SZÉP NŐI NEVET VISELŐ UTCA

A Gyárvárosban a hajdani É­pí­­tőudvar (most: Petru Cer­me­na) és Burkus (jelenleg: Gh. Asachi) ut­cák­kal párhuzamosan, mintegy a Pacsirta utca egyenes folytatásaként kötötte össze az Új teret a Bu­ziás felé vivő úttal az Ilona ut­ca, amely minden bizonnyal a Gyár­udvar (ma: Ştefan cel Mare) utca 2. szám alatt Fekete Laura ál­tal üze­meltetett Ilona-kádfür­dő­től köl­­csönözte, kapta a nevét. De könnyen előfordulhatott, hogy fordítva történt a névadás. Nem zárható ki, hogy a szomszédos utca nevét vette fel a nyilvános tisztálkodási „műintézet”. Fel­tételez­he­tően az utcában a dal­lamos névnek valamelyik vá­ros­szerte ismert, ka­rak­terisztikus viselője lakhatott. Ér­dekes és meg­lepő módon a történelmi Ma­gyarország területén, de Eu­ró­pa-szerte is, nagyon sok te­lepülésen fordulnak elő, jelennek meg Ilona, Helena illetve Jelena nevű utcák és terek. A nyelvészek a magyar utónevet a görög Helena szóból eredeztetik, származtatják, vezetik le, amely a fé­nyes, sugárzó jelentésű heliosz (Nap) kifejezésből sarjadt. Az ókori görög mitológia, az egyetemes történelem, irodalom és mű­vészet kiemelkedő személyisége, a legendás szépségű spártai királyné, Heléna, aki a nőiesség és az erotika szimbólumává vált. Történetét, melynek középpontjában a trójai háború áll, Iliász című hőskölteményében a görög Homérosz énekelte meg először. A monda szerint szépségének hí­re annyira elterjedt a görögök kö­zött, hogy amikor „eladó so­r­ba érett”, Hellasz legkiválóbb hő­sei vetél­ked­tek a kezéért. Szent­ély őrzi Spárta közelében az emlékét.
Megkülönböztetett tisztelet ö­ve­­zi a görögkeleti és a római katolikus egyház hívei körében Szent Ilonát (248 k.-328 k.), Nagy Konsztantin római császár édesanyját, aki Krisztus keresztje megtalálásával alapozta meg hírnevét. Anyacsászárnői rangra emelte 306-ban trónra került fia, akivel együtt tért át a keresztény hitre. Elzarándokolt a Szentföldre, hogy templomokat emeltessen Jézus szü­letésének és mennybemenete­lé­nek helyén. A Constantinus-féle bazilika alapozásakor a Golgotán leltek rá Krisztus keresztjére. Ne­véhez kötik a Krisztus megfeszíté­sé­hez használt szögek, valamint a három napkeleti bölcs – jelenleg a kölni dómban őrzött – maradvá­nyainak meglelését is. Szent Ilona a régészek, a megtértek, a nehéz házasságban élők és a császárnék patrónusa.
I. Igor felesége, Jelena 995-ben vált kereszténnyé, aki tíz éven át fia helyett kormányzott, sokat té­ve a kereszténység terjesztése ér­de­kében. Jelenának hívták II. (Vak) Béla (1108 körül-1141) ma­gyar király szerb származású feleségét is. „Szent Margit lelki vezetője, Magyar I. Ilona domonkos apáca volt, akinek emlékét Tricino olasz városkában egy falfestmény őrzi. I. Béla király lánya, Ilona 1070 körül ment nőül Zvoinimir (Demeter) bánhoz, aki horvát-dalmát király lett.”
