17 Dec 2015
Írta admin 
0 Hozzászólás Szabóinasból bonviván, rendező és színházigazgató
Másfél évtized leforgása alatt, 1899-től 1914-ig, a gyárvárosi Iskola utca lakói részben lakhelyeiken maradtak megtartva otthonaikat, másrészt jelentős mértékben kicserélődtek, átrendeződtek. A 4-es számot viselő házba Breuer Mihály gyógyszerész költözött, aki az 1911-ben alapított és megnyitott Salvator Patikában gyakorolta mesterségét. A Breuerek nagy, kiterjedt orvos- és gyógyszerészdinasztiát alkottak az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az egyik ág a Szilágyságban birtokolt és tartott fenn több gyógyszertárat, míg a temesvári ágnak dr. Breuer Ármin (1846-1909), Temes vármegye főorvosa, a Délmagyarországi Természettudományi Társulat alelnöke, dr. Breuer Mihály, akit 1887-ben választottak 40 forintos évi fizetésssel az 1851-ben alapított Temesvári Könyvnyomdász Egyesület egyleti orvosává, a patikus Id. Breuer Pál (1821 1902), az 1885. március 15-én született ifj. Breuer Imre valamint a gyógyszerész Breuer Mihály, aki trianoni békediktátumot követően a Szerb-Horvát-Szlován Királyságnak ítélt Zomborban szolgált. Zombori levél című írása 1823-ban a Múlt és Jövő hasábjain látott nyomdafestéket. Breuer Ármin és Ilona lányaként jött a világra, Taussig Gizella, aki 72 éves korában zsidó deportáltként a lengyelországi Izbicában vesztette életét.
Az Iskola utca 5. szám alatt lakott 1914-ben Fischoff Ignác ügynök, Schwarcz Harry részletügynök és Hennig Péter férfiszabó. Ugyancsak férfiszabóként kereste kenyerét, Galetta Ferenc, akinek az Iskola utca 7. szám alatt volt bejegyzett otthona. Mellette inaskodott 1889. március 12-én Temesvárott világra jött fia, a későbbi sikeres színész, bonviván, színigazgató és szövegkönyvíró, Galetta Ferenc (1899-1974), aki miután szülővárosában elvégezte középfokú tanulmányait, Csíkszeredában Fehér Károly színtársulatának tagjaként 1910-ben kezdte el színházi pályáját. A Trenk báró című operett Nikoláj szerepében mutatkozott be a „nagyérdemű” publikumnak. 1911-12-ben Halász Alfréd dunántúli társulatánál, 1912-től 1914-ig Pécsett, 1914-1915-ben Szegeden, 1915-1917 között Komjáthy János illetve Sebestyén Géza a buda-temesvári társulatában, 1917-1919 között a budapesti Vígszínházban, 1917-1918-ban a Városi Színházban, 1918-ban a Budai Színkörben lépett fel. A Vígszínház deszkáin a Franz Schubert dallamok felhasználásával készült Három a kislány című népszerű operett folyatásaként Karl Lafite által megírt és komponált Médi című dalműben aratott visszhangos sikert. „Péchi Erzsinek Galetta Ferenc a partnere, aki a Városi Színházon át jutott el egykori működési helyéről, a budai szinkörből az előkelő Vígszínház színpadára – jegyezte meg a Színházi Élet a premierről beszámoló kritikusa. – Ma már egyik legnépszerűbb bonvivántja Budapestnek és a közönség áhítattal hallgatja azt a szép dalt tőle, amely a »Médi«-nek körülbelül ugyanolyan híres száma, mint amilyen a »Három a kislány«-ban az »Édes szép muzsika« volt”. 1920-1921-ben a Revü, 1921-ben a Scala, 1921-1922-ben a Blaha Lujza Színházban játszott. A Revü Színházban Péchy Erzsivel 1920-ban többek között a Szép Heléna című operettben és A kislány című darabban lépett közönség elé. 1922-1924 között a pozsonyi társulat főrendezője volt. 1924-től 1926-ig a budapesti Városi Színházban lépett színpadra. 1925-ben a Király Színház, a Theater an der Wien, 1925-26-ban a Budai Színkör vendége volt. 1926-27-ben a Régi Apollóhoz szerződött. 1927-ben rövid ideig Fekete Mihály társulatának tagjaként a temesvári színházban játszott, majd Aradra szerződött. Az 1930-as években saját társulatot vezetett. 1931-32-ben és 1933-34-ben Pécsett volt színész és rendező. 