01 Sep 2014
Írta admin 
0 Hozzászólás “Novotny Antal találmánya”
Nemcsak a temesvár-gyárvárosi Millenniumi templom és belvárosi Szent Katalin plébániatemplom, hanem a Béga-parti város és a Bánság kisebb és nagyobb települései többségének harangjai Novotny Antal (1840-1915) gyárvárosi, a Hold utca 4. szám alatt üzemelő öntődéjéből kerültek ki, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte után öt esztendővel, 1872-ben kezdte el áldásos tevékenységének újabb, virágzó szakasztát a harangöntésre szakosodott Novotny Antal. Több körülmény, alapvető feltétel találkozásának, szerencsés közrejátszásának köszönhetően a Gartner-féle öntödébe benősült Novotny Antal vállalkozása önállósulása után látványosan megerősödött, jelentős mértékben fejlődött és korszerűsödött. Termelését a műhely folyamatossá tette és viszonylag gyorsan meghatványozta. Az 1870-es évek elején kirobbant gazdasági válságot, amely Európa országainak iparát és mezőgazdaságát komolyan megviselte, erősen próbára tette, páratlan léptékű, hatalmas iramú és arányú prosperitás, fellendülés követte. Az 1867. február 17-én a Habsburg-uralkodóház és a magyarság vezetői között létrejött kiegyezés eredményeként megszületett politikai, katonai és gazdasági nagyhatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia a gazdasági, a társadalmi és szellemi élet valamennyi területét átfogó és mélységes átható fejlődésnek, kibontakozásnak lendült. Nagy volumenben érkeztek a dualista államalakulat területére a külföldi tőkebefektetések, amelyek az ipari termelés korszerűsítésében, növelésében és gyarapításában, a vasúthálózat bővítésében, állandó sűrítésében, a népjóléti rendszer kiépítésében és megszilárdításában, a közoktatás kiterjesztésében, általánossá tételében, közművelődés felpezsdítésében, a városok és falvak gyökeres megújulásában, káprázatos gyarapodásában kamatoztak, materiálizálódtak. A két fővárostól – Bécstől és Budapesttől kezdve – a legeldugottabb falvacskákig, tanyabokrokig a házak, a középületek, a bérpaloták, az iparcsarnokok sokasága épült a „boldog békeidők” félévszázada alatt, amelyet „polgári Magyarország kiépítésének és megszilárdításának időszakaként” tartanak számon a történészek.
A gazdaság felpörgése, a civilizációs folyamatok felgyorsulása, a fékezhetetlen építkezési láz az egyházak, a vallásfelekezetek életére, tevékenységére is jótékonyan hatott. Magyarország nagyon sok településén új, tágas és mutatós templomokat emeltek az elavult, szűkössé vált régiek helyére. Az új városnegyedekben, a telepes községekben, a növekedésnek, ígéretes gyarapodásnak lendült falvakban impozáns, magas tornyú templomokat építettek a 19. és 20. századok fordulóján. A délcegen az ég felé emelkedő tornyokból a harangok sem hiányozhattak. Novotny Antal temesvár-gyárvárosi műhelye sok megrendelést kapott, amelyeket sietett aztán a legjobb minőséget garantálva hiánytalanul teljesítani. Sok templom épült Bonnaz Sándor (1812-1889) és Dessewffy Sándor (1834-1907) püspökök szorgalmazására és anyagi támogatásával Csanád egyházmegye területén, amely a Bánság mellett Arad és Csongrád vármegyék déli részeit is felölelte. Arad, Makó és Szeged városok is a Temesvárott székelő püspöki hivatal joghatósága alá tartoztak.
Bonnaz Sándor püspök rendelte meg az 1848-49-es magyar szabadságharc idején elpusztult Kisszüget gányófalu római katolikusai számára, akiket az erélyes földbirtokosnő, Batthányi Antónia Újoroszlámosra és Sasülésre telepítetett át, azt a Novotny Antal által öntött harangot, amely az 1960-as években az időközben elnéptelenedett Sasülésről Magyarmajdánra került, ahol a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére egy korábbi parasztházból átformált és felszentelt imaház udvarán felállított haranglábon szolgál. Feliratta a következő: „Sándor püspök a kis-szigethi kath. híveknek. 1875. Öntötte Novotny A. Temesvárott.”
A Szent János evangélista tiszteletére megrendelt és felszentelt 428 kg-os harangot a ferenchalmi lutheránus egyházközség megbízásából Novotny Antal öntötte 1882-ben. A megrendelő a település lelkésze, Bácsy Leontinus volt. A templom korábbi harangjai feliratuk szerint Josef Egardner temesvári harangöntő műhelyében készültek.
A Torontál vármegyei lázárföldi római katolikusok számára Novotny Antal 500 forintért 1888-ban öntötte a Szent Ágoston tiszteletére megrendelt harangot. Szőregre 1894-ben szállított le egy 74 cm-es átmérőjű harangot, amely az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt templom tornyában kong.
A Bukovinából 1883-ban mintegy 2000 székelyt telepítettek a Duna mellékén 1869-ben horvátok által létesített Ivanovo helyiségbe, amelybe 1876-ban Óbesenyőről, Szőlősudvarnokról és Erzsébetlakról bolgárok is érkeztek. A település római katolikus plébániáját 1899-ben alapították. A kincstári telken Szent Vendel tiszteletére emelt és felszentelt templom építési költségeit Bonnaz Sándor megyés püspök fedezte. A hála és a tisztelet jeleként kapta a település a Sándorfalva nevet. A Reiter Ede (1847-1908) temesvári építész tervezte templom tornyába a Novotny Antal Hold utcai műhelyében öntött harangok kerültek. Bukovinai székelyek érkeztek 1883-ban a Duna mentén 1868-ban alakult Gyurgyevo helységbe, amelyet 1887-ben elmosott az árvíz. A telepesek új, biztonságosabb helyre költöztek át megteremtve Székelykeve községet, amelynek ugyancsak Reiter Ede műépítész tervei alapján emelt templomát 1892-ben szentelték fel az államalapító király, Szent István tiszteletére. A nagyharangot Novotny Antal öntötte Temesváron. 1907-ben készült ugyancsak Novotny Antal temesvári műhelyében kisebb „testvére”, amelyik Bukovinában a fogadjisteni fatemplom kis haranglábján emlékeztet a történelem viharait szerencséesen átvészelve napjainkban is a községből több hullámban szétrajzott székelyekre. A Temes vármegyei Vojtek község római katolikus templomát Löffler Lipót, temesvári építkezési vállalkozó építette. A munkálatok 1902. július 2-án fejeződtek be. A neves temesvári lakatosmester, Leyritz Árpád (1865-1924) 490 korona 80 krajcárért kivitelezet „harangszékébe” Novotny Antal négy harangját szerelték be. A 460 kg-os 1659 koronába és 60 fillérbe került, míg a 236 kilósért 489 korona 60 fillért fizettek. Ugyanakkora összeget kért Novotny Antal a 216 kg-os harmadik harangért is. A 60 kg-os lélekharang végösszege 216 koronára rúgott.
A magyarok bejövetelének ezeréves évfordulójának esztendejében, amikor a temesvári öntőmestert aranyéremmel tüntették ki a Budapesten megrendezett nagyszabású Millenniumi Kiállításon, öntötte Novotny Antal a csongrádi római katolikus temető 1049 kg-os nagyharangját, amelynek alsó átmérője 126 cm, magassága pedig 108 cm. A palást egyik oldalára Szent János evangélista domborműve került, amelyet a következő szöveg keretezett: “A világ elmúlik, ez az Ő akarata. Aki pedig Isten akaratát megteszi, mindörökké megmarad. Jan. 2.17”. Fontos adatokat közölt és örökített meg a harangöntésről a másik oldalra megformált szöveg: „Ezen harangot Szent János Apostol és Evangélista tiszteletére Istenben boldogult Kuruczleki János és Szivák Julianna hitespár végrendeleti hagyományából a csongrádi róm. kath. Temetőnek öntetette Hegyi Antal plébános az Úrnak 1896. évében”. Alul a harang rendeltetését fogalmazták meg tömören: „Az élőket hívom, a holtakat siratom; a villámokat elhárítom. Öntötte Novotny Antal Temesvárott”. A gyulai Szentháromság-kápolna 20 m magas tornyában egy harang lakik, amelynek átmérője 46 cm, súlya pedig 60 kg. Felirata: In honorem Crucifixi 1907 fudit: Antonius Novotny in Temesvár n. 2708.”
Reiter Ede temesvári építész tervezte az aninai római katolikus templomot is, amelynek alapkövét 1901. július 7-én tették le. Sittner Ferenc és Rupp Géza oravicabányai építőmesterek húzták fel a templomhajó és a torony falait. Az eredetileg Szent István király tiszteletére felszentelt templom patrociniumát püspöki engedéllyel Jézus Szívére változtatták át. A harangok Novotny Antal temesvári gyárában készültek. A bányászok védőszentje, Szent Borbála tiszteletére szentelték fel az egyiket, míg a másikat Szent Flórián kegyelmébe ajánlották. A lélekharangot a régi kápolnából hozták át és szerelték fel a templom karcsún felmagasodó tornyába. A harangok Novotny Antal temesvári gyárában készültek.
Szeged-Rókuson a Rainer Károly (1875-1951) és a Temesvárott 160 esztendeje született Aigner Sándor (1854-1912) tervei alapján neogótikus stílusban 1905-1909 között római katolikus templom tornyába 1908-ban szerelték be a Novotny Antal öntötte harangot. A Wihart Ferenc budapesti építész tervezte újszegedi neogótikus Szent Erzsébet-templom, amelyet Árpád-házi Szent Erzsébet és az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére emeltek, “szép hangú harangjait” Novotny Antal öntötte 1909-ben.
Harangjai íves, indás résekkel áttört pártázatán a temesvári mesteri rátarti következetességgel feltüntette: “Novotny Antal találmánya”.