A II. Rákóczi Ferenc vezette ku­ruc szabadságharc kiemelkedő hősévé vált, a „nagyságos fejedelem” édesanyja, Zrínyi Ilona. Két­szer kötött házasságot szeretett fe­le­ségével, Mauks Ilonával Mikszáth Kálmán. Hazafias és jó­tékony tetteivel alapozta meg hírnevét gróf Batthyány Ilona (1842-1929). Edesheim-Gyulai Ilona volt Horthy István kormányzó-helyettes felesége. Az ártatlanul kivégzett fiatal orvostanhallgató, Tóth Ilona emlékét, az 1956-os magyar forradalom mártírjaként őrzi a magyar történelem.
Tündér Ilona nevét a népmesék tették közismertté. Gyergyai Albert Argyérius királyfiról és Tündérszép Ilonáról írta széphistóriáját. Vörösmarty Mihály Szép Ilon­kát verselte meg, Petőfi Sán­dor, János vitéze szerelmének az Iluska nevet adta. Voltak időszakok, amikor a legnépszerűbb női nevek között szerepelt az Ilona, amelynek a napját a legtöbben augusztus 18-án ünneplik.
A budapesti Vígszínház bemutatóinak egyikén, 1910 telén is­mer­kedett meg Kosztolányi Dezső a zsi­dó származású színésznővel, Harmos Ilonával, akivel 1913. május 8-án Magyarország fővárosában házasságot is kötött. A Nyugat-nemzedék jeles költője felesége utónevére írta a hitvesi költészet remekének tartott Ilona című 12 szakaszos virtuóz költeményét. Az Ilona név öt hangjának ötletes, játékos variálásával, zeneiségének, akusztikájának zseniális lírai kiaknázásával teremtette meg a költő a vers „strófákon átfolyó, lágy, sejtelmes muzsikáját”. A régi gyárvárosiak, de a Béga-parti vá­ros vezetői sem gondoltak a mitológiára, a népi hiedelemvilágra, de a magyar költészetre sem, amikor a Buziási út egyik mellékutcájának nevet adtak. A név mindenképpen jól, kellemesen hangzott. Kár, hogy meggondolatlanul át­bér­málták a román krónikaíró, Ion Neculce nevére. Pedig az Elena illetve Ileana név a románság kö­ré­ben is fölötte közkedvelt és el­ter­jedt, nem beszélve arról, hogy a görögkeletiek jeles egyházi ün­nep­ként ülik meg minden eszten­dő­ben május 21-ét, a két páros szent – Constantin és Elena – napját.
Az Ilona (ma: Cronicarul Ion Neculce) utca 1-es házszámot vi­selő épületében lakott a 20. század elején Schiffkorn Viktor biztosítási hivatalnok, Kovács Imre irodaszolga, Ziegler Mátyás napszámos és Beigel Gabriella foglalkozás nélküli. Horváth István pék, majd halála után özvegye, Horváth István­né és Strauch Alajos sütő voltak a tulajdonosai az Ilona utca 2. szám alatti háznak, amelyben pékségüket is működtették. Hoff­mann Ferenc bádogos, Mork Éva szülésznő és Stokschläger Adolf szabósegéd bérlőkként laktak az épületben, amelynek földszintjén Barna Tamás borbély szolgálta ki betérő vendégeit. Mű­helyének be­járata a Buziási útról nyílott, miként Romulus Zarie ve­gyes­kereskedésének is, aki háztulajdonosként több évtizeden át az Ilona utca 3-as számú ingatlanát bírta. Népes társaság – Maschinik Miklós kocsis, Enderle János foltozócipész, Dworatsek Emil betűszedősegéd, Bartos Ferenc szabósegéd, Dworatsek Ferenc zenész, Peylen Ferenc, Schweitzer Rezső és Raschofszky Mária napszámosok valamint a foglalkozás nélküli. Schwarcz Karolin – vallotta és tekintette otthonának az Ilona utca 4. számú házát. Háztulajdonosként Weber Amália fizette az Ilona utca 5. szám alatti telek és ház adóját. Biztonságban érezhette magát, mivel tőszomszédja a 7. szám alatt lakó Cuzman Amarescu városi rendőr volt, aki a háztulajdonos Pfleger Annától bérelt lakást. Scherzinger Antal sárgarézművessegéd, Schneider Antal lakatossegéd társaságában három napszámos – Machka Róza, Voditzky József és Zseleznik Pál – lakott az Ilona utca 6-ban.
A háztulajdonos Wagner Frigyes társaságában élt az Ilona utca 8. szám alatt a magánzóként nyilvántartott Wagner Erzsébet valamint Tabán Miksa pincér, Fecker Vilmos betűszedősegéd, Pospischil József ácssegéd és Wiener Etel napszámos. Schnitzer Gyula és Peitz Ignác napszámosoknak nyújtott hajlékot a 9-es szá­mot viselő ház, amelynek Müller Mária volt a tulajdonosa. Az Ilona utca 10. szám alatt Schwarcz Ármin ügyvédi írnok, Elbogen Franciska kesztyűkészítő-segédnő és Elbogen Valentin foglalkozásnélküli lakott. A ház tulajdonosától, Radu Vasilétől a zenész Vasile Constantinovici bérelt la­kást az Ilona utca 11. szám alatti ingatlanban. Rosenfeld Éva tulajdonát képezte az Ilona utca 12-es számú háza és telke, ahol Malek Görgy lakatossegédnek és Müller Ernő szatócsnak bejegyzett lakása volt. Müller Ernő kiskereskedését is az épületben „üzemeltette”. Ház­tu­laj­donosként biztosított bérlakást az Ilona utca 13. szám alatt Schillin­ger Jakab és Szekula Mi­hály napszámosoknak Kurucz Zsu­zsanna. A zenész Vaza Konstan­ti­no­vits, ház­­tulajdonos­ként lakott az Ilona utca 14-es házszámú épületében, amelynek földszintjén Theuer Ferenc kocsmájának ajtaja nyílt az utcára. Szom­széd­ságában a 15. szám alatt, Ká­roly mészáros mérte a környékbelieknek a húst. Öz­vegy Höllrigel Krisztina háztulajdonosi minőségében élt az Ilona utca 16. szám alatt 1900-ban és 1914-ben is. Tőle bérelt lakást és műhelyhelyiséget a 20. század hajnalán Muszil Ferenc nyerges.
A nyugalmazott vasúti könyvelő, Ludvig Károly az Ilona utca 17. szám alatt töltötte csöndes napjait, és hajtotta éjszakára nyugalomra a fejét. A Posztinszky Eufémia tulajdonát képező 18-as házban a 19. és 20. századok fordulóján Gasparek Ede kalapos­segéd, Horváth József vasúti vasesztergályos és Retzler Éva napszámos lakott. Schwarcz Alajos városi tanítónak, Petrovits Katalin hivatalnoki özvegynek és Volk Erzsébet napszámosnak nyújtott hajlékot a 19-es házszámú épület. Háztulajdonosként szerepelt az iratokban a 20. szám alatt lakó Bíró István, aki a napszámos Enderle Józsefának és a foglalkozás nélkül Breuer Máriának szállást biztosított. Ifj. Szalatzky István városi útfelvigyázó az Ilona utca 22. szám alatt lakott 1900-ban és 1914-ben.
Az I. világháború kitörése előtt háztulajdonosként lakott továbbra is az Ilona utca 2. szám alatt öz­vegy Horváth Istvánné és Strauch Alajos sütő, aki pékségét is folytatólagosan fenntartotta. Az 5-ös szá­mú épület Bauer Antal könyvelőjé volt. Az Ilona utca 6. szám alatti házat tulajdonosként immár Ágnes Katalin vallhatta magáénak. Háztulajdonosként Vaza Konstan­tinovits zenész fizette a 11. szám alatti ház adóját. Klein Simon kocsmáros az Ilona utca 19. szám alatt lakott és működtette ital­boltját. A 20-as házat tulajdonosaként továbbra is Bíró Istvánt tartották nyilván.