1936-37-ben Erdélyi Mihály társulatában, 1938-39-ben ismét a Városi Színházban szerepelt. Igazgatója volt 1939-1943-ban a Dunántúli Művészszínháznak, amelynek játszási körzetében Győr, Székesfehérvár, Sopron, Nagykanizsa, Cegléd városok tartoztak. Kitűnő társulattal és párját ritkító kellék-, jelmez- és díszlettárral rendelkezett. A művészi kvalitás biztosítása mellett megkülönböztetett súlyt helyezett „a keresztény és nemzeti gondolatnak legteljesebb érvényrejuttatására”. „Galetta Ferenc művészi múltja, országos sikerei, keresztény és magyar nemzeti megbízhatósága, a közönséggel szemben való előzékenysége és számtalan egyéb szempont predesztinálják őt arra, hogy az uj dunántúli szinikerület igazgatója legyen” – írta a kitűnőnek tartott igazgatóról a Zalai Közlöny. Dunántúli színigazgatóként Szentendrén, a városháza dísztermében a A hamburgi menyasszonynyal tartotta évadnyitó előadását, amelynek híres slágerré vált dalát, a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot nem győzték ismételni. 1943 és 1949 között Pesterzsébeten és a Budapest körüli településeken tartott előadásokat társulatával Galetta Ferenc „némi sikereket aratva” olyan vendégek meghívásával és felléptetésével, mint Dayka Margit és Bilicsi Tivadar. 1950-51-ben és 1957-től 1962-ig a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, ahol kisebb szerepeket kapott. Sikereit operettekben aratta, de prózai jellemszerepeket is alakított. Clausen tanácsos alakját formálta meg Gerhard Hauptmann Naplemente előtt című darabjának színpadi változatában. Sikert aratott Kálmán Imre Cigányprímás című három felvonásos operettjének címszereplőjeként. Később rendezőként jelenítette meg, emelte ismételten a rivaldálák fényébe a dalművet, amelynek „középpontjában Rácz Pali, a híres cigányprímás áll, akiért bomlanak a nők, hangszere lázba hozza a világvárosokat”. Johann Strauss A cigánybáró című operettjében, amelynek a cselekménye – köztudottan – a Bánságban játszódik, Ottokárként jeleskedett. Péchy Erzsi, Vigh Manci, Sziklai Jenő és Inke Rezső társaságában lépett színre 1918 novemberének elején Oskar Nebdal A szép Saskia című operettjének Stoll Károly rendezte előadásában. „A festő Galetta Ferenc, elegáns, érdekes, megragadó különösen az izgalmas jelenetekben” – méltatta teljesítményét a Színházi Élet riportere. 1918 őszén Farkas Imre nagysikerű Túl a Nagykrivánon című operettjének férfi főszerepét is eljátszotta. Faragó Jenő-Komjáthy Károly A kóristalány című operettjének a Városi Színházban megtartott ősbemutatóján Kerényi Gabi partnereként az ügyvédbojtár-gróf -huszár kedves figuráját formálta meg. „Galetta Ferenc, az elegáns bonviván, a női szivek meghódítója, ebben a huszártiszti szerepében folytathatja csak istenigazából hódításait” – írta a Bulvár 1918 márciusi számában a korabeli krónikás. Több mint ötven előadást ért meg Stojanovits Péter, a Bécsben élő magyar születésű zeneszerző a Padlásszoba című műve, melyben Péchy Erzsi és Galetta Ferenc remek játéka aratott sikert. Martos Ferenc-Huszka Jenő Lili bárónő című operettjének Stoll Károly rendezte ősbemutatóján, 1919. március 7-én a budapesti Városi Színház deszkáin a címszerepet játszó Péchy Erzsi oldalán Galetta Ferenc Illésházy gróf jelmezét viselte. A forradalmak idején munkásmatinék és kabaré-előadások rendszeres szereplője volt. Gyakorta lépett vendégként színre a budapesti Városliget színházaiban: a Műszínkörben, a Colosseumban stb. 1923-ban Róna Dezső aradi társulatához került, amellyel Temesvárott is gyakorta közönség elé lépett. Masa című operettjét Csányi Mátyás (1884-1962) zenéjével 1923. február 7-én mutatta be az aradi színtársulat. Fekete Mihály temesvári színtársulatát erősítette, majd 1929-től újra Aradon színészkedett, ahol Görlvásár című revűjét április havában mutatta be az együttes. Az 1930-as években Szabadkay József szatmári-temesvári színtársulatával, majd Róna Dezső csapatával illetve az Ihász-Fekete színházi együttessel Erdély városait járta. Főrendezője és bonvivánja volt Róna Dezső Nagybányán játszó együttestének, amely „komoly elismerést kiváltó Szerelem rózsája című revűjét” is színre vitte, amelynek zenéjét Komlós Elemér és Szegő Nándor szerezte. A budapesti Műszínkörben saját rendezésében került a rivaldák fényében kétrészes „regényes, látványos, filmoperettje”, Két szív… egy dobbanás… címen, amelynek zenéjét Göndör József szerezte illetve állította össze.
Megrendezte Erdélyi Mihály (1893-1979) 1933-ban szerzett Fehérvári huszárok című operettjét, amelynek 1933. október 25-én volt a bemutatója, s amelynek 1939-ben készült filmváltozatában szerepet is vállalt. Színpadra vitte Fényes Szabolcs 1932-ben komponált operettjét, a Manolitát valamint Farkas Imre Túl a Nagykrivánon című nagyoperettjét, amelynek filmes változatában ugyancsak játszott.
Vérbeli „színházi mindenesként” nemcsak színészként, rendezőként és szerzőként kamatoztatta tehetségét, hanem több operett szövegkönyvét írta, dolgozta át és „magyarította”. Aláírását viseli Pallós Tivadar: Feleségem pongyolája című egyfelvonásos operettjének librettója. Szövegkönyvet írt Vértes Henrik-dr. Sas László Mister Robinson című operettjéhez, amelyet meg is rendezett. Az Erzsébetvárosi Színház játszotta 1936-ban Willy Engelberger A cirkusz leánya című három felvonásos operettjét, amelynek librettóját ugyancsak Galetta Ferenc írta.
Kipróbálta talentumát a filmfelvevőgépek előtt is. A Zilahy Lajos Süt a nap című darabja és forgatókönyv alapján 1938-ben Kalmár László rendezte filmben kapott szerepet. A film zenéjét Kodály Zoltán szerezte. Dayka Margit, Vaszary Piroska, Mály Gerő, Gózon Gyula, Latabár Árpád, Kis Manyi parnere volt az 1938-ban forgatott Borcsa Amerikában című filmben, amelyben Szalai Pista (Hámory Imre) apját játszotta. A fimet Keleti Márton rendezte. A Kiss Ferenc és Csepreghy Jenő 1938-39-ben forgatta Magyar feltámadás című moziban, amelynek forgatókönyvét Babay József írta, Galetta Ferenc ismét vászonra került. Szerepet kapott a Balogh Béla és Pásztor Béla rendezte, 1939-ben forgatott Vadrózsa című filmben és a Balogh Béla készítette Pénz áll a házhoy című romantikus vígjátékban. Feladatot osztott Galetta Ferencre az 1951-ben készült Déryné című zenés film stábja is- Galetta Ferenc tenor hangját nemcsak a filmek, hanem gramafonlemezek – nóta- és slágerfelvétek – is megőrizik. A megélhetési gondok arra kényszerítették, hogy vendéglői szerepléseket, fellépéseket is vállaljon. „Véletlenül, bukkantunk egy régi ismerős nyomára is a rádióujságot lapozgatva – írta 1938. március 4-I számában a Zalai Közlöny. – Egy kis hirdetésből tudtuk meg, hogy Galetta Ferenc, a Pécs-kanizsai színtársulat egykori híres tenoristája egy étteremben énekelget esténkint. Kedden este a farsangvégi vidámest keretében a Dénes étteremből is közvetítették Csorba Gyula és bandájának muzsikáját, ezekkel énekel Galetta, az egykori operctthős”.
A valamikori közkedvelt operettszínész, a Temesvárott született Galetta Ferenc 1974. október 21-én Budapesten hunyta le örökre a szemét.
