• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Civilek a közösségért
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség
  • Civilek a közösségért

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

2025. Szeptember 5., XXXI. évf., 34. sz.

2025. Augusztus 29., XXXI. évf., 33. sz.

A TEMESVÁRI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HÍREI

100 év kegyelem – A temesvári magyar baptista gyülekezet centenáriuma

TORONY PÁL – KIÁLLÍTÁS A TERÉZ-BÁSTYA KIÁLLÍTÓTERMÉBEN

Mésa – a mi utunk...

Figyelem, felrugaszkodás!


Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 555.


 14 Jul 2016   Írta admin  0 Hozzászólás


A királyi ház, majd a munkásosztály hivatalos sörszállítója

A megszerzett új ország­rész bemutatásának, megis­mer­te­té­sé­nek céljából jelentette meg a Bé­ga-parti városban, a Hunyadi Nyomda be­tűivel 1919-ben, a ro­mán hadsereg csapatai temesvári be­vonulásának esztendejében I. Conciatu Timişoara o scurtă mo­nografie – cu deosebită con­si­de­raţie asupra comerţului şi industriei (Temesvár, rövid monográfia – különös te­kintettel a keres­ke­delemre és az iparra) című köny­vét, amelyben más iparvállalatok ismertetése, prezentálása mellett a gyárvárosi sörgyárnak is szentelt néhány sort: „A Te­mes­­vári Polgári Sörfőzde Rt.-t Mercy gróf létesítette még a XVIII. század elején. 1884-ben rész­vénytársasággá alakult. Vi­lá­gos és barna sört gyárt. Kü­lönlegességként a “Casino Sör” világos sört és a sötét „Corvin Sör”-t, a­mely­nek nagyobb a cu­kor­tartalma. Az épületek, ame­lyek­­nek többsége vadonatúj, 225.000 négyzetmétert foglalnak el. A munkások létszáma 200, a hivatalnokoké 24. Évi termelési kapacitása 250.000 hektoliter és 120.000 mázsa mű­jég.” A te­mes­vári sörgyár is megérezte az I. világháború valamint az Oszt­rák-Magyar Monarchia szétesé­sé­nek sú­lyos politikai és gazda­sági kö­vet­kezményeit. A vállalat hi­va­talnokainak és sörfőző mes­tereinek számottevő hányada „repatriált”, Csonka-Magyar­or­szágra távozott, miként a kli­ensek, a sörisszák közül is rendkívül sokan. 1920-ig kelt cégbí­rósági iratainak gyűjte­ményét a Budapest Fővárosi Levéltár őrzi. Továbbra is te­mesvári polgárok és vállalko­zók maradtak ellenben a rész­vénytársaság alapítóinak, osz­lopos tagjainak többsé­ge. Igaz­gatóként folytatólagosan Szidon Oszkár tevékeny­ke­dett, vitte az ügyeket. Román-német-magyar szöveggel je­lentették meg nyomtatásban a Helicon Bá­náti Nyomdánál az 1922-1923-as üzleti év jelentését, részletes beszámolóját és zárszámadását. Az impáriumváltás illetve az 1920-as évek elején sokat tett a te­mes­vári sörfőzde fejlesztése, kor­szerűsítése érdekében Petrini Lipót mérnök, aki a jéggyár­tásra való áttérést kezdemé­nyezte és szorgalmazta. Erő­feszítései eredményeként sze­relték fel Romá­nia területén elsőként a modern sörszűrő-berendezést. Több új épü­letet emeltek az ipartelep tel­kén. Kiemelkedő minőségű ter­mé­kei révén a két világháború közötti évtizedekben a temes­vári sörgyár a román királyi család hi­vatalos beszállítójává vált. I. Ferdinánd, román ki­rály és csa­lád­tagjai asztalára éve­ken át Te­mesvárott gyártott sörital került. Az 1920-1930-as években a te­mes­vári sörgyár öt különböző faj­tájú minőségi termékével, a ro­mániai sörpiac vitathatatlan ve­­zetőjévé lépett elő. A temes­vá­ri sör megbecsültségét és hírne­vét növelték és öregbítették a 12% alkoholtartalmú pilseni mód­ra gyártott „Casino” „Re­cord” és „Re­cord Specială” világos sörök. Nagy közkedveltség­nek és ke­resletnek örvendett a fo­­­gyasz­tók körében az „eredeti barna malátából, nagy cukortartalommal” müncheni re­cept sze­rint készült „Corvin” barna sör va­lamint a 16%-os „English Por­ter”, amely kifejezetten a hide­gebb hónapok itala volt. Sosem fo­gyasztották hűtve. „Színvilága a sötét borostyántól a rézvörösön ke­resztül egészen feketekávéig terjed vörös beütéssel. Az e­gyik legzamatosabb, legjobban élvez­hető Ale, íze édes, pörkölt aro­má­val, mely felele­veníti az ét­csokoládét, a kávé­babot és még a sült almát is” – jellemzik a Te­mesvárott is gyár­tott sörféleséget a szak­írók. Az Ale szó azt jelzi, hogy az „English Porter” a fel­sőerjesztésű sörök családjába tartozott.
A részvénytársaság, amely több évtizeden át fenntartotta és felügyelte a temesvári sörgyárat, a gazdasági világválság kirobba­násának esztendejében, 1929-ben adta el a nagy­múltú létesítményt a dr. Czell Vilmos-csoporthoz tartozó Czell Frigyes és Fiai kon­szernnek, amely többek között a kolozsvári, brassói és tordai sörgyáraknak is tulajdo­no­sa volt. A rangos és te­he­tős cég a Szamos-parti városban a „Mo­nos­tor” és a „Her­kules”, majd 1928-tól a közismert „Ursus” sört gyártotta. Kö­zelről sem prob­­lémamen­tesen, nehézségek, gon­dok és akadályok sorával szembe­sül­ve a temesvári sörgyárnak sikerült átvészelnie az 1930-as évek valamint a II. vi­lág­há­bo­rú zaklatott korszakait. A kom­munista rezsim hatalomra kerülése, megerősödése után, 1948. június 11-én a temes­vári sörgyárat is államosították. Sör­fajták, választékok helyett az ál­la­mi tulajdonba és kezelésbe ke­rült iparvállalat csak közönséges, mindennapi sört gyártott. A tö­meg­termelés dacára az igé­nye­ket, a szükségletet képtelen volt maradéktalanul fedezni. A „sok­ol­da­lú­an fejlett szocialista társa­dalom” történetének voltak olyan periódusai, amikor a sör is hiánycikknek számított. Hosszú sorábanállások árán ju­tottak hoz­zá néhány üveghez a szerencsé­sebbek, ha történetesen vala­me­lyik élel­miszerüzletben sört osztottak. A köznép az állami és a kommunista sátorosünnepeken hajt­hatott fel a nemzeti eledel­ként fogyasztott fűszeres „csur­dé kolbászokra” egy-két korsó csa­polt sört, amikért legtöbbször u­gyan­csak sorban kellett és illett állni.
Új, modern épületet húztak fel az 1960-as évek elejére a te­mesvári gyár udvarán. A csar­no­kot a legkorszerűbb be­rende­zé­sek­kel szerelték fel, lát­tak el. 1968-ban a fahor­dó­kat alumíniumtartályokra cse­rélték. A fej­lesz­tések 1975-öt követően főleg a palackozó vo­nalak felújítására, korsze­rűsítésére összpontosultak. Ki­emelten hatékony hidegen sterilizáló szűrőrendszerrel lát­ták el az 1990-es évek elején a te­mesvári gyárat, amelyben ugyan­akkor az alumíniumtartályokat a rozsdamentes acélból ké­szült hordókkal váltották fel. Az évek során fo­ganatosított be­ruházások és fej­lesztések országos és nem­zetközi tekintélyt és elisme­réseket szereztek a temes­vári sör­gyárnak. Románia egyik leg­modernebb, teljes mértékben automatizált Krones pa­lac­kozó vonalát, amelynek 120 hl/óra a ka­pacitása, Te­mesváron szerel­ték fel, állították üzembe 1999-ben. Gyöke­res változást hozott a temes­vári gyár életében a 2001-es esztendő, amikor a nagymúltú iparvállalatot átvette a dél-afri­kai érdekeltségű SABMil­ler vállalatcsoporthoz tartozó Ursus Bre­weries. A világ sörgyártásának jelentős hányadát megkapa­rintó multinacionális mamutcég, amely 2015-ben a földkerekség 80 országában 325 millió hektoliter árpalevet adott el, a gyár­tó­kapacitás nö­velése valamint a műemlék-jellegű épületek felújí­tása, kor­szerűsítése céljára 50 millió eurót ruházott be a temes­vári vállalatába. A heti gyártó­kapacitást 200%-kal növelte, a gyártási folyamatba beve­zet­te az in­formatizálást, új me­nedzs­ment- és minőségellenőrzési rend­szert, valamint energiataka­ré­kos megoldáso­kat alkalmazott. A Timişorea­na néven gyártott és forgalmazott sört Románia piac­vezető márkájává tette. A termék 2007-ben az ausztráliai nem­zet­közi sörkiállításon 900 sörfajta kö­zül a legjobb világos sör ki­tüntetést kapta.
Az Ursus Breweries, ponto­sabban a SABMiller tulajdonába kerültek a kolozsvári, a brassói, az azugai és a bu­zăui sörgyárak is, amelyek kö­zül a 133 éves múlt­tal rendelkező kolozsvárit – amely a leányvállalat nevét is adó Ur­sus sört gyártotta – va­la­mint az 1870-ben alapított azugai sörgyárakat felszámolta és bezárta. A 2009 márciusában zárult pénzügyi évben a Ursus Bre­weries romániai gyárai 7 millió hektoliter sört gyártottak. Az eladások volumene 18%-kal nö­ve­kedett.
A legna­gyobb növekedést 27%-kal a Timişoreana már­ka­néven forgalmazott sör érte el, amely a ro­mániai sörpiac 15%-át hó­dította el. Brassói, buzăui és te­mes­vári vállalataiban gyártatja az Ursus Breweries cég az Ur­sus, Ti­mişoreana, Ciucaş, Ste­jar, Azuga, Peroni Nastro Azzur­ro, Grolsch, Redd’s és Pils­ner Urquell márkanevű sö­röket. Csak a beavatottak, a cég alkal­mazottai tudják, hogy melyiket hol és hogyan. Némelyek határozottan ál­lítják, hogy immár a Ti­mi­­şoreana sört sem gyártják és palackozzák a Béga-parti vá­ros­ban, hanem a távoli Bu­zăuban ké­szítik és dugaszol­ják. A profit- és közelről sem minőség- és ha­gyo­mánycent­rikus cég, a víz hely­hez kö­tött természetes adott­sá­gaival és a többi alapanyag ka­rakterével, eredetével mit sem tö­rődve, jellegtelen, „arctalan”, kö­zönséges sört gyárt há­rom romániai gyárában. Csupán a cím­kék feliratai kü­lönböznek.
A lapok arról írnak, hogy a világ első számú sörgyártója, az AB Inbev arra készül, hogy föl­vásárolja a SAB­Miller mamutcé­get. A vásárló eleve bejelentette, hogy meg kíván válni a SABMiller közép-kelet-európai – romániai, magyarországi, cseh­­­országi és lengyelországi – leányvállalataitól. „A The Wall Street Jurnal amerikai gazdasági napilap szerint an­nak az esélye a legnagyobb, hogy a SABMiller közép-ke­let-európai aktívumait a ja­pán Asahi Breweries fogja meg­vásárolni.” A 100 milliárd eu­róra taksált tranzakció nyélbe­ütéséhez, finali­zásához az Euró­pai Bizottság jóváhagyására várnak.
Pillanatnyilag még nem sejt­hető és tudható, hogy mi­lyen jö­vő, milyen persepktíva vár az 1718 óta üzemelő te­mesvári sörgyárra. Két év múlva egyáltalán megülheti-e fennállása három évszázados évfordulóját? Vagy ko­lozs­vári és azugai társai sor­sára jut a legrégebbi Ro­mánia jelenlegi területén üze­melő sörgyár, Temesvár egyik büszke­sé­ge?


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • 2025. Szeptember 5., XXXI. évf., 34. sz.
    • 2025. Augusztus 29., XXXI. évf., 33. sz.
    • A TEMESVÁRI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HÍREI
    • 100 év kegyelem – A temesvári magyar baptista gyülekezet centenáriuma
    • TORONY PÁL – KIÁLLÍTÁS A TERÉZ-BÁSTYA KIÁLLÍTÓTERMÉBEN
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • September 2025
    • August 2025
    • July 2025
    • June 2025
    • May 2025
    • April 2025
    • March 2025
    • February 2025
    • January 2025
    • December 2024
    • November 2024
    • October 2024
    • September 2024
    • August 2024
    • July 2024
    • June 2024
    • May 2024
    • April 2024
    • March 2024
    • February 2024
    • January 2024
    • November 2023
    • October 2023
    • September 2023
    • August 2023
    • July 2023
    • June 2023
    • May 2023
    • April 2023
    • March 2023
    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Ferencz Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Szabó Mónika, dr. Matekovits György (egészségügy), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs), Kiss Károly.
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó