Zászlószentelés 40 koszorúslánnyal
Az egyletek, az asztaltársaságok összejövetelei valamint az önfeledt táncmulatságok takaréklángra kerültek, majd szinte teljesen megszűntek az 1848-1849-es magyar szabadságharc alatt, amikor a Georg Rukovina von Vidovgrad (1777-1849) táborszernagy, várparancsnok Temesvár erődítményét a Habsburgok hűségében tartotta és ostromállapotba helyezte. A 107 napon át tartott ostrom idején, amelyet Vécsey Károly (1807-1849) tábornok vezetett, a magyar honvédek 40.000 bombát, gránátot, ágyúgolyót zúdítottak a várra, amelyben a kiütött kolerajárvány is sok áldozatot szedett. A Gyárvárost 1849. május 14-én foglalták el a várat körülzáró, a külvilágtól elszigetelő magyar honvédek, s a végzetes 1849. augusztus 9-i csatáig megszállva tartották. Az osztrák abszolutizmus bakacsinos másfél évtizedében, amikor Temesvárt a mesterségesen kreált tartomány, a Szerb Vajdaság és a Temesi Bánság székhelyévé változtatták, a hatóságok nem engedélyezték a gyülekezést, az összejöveteleket, másrészt a vészkorszakban a polgároknak sem volt fene nagy kedvük a találkozásra, a közösségi szórakozásra. Gyökeres változást a közéletben, a társadalmi közegben igazából az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés hozott.
Közönség elé lépett a Gyárudvar nem igazán jó akusztikájú termében Bakody Lajos (1833-1902), zongoraművész zeneszerző, aki a Pestről hozott Bösendorfer-zongorán a huzatos, zajos helyiségben saját szerzeményei és átiratai mellett Beethoven, Chopin és Liszt zongoradarabjait szólaltatta meg. Francia komponisták zongoraműveiből állította össze második estje – amelyet a Németországban sinylődő francia hadifoglyok javára rendezett –, műsorát. „Harmadik estje nem zsúfolt, de lelkes közönség előtt zajlott le.” A következő esztendőben ismét fölkereste a Béga-parti várost, ahol Ehrbar-féle zongorán tartott két szólókoncertet. A tűzoltó-zenekar kíséretével lépett a temesvári publikum elé 1871-ben a Gyárudvarban az aradi Männergesangverein kórusa. Mandolinkoncertet tartott ugyancsak a Gyárudvarban P. Armanini. Három estén át népes közönség előtt játszott a Gyárudvarban 1873-ban Balázs Kálmán debreceni prímás népzenetársulata.
G. Popescu román színigazgató hetenként két alkalommal – hétfőn és csütörtökön – tartott előadásokat a Gyárudvar termében, ahol nagy sikerrel mutatta be 1874 őszén Matei Millo Cucoana Chirița című vígjátékát valamint saját Țiganul militar című bohózatát. A nyári hónapokban a Temesvárt felkereső színtársulatok a Gyárvárosban az Arénában és a Gyárudvarban játszanak.
Temesvár-Gyárvárosi Énekegylet néven alakult meg 1875-ben az iparnegyed dalárdája, amely négy esztendő múltán, miután zenekarral is bővült, felvette a Temesvár-Gyárvárosi Ének- és Zeneegylet nevet, amelyet aztán 1884-ben Temesvár-Gyárvárosi Zene- és Dalegyletre változtatott, módosított. Zászlóját 1886-ban avatták és szentelték fel. Fennállása évtizedei alatt számos kiemelkedő sikert, diadalt aratott. Több mint fél évszázadon át Baader Henrik mérnök, villamosvasúti igazgató volt az egylet elnöke, majd díszelnöke. 1935-ben Inczédy-Joksman Ödön dr. országos dalosszövetségi elnök és Tárcza Bertalan országos főtitkár részvételével ünnepelte meg – hatósági intézkedésektől korlátozott keretekben – fennállása 60 éves jubileumát. Elnöke az 1930-as évek végén Benel Arthur, társelnöke Tedeschi Béla, díszelnöke Lázár László, alelnökei Meiszner Vilmos és Jancsó Károly, karnagya Scheibling János volt. Az egylet Temesvár-Gyárváros magyar társadalmi életében kiemelten fontos szerepet töltött be és játszott. Hangversenyei, díszelőadásai, összejövetelei, közgyűlései többségét, nagyobb hányadát Temesvár-Gyárvárosi Zene- és Dalegylet a Gyárudvarban tartotta.
Dalestet rendezett a Gyárudvar termében 1877-ben a temesvári Zenekedvelők Egyesülete, amely 1871-ben jött létre Pummer Ágoston enökletével.
A „szép Dávid” néven népszerűséget szerzett zsidó énekes, komikus és jellemszínész Erős Lajos Kraft Amália operaénekesnő társaságában tartott önálló estet a Gyárudvarban, ahol növendékeivel Kajetán Lipót zenetanító is hangversenyt rendezett, amelynek műsorán Haydn, Volkmann és Schubert vonósnégyesei szerepeltek. Sikert aratott a gyárvárosi Liedertafel dalestje is, amelyen a dalegyüttes karnagya Kárrász Rezső dirigált.
A Gyárudvarban örvendeztette meg a közönséget 1881 áprilisában Bauer német színigazgató társulata, míg a hónap második felében Szegedy Mihály (1833-1887) együttese koptatta a Gyárudvar nagytermének deszkáit. A Gyárudvarban lépett közönség elé több alkalommal is George Augustin Petculesu (1852-1899) román vándor-színtársulata is. A Féltékeny férj és a Pünkösd című vígjátékok előadásaival kezdte el 1881. október 23-án vendégszereplését a Gyárudvarban, ahol sorra, egymást követően kerek egy tucatnyi darabot vitt színre. „A román színtársulat a Gyárudvarban nagy sikerrel tartja előadásait” – jegyezte meg a Temesi Lapok munkatársa.
A temesvári Románok Egyesülete 1881 októberében rendezett a Gyárudvarban nagyszabású zenés-irodalmi estet, amelyen a Lugosi Román Dalárda valamint Maria Boceanu jezvini és Aurelia Belințeanu székesúti tanító-kisasszonyok is közreműködtek.
Cecil Grossmann bécsi operaénekesnő szerepelt a Gyárudvarban 1882 tavaszán a Temesvár-Gyárvárosi Zene- és Dalegylet vendégeként, meghívottjaként. Az egylet tisztújító közgyűlésén az elnöki funkciójába újraválasztott, megerősített Baader Henrik mellé a következő összetételű vezetőségnek szavaztak bizalmat: Krémer Frigyes alelnök, Eichler Alfréd titkár, Rieger Nándor pénztáros s Korponay József, Kozmovszky Adolf, Rosenfeld Ármin, Ádám Ferenc, Nussbaum János, Schwertfeuer Ádám, Kratochwill Henrik, Kovárik János választmányi tagok. Póttagokul Haller Antalt, Freta Jánost, Lutz Józsefet választotta, míg dísztagi címmel Suchán Mártont és Mayer Jánost tisztelte meg a tagság. Hájek József, Simon Gábor, Toldy Lajos és Philip kisasszony működött közre a Temesvár-Gyárvárosi Zene- és Dalegylet hangversenyén. A Gyárudvarban és az Arany Szarvasban lépett ismét a temesvári közönség elé Nagy Jakab tilinkó-művész, aki magyar és román dallamokat szólaltatott meg hangszerén 1883-ban. A Gyárvárosi Zene- és Dalegylet valamint Fejér és Krecsmáry kisasszonyok meg Steiner, Simon, Novacsek, Kárrász, Kimmel és Irsay urak közreműködésével rendeztek a tanítók árvaháza javára jótékonysági hangversenyt a városnegyed pedagógusai.
A Gyárudvarban tartotta meg 1883 őszén hagyományosnak számító szezonnyitó hangversenyét és mulatságát a Temesvári Román Társaság, amelynek elnöke, Opriș posta- és távirdafőnök tartott megnyitó beszédet. A koncerten számos román, német és magyar muzsikus működött közre. A hangversenyt táncmulatság követte, amelynek keretében a román népviseletben megjelent hölgyek a keringő, a négyes mellett a csárdást is önfeledten ropták, ugyanakkor a más nemzetiségűek a románokkal együtt táncolták az ardeleanát és a româneascát.
A temesvári énekkarok, dalos egyesületek közreműködésével tartotta meg zászlószentelési ünnepségét pünkösdhétfőn, 1884. június 14-én a Temesvár-Gyárvárosi Zene- és Dalegylet, amely Budapestről 40 darab egyforma napernyőt és szalagot rendelt az ünnepi alkalomra a koszorúslányok részére. Fanny Mora és Julius Schutte-Harmsen operaénekesek és Gassner Károly működött közre a Temesvár-Gyárvárosi Zene- és Dalegylet 1885. április 30-án a Gyárudvarban megtartott hangversenyén. A Temesvár-Gyárvárosi Zene- és Dalegylet meghívására és közreműködésével koncertezett a Belvárosban, a Kronprinz-szálló kertjében, majd a Gyárudvarban a budapesti Állami Magyar Operaház zenészeiből alakult Waldhorn-Quartett, amelynek műsorán Erkel, Scharff, Richter szerzeményei szerepeltek.