­kú oktatási intézmény alapítója, első igaz­ga­tója, Alexandru Popp (1868-1949) – aki­nek nevét a magyar művészettörténet Papp Sándor alakban tartja számon –, miként a festő Catul Bogdan (1897-1978), Atanasie Demian (1899-1977), s a szobrász Romul Ladea (1901-1970). A temesvári alkotó­művészek so­rából Victor Vladdal, Ioachim Miloiával, Ștefan Gomboșiuval és Podlipny Gyulával (1898-1991) egészítették ki a Belle-Arte Szépművészeti Fő­is­kola oktatóinak gárdáját. Temesvári mű­­kö­dése 8 esztendeje alatt a tanintézetnek 367 beiratkozott növendéke volt, akik közül 122 diplomázott. Sorukba tartozott – többek között – Hajós Imre, Kósa-Huba Ferenc, Kós András, Ferenczy Júlia, Sző­nyi István, Vetró Artúr, Ciupené Király Sarolta, Csapó Sándor, Gergely János, Tasso Marchini is.
Az oktatási intézményt 1941-ben technikummá, másodfokú iparművészeti szak­iskolává degradálták, amelyben raj­zot valamint díszítő festészetet és épü­let­szob­rászatot oktattak. A temesvári mű­vészeti oktatás első korszakát a II. világháború kitörése és elhúzódása árnyékolta be, hogy aztán az 1948-as tan­ügyi reform mondja ki fölötte a vég­ítéletet. Hosszú évtizede­ken át Romá­niában csak három városban – Buka­- restben, Kolozsváron és Jászvá­sáron – működött (működhetett) felsőfokú mű­vészképzés. A temesvári oktatók szét­raj­zottak: ki a Szamos, ki a Dâmbovița part­ján kereste az érvényesülést, a bol­dogulást. A Bánság szívében töltött éve­ket azonban nem törölték ki élet­pályájukból és -művükből. Kiemelt helyet kapott a tárlat anyagában, összképében a magánis­kolák valamint a Szépmű­vé­szeti Aka­démia egykori tanárainak, a két világháború közötti romániai képzőmű­vészet klasszi­kusainak – Varga Albertnek, Alexandru Poppnak, Catul Bog­dannak, Aurel Ciupenak, Athanasie Demiannak, Podlipny Gyulának és társaiknak – a Temesvári Művészeti Múzeum gyűj­teményeiben őr­zött kompozíciói, tájké­pei, portréi, csend­életei, életképei, raj­zai. A kollekció da­rabjai meggyőzően demonstrálják, szemmel látható hiteles­séggel igazolják Temesvár művészi po­ten­ciálját, azt a tiszteletet pa­rancsoló ma­gas nívót, amelyen a bánsági festé­szet, grafika és szobrászat a két világ­háború közötti évtizedekben jelentkezett és szerepelt.
Közel egy évtizedes csönd, kénysze­rű szünet után 1957-ben nyílt meg a Bé­ga-parti városban a művészeti közép­iskola, zenei és képzőművészeti tagozattal. A foly­tonosságot, a szerves kapcsolatot a felső- és középfokú tanintézetek között Podlipny Gyula biztosította, aki nyugdíjba vonulásáig, 1971-ig művész­pe­dagógusi munkásságát a temesvári Mű­vészeti Kö­zép­iskolában folytatta, teljesítette ki. Alaposan felkészített, a fel­vételi vizsgákon si­- keresen szereplő ta­nítványai országos hír­nevet szereztek számára. Szobrászatot sógora, Gál And­rás tanított, – aki egy ideig igazgatóként vezette a zene- és képzőmű­vé­szet tago­zatos tanintézetet, amelyet az egykori fe­rences, majd piarista rendház és is­ko­la, később a két világháború között léte­sített zsidó líceum államosított épüle­tei­ben helyeztek el. A több éves didaktikai jártassággal és tapasztalatokkal rendel­kező művészpedagógusok mellé zárkózott fel a Kolozsvárott és Bukarestben diplomát szer­zett ifjú művészek népes raja: Bertalan István, Victor Gaga, Constantin Flondor, Leon Vreme, Karola Fritz, Lidia Ciolac, Szakáts Béla, Octavian Maxim, Dávid Károly, Adriana Oancea-Șuteu, Ioan Perciun, Doru Tulcan, Rodica Banciu Regep, Gheorghe Goidaci stb. A tanári karban a generációk között meglehetősen feszült, ellenségeskedő volt a viszony. A fiatalok leg­jobbjai a Szigma-csoportba tömörültek, amely a korszerű, neoavantgard törek­vé­sek legfőbb letéteményesévé, fölkaro­ló­jává és terjesztőjévé vált nemcsak a Bán­ság fő­városában, hanem Románia-szerte. Mircea Malița közoktatásügyi mi­niszter támoga­tását elnyerve elérték, hogy a te­mes­vári képzőművészeti líce­um kísérleti tanintézeti rangot kapjon, hogy ipari formatervezői és reklámgrafikai arcélt, jelleget öltsön.
Erőteljes fellendülést, nagyfokú meg­újulást gerjesztett a Béga-parti vá­ros kép­zőművészeti életében, a művé­szeti képzés folyamatában az 1959-ben alapított 3 éves Pedagógiai Főiskola rajz­tanárképző karának felállítása, megnyitása. A tanszékeket a középiskola tanári gárdájából átcsábított néhány rá­termettebb oktatóval valamint a Dâmbo­vița és a Szamos menti városok aka­dé­miáinak legkiválóbb, friss végzettei­vel töltötték fel, indították be. Főiskolai ok­tatóként került, szegődött Temesvárra, ahol aztán tartós gyökeret is vert, Jecza Péter, Gabriel Popa, Molnár Zoltán, Eugenia Dumitrașcu, Adalbert Luca, Ro­mul Nuțiu, Friedrich Schreiber, Hilde­gard Kremper-Fackner (1933-2004). Ki­érlelt műveikkel új szellemet és szemléletet, a legmoder­nebb irányzatokat és stílus­törek­véseket karolták fel és honosították meg a Bánság szívében, ahol vi­szonylag rövid idő le­forgása alatt a kép­zőművészeti élet han­g­adóivá, vezetőivé váltak. Rajztanárnak készülő növendé­keik, tanítványaik közül az elhivatottabbak, a tehetségeseb­bek alko­tókként is je­lentkeztek, jelesked­tek; többen is kö­zü­lük hivatásos festőkké, szobrá­szokká vagy grafikusokká váltak. A ki­váló ered­mények dacára a tanárképző intézetet be­olvasztották a Nyugati Egye­tembe, majd 1979-ben a rajzszakot telje­sen felszámolták.
Az utolsó tanszékvezetőnek, Aurel Breilean (1929-2009) festőművésznek 1990-ben, a rendszerváltozást követően sikerült kijárnia, hogy a Nyugati Egye­tem keretében képző- és iparművészeti kart is létesítsenek. A fakultás, főleg ügy­buzgó dékánja, Dumitru Șerban szob­rászművész vezetése alatt, évről évre fejlődött, növe­kedett, gyarapodott. Egy felújított, célsze­rűen átépített és berendezett laktanyában, az Oituz utca 6. szám alatt kapott állandó hajlékot. Volt időszak, amikor a képző­művészeti és design karon 11 szakon folyt a kép­zés. Legnépszerűbbnek, leglátogatot­tabb­nak a divattervezés és a rek­lám­gra­fika szakágak bizonyultak. Az alap­ok­tatás mellett mesterképzés is folyik a legtöbb szakon, s doktori fokozatot és cí­met is lehet szerezni. Elismert alkotókból, a temesvári képzőművészek élvo­nalából áll a népes tantestület, amelynek Dávid Károly, Jakabházi Sándor, Kocsis Rudolf, Lihor Laza László, M-Kiss Hedy, Szűcs Enikő is megbecsült tagja. A hallgatók számottevő hányada a Jó­zsefvárosban, az építészeti szak­iskola épü­letébe költöztetett temesvári művé­sze­ti líceumban érettségizett.
A Temesvári Művészeti Múzeum ter­meiben 75 a hajdanvolt és a jelenlegi te­mes­vári művészképző tanintézetekben működött és tevékenykedő pedagógus-alkotó műveit 2020. március 31-ig te­kint­hették meg az érdeklődők, a művé­szet­­kedvelők, A tárlat alapvetően a Bánság fővárosában eltérő korokban, különböző szinten, jelleggel és arcéllel folyt és kibontakozó művészeti oktatás átfogó és hiteles „képes krónikáját” summázatát nyújtja.

Kiemelt fotón:


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 737.
    • TEMESVÁRI MAGYAR NAPOK 2023
    • “Méhlegelő”
    • Elfeledett épületek
    • Magyar sajtónap
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • September 2023
    • August 2023
    • July 2023
    • June 2023
    • May 2023
    • April 2023
    • March 2023
    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      23 September 2023
      EUR
      4.9675 RON
      HUF
      1.2837 RON
      USD
      4.6709 RON
      XAU
      289.1272 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Ferencz Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Szabó Mónika, dr. Matekovits György (egészségügy), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs), Kiss Károly.
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó