A Gyárváros és egyik legfontosabb ipari létesítménye – a Temesvár szabad királyi város tulajdonában és kezelésében álló sörgyár – életében is gyökeres változásokat hozott az 1849-es esztendő. Mindennapjai megszokott rendjét és kereteit alaposan fölborították a bekövetkezett történelmi események. A kilencszögű téglaerődítményt, amelyet parancsnoka, Georg von Rukawina tábornok az 1848. október 3-i császári proklamáció kihirdetését követően szükségállapotba helyezett, és katonáival a Habsburg-ház hűségében tartott és védelmezett, a magyar honvédség megkísérelte bevenni, hatalmába keríteni. 107 napon át tartott 1849 forró nyarán az ostrom, amely nem hozta meg a magyar szabadságharcosok által várt eredményt. A szorongatott helyzetbe került várat 1849. augusztus 9-én mentette fel a Julius Haynau táborszernagy vezette, az inváziós cári csapatokkal alaposan megerősített osztrák ármádia. A vesztes temesvári csata a magyar szabadságharc végét jelentette. Mészáros Lázár, altábornagy, a Batthyány- és Szemere-kormányok hadügyminisztere, a honvédsereg főparancsnoka emlékirataiban megjegyezte: „Augusztus kilencedike az elhamarkodott megütközés miatt szintén oly gyászos napja lett a magyarnak – csakhogy dicstelenebb –, mint a mohácsi.” A Temesvárott született Klapka József tábornok tömören összegezte, fogalmazta meg véleményét: „Világos csak zárjelenete volt a szomorú drámának. Szabadságunk valóságos sírja Temesvár.”
Bem József tábornok seregével Erdélyből, Vécsey Károly tábornok hadosztályával Arad alól érkeztek 1849. április 25-én Temesvár közelébe. Szabadfalun, Mehalán és a Vadászerdőben vertek tábort, s elkezdték a vár „cernírozását”. Pár nap alatt sikerült teljesen körülzárniuk a 9000 császári katona védelmezte erődítményt. Vécsey Károly, aki épp Mehalán segített a kitörést megpróbáló osztrákok visszaszorításában, egy kitépett noteszlapra írt pár szavas parancsát bravúrosan teljesítve Asztalos Sándor ezredesnek 1849. május 14-én a 29-es gyalog-zászlóaljjal sikerült a Gyárkülvárost megszállnia, elzárva a várvédőket minden összeköttetéstől a külvilággal. „Az ostromlók először is a vízvezetéket pusztították el, mely a várt éldelhető vízzel ellátta. A várban volt ugyan 130 kút, de ártalmatlan vize csak 13-nak volt.” A falak közé zárt katonák és civilek kedvelt italukhoz, a Gyárvárosban „nevelt” sörhöz sem juthattak hozzá. Az értékes termék az ostromlók, a magyar honvédek szomját oltotta. A visszaemlékezők, a történészek szerint Vécsey Károly vadászerdei táborában a hosszúra nyúlt ostrom idején vidám élet folyt: a tisztek, a huszárok és a közhonvédek mulattak, szórakoztak is. Italokban – borban, sörben, pálinkában – nem szenvedtek hiányt. A központi táborhelyen még fagylaltozó is műküdött. A táncmulatságok se mentek ritkaságszámba, mivel a „közel- és a távolvidék minden rangú hölgyei” elárasztották a honvádek táborait.
A ostromágyúk 1849. május 18-án fogták tűz alá a várat. „Reggeli 4 órakor ugyanis a magyarok egy bokrok mögé rejtett taraczk-ütegből a Józsefvárosból, egy másodikból a majorok mellől és egy harmadikból a Gyárvárosi serháztól 10 fontos taraczkokkal hevesen kezdték a várt ostromolni, a csapatok pedig a III. IV. és V. sáncz hosszában a vársíkon fölállított tábort lődözték. Két 12 fontos ágyú is erősen dolgozott. Másfél óra múlva azonban az ágyuk elhallgattak, mintegy 200 gránát esett a várba, de egy sem gyújtott.” A következő nap éjszakáján, 19-ről 20-ára virradó éjjel a városra irányzott golyóbisok egyike a nemegyesült görögkeletiek templomára esett, alaposan megrongálva tetőzetét. „A lakosságot, mely ily golyók romboló hatására nem volt elkészülve, rémület fogta el, és az ablakokat, boltajtókat dorongokkal, homokzsákokkal s ganajjal torlaszolta el.” A krónikussá vált élelemhiány, a sorozatos bombázások, az állandósult életveszély miatt 1849. május 31-én mintegy 400 polgár megkísérelte az erdélyi és péterváradi kapukon elhagyni a várat, de a magyar előőrsök meghiúsították kísérletüket, szándékukat. Az Aradról 1849. július 19-én a temesvári tábort felkereső kormányzó, Kossuth Lajos (1802-1894) a Gyárvárost megszállva tartó alakulatokat is fölkereste, s mindenkit Temesvár várának haladéktalan bevételére buzdított. Felhívásának haladéktalanul eleget téve a honvédek 1849. július 19-ről 20-ra virradó éjszaka ágyútüzet zúdítottak a császárhű városra. Vécsey Károly V. hadtestének katonái, akik az 1849. augusztus 9-i vesztes csatáig, tartották gyárvárosi állásaikat is a sörgyár udvarán felállított és 107 napon át hatékonyan működő ostromágyúikat pár nappal korábban vonták vissza és küldték át Aradra. A sörgyár hatalmas „udvarán”, amely a Béga két főcsatornájának találkozásáig nyúlott le, kialakított, beásott ütegállások stratégiai jelentőséggel bírtak.
A magyar forradalom és szabadságharc leverését – ami csak a cári hadsereg behívásával, hathatós segítségével sikerült! – követően, a bosszúéhes, abszolutista bécsi udvar a „rebellis magyarságot” megbüntendő új koronatartományt „tákolt össze”, hozott létre Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven, amelynek Temesvárt tették meg fővárosául. A szomorú emlékű Bach-korszakban a mesterségesen megteremtett és életben tartott új államalakulat katonai és kincstári hatóságai működtették a gyárvárosi sörgyárat, amelyet később különböző vállalkozóknak adtak koncesszióba. Több üzemeltető kezén is átment a temesvári sörfőzde. Az osztrák-magyar kiegyezést követően, 1868-ban Temesvár tehetősebb polgárai alapítottak egy részvénytársaságot, amely a sörgyár kezelését és működtetését felügyelte és biztosította. 1.800.000 forint alaptőkével a részvénytárság korszerű, a 19. század igényeinek és elvárásainak megfelelő üzem létesítésébe, felszerelésébe fogott. Azonban az 1873 májusában a bécsi és pesti tőzsdekrach támasztotta pénzügyi válság – amely a fél évtizeddel korábban megteremtett Osztrák-Magyar Monarchia gazdaságát is komolyan megrengette – kritikus helyzetbe sodorta a temesvári vállalkozókat is, akik arra kényszerültek, hogy felszámolják, likvidálják részvénytársaságukat. A kassai Bayer Sándor is csak egy hónapig bírta a viaskodást az általános pénzromlás áldatlan következményeivel. Az Anton Vilsmeier, Johann Riedl és Franz Gerhauser alapította részvénytársaság 1875-ben bérbe vette a temesvári sörgyárat, amelyet sikerült lábra állítani, termelését felélénkíteni. A temesvári sör rövid idő leforgása alatt visszaszerezte hírnevét. Hitelei visszaszerzése végett a Béga-parti település legrangosabb pénzintézete, az 1846-ban alapított Első Temesvári Takarékpénztár 1879-ben 200.000 aranykoronás követelése fejében árverésen átvegye, megvásárolja az 1718-ban alapított gyárvárosi sörgyárat.
Fél évtizeddel később, 1884-ben az Aradon Deutsch Ábrahám szatócs fiaként 1803-ban világra jött Deutsch Ignác (1803-1873) gabona nagykereskedő, malomtulajdonos és pénzmágnás – aki nemzetőrként harcolt a magyar szabadságharcban –, 1863-ban alapított budapesti Deutsch Ignác és Fiai Részvénytársaság, amelyet halála után fia, Deutsch Bernát (1826-1893) irányított, vásárolta meg a temesvári sörgyárat, amelynek igazgatásával Vest Edét (1851-1914) bízták meg. A bécsi egyetem orvosi karán kezdte felsőfokú tanulmányait Vest Ede, de jobban érdekelte és vonzotta a katonai pálya. Hadnagyi rangban vetette le 1877-ben a mundért. A sörgyártás technikáját és technológiáját tanulmányozta Ausztria és Németország több városában. Vezetője lett a brünni, majd igazgatója a nagy terjedelmű és kapacitású troppaui polgári serfőzdének. Deutsch Bernát meghívására került 1886-ban a temesvári Gyártelep Polgári Serfőzde Rt. élére, amelyet jelentős iparvállalattá fejlesztett, Magyarország sörgyárainak élvonalába emelt. „Temesvár legérdekesebb és legnagyszerűbb ipartelepeinek egyike a Gyárudvar (sörgyár), mely nagyban űzi a sörfőzést. A telep 76.800 négyzetölnyi területet foglal el. 1888-ban leégvén, a legújabb vívmányok tekintetbe vételével újból felépíttetett és kényelemmel rendeztetett be – 1891-ben Kiállítási útmutató című Temesvárt és vidékét bemutató kalauzában Berán Oszkár. – Annyi malátát készít, hogy kivitelre is jut. Évente mintegy 50.000 hektoliter sört gyárt, melyből részint palacokokban, részint hordókban sokat külföldre is szállít; raktárt tart Görz, Fiumé, Trieszt, Velence, Pola, Bologna, Róma, Szaloniki, Konstantinápoly, Szófia, Vidin, Belgrád, Rió de Janeiro, Báhia stb. városokban. A sörföző melletti vendéglő nagyterme alkalmas tánchelyiségül stb., melynek tündéries fényét villanyvilágítása is emeli.”
A tűzvész utáni újjáépítés alkalmat és lehetőséget kínált arra, hogy a sörfőzés körébe vágó minden újítást, korszerű gépet, berendezést és eljárást „életbeléptessenek”. A temesvári gyár Európa leghíresebb és legmodernebb sörfőzdéi sorába zárkózott fel. Termelése mintegy ötödrészét forgalmazta Temesvárott és a Bánságban. A többit Magyarország és a világ különböző sarkaiba, tájegységeire szállította. A kivitelre gyártott palackozott sör számára a gyárban külön helyiségek voltak berendezve, ahol a palackok tisztítását és töltését gépek végezték. A gyár 1900-ban 70 munkást foglalkoztatott. Könnyebb fajta söröket gyártott és forgalmazott. Különlegességei közé tartozott Dupla-Maláta-Corvin-Sör és a pilseni módra gyártott Casino-Sör. Az Első Temesi Takarékpénztár igazgatói állását 1890-ben elvállaló Vest Ede lovag, akit 1893-ban a Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé választottak, helyére, a Gyártelep Polgári Serfőzde Rt. igazgatói székébe Karl Petzlbauer került.
-
Recent Posts
- HIRDESSEN ITT!
Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.
További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk. Archives
- February 2025
- January 2025
- December 2024
- November 2024
- October 2024
- September 2024
- August 2024
- July 2024
- June 2024
- May 2024
- April 2024
- March 2024
- February 2024
- January 2024
- November 2023
- October 2023
- September 2023
- August 2023
- July 2023
- June 2023
- May 2023
- April 2023
- March 2023
- February 2023
- January 2023
- December 2022
- November 2022
- October 2022
- September 2022
- August 2022
- July 2022
- June 2022
- May 2022
- April 2022
- March 2022
- February 2022
- January 2022
- December 2021
- November 2021
- October 2021
- September 2021
- August 2021
- July 2021
- June 2021
- May 2021
- April 2021
- March 2021
- February 2021
- January 2021
- December 2020
- November 2020
- October 2020
- September 2020
- August 2020
- July 2020
- June 2020
- May 2020
- April 2020
- March 2020
- February 2020
- January 2020
- December 2019
- November 2019
- October 2019
- September 2019
- August 2019
- July 2019
- June 2019
- May 2019
- April 2019
- March 2019
- February 2019
- January 2019
- December 2018
- November 2018
- October 2018
- September 2018
- August 2018
- July 2018
- June 2018
- May 2018
- April 2018
- March 2018
- February 2018
- January 2018
- December 2017
- November 2017
- October 2017
- September 2017
- August 2017
- July 2017
- June 2017
- May 2017
- April 2017
- March 2017
- February 2017
- January 2017
- December 2016
- November 2016
- October 2016
- September 2016
- August 2016
- July 2016
- June 2016
- May 2016
- April 2016
- March 2016
- February 2016
- January 2016
- December 2015
- November 2015
- October 2015
- September 2015
- August 2015
- July 2015
- June 2015
- May 2015
- April 2015
- March 2015
- February 2015
- January 2015
- December 2014
- November 2014
- October 2014
- September 2014
- August 2014
- July 2014
- June 2014
- May 2014
- April 2014
- March 2014
- February 2014
- January 2014
- December 2013
- November 2013
- October 2013
- September 2013
- August 2013
Recent Comments
Find us on Facebook
Curs Valutar
16 February 2025EUR4.9771 RONHUF1.2382 RONUSD4.755 RONXAU448.7474 RONIdőjárás