07 Oct 2016
Írta admin 
0 Hozzászólás Munkagyűlések a gyárudvarban
Kulturális rendezvények – hangversenyek, színielőadások, filmvetítések, társasági összejövetelek, táncmulatságok stb. – mellett a 19. század utolsó negyedétől kezdődően politikai nagygyűléseket is tartottak a Gyárudvar tágas termében. A polgári pártok, egyesületek és közületek csak ritkán hívták ki tagjaikat a Gyárvárosba, ellenben a munkásegyletek, a szakszervezetek, az érdekvédelmi tömörülések gyakran rendezték gyűléseiket a Gyárudvarban.
30 könyvnyomdász Magyarországon elsőként a Bánság szívében alapította meg Alexander Liesecke betűszedő kezdeményezésére 1851-ben szakmai érdekvédelmi szervezetüket a Temesvári Beteg- és Utassegélyző Pénztárt. A Béga-parti városban a magyar szabadságharc leverését követően három nyomda – a bécsi cs. kir. államnyomda fiókja, a Beichel József-féle valamint a Hazay M. és fia cég – működött, amelyek összesen mintegy 50 alkalmazottat foglalkoztattak. A segélypénztár alakuló közgyűlését 1851. szeptember 30-án a Görög királyhoz címzett vendéglő helyiségeiben tartották. Elnökké Alexander Liesecke betűszedőt, pénztárossá Beichel József nyomdatulajdonost, míg segédtisztnek Mach Venczelt választották. A Betegsegélyző-, temetkezési és utassegélyzőegylet nevet vette fel. Egy Lobenschuss nevű betűszedő feljelentésére a politikai lázítónak minősített Alexander Liesecket kiutasították a Habsburg Birodalom területéről. 1857. február 8-án a könyvnyomdászok szervezete alapszabályait is módosította. 1880. június 27-én alakult meg a Délmagyarországi Könyvnyomdász Egylet, amelynek hatásköre Temes, Bács-Bodrog, Torontál, Krassó-Szörény és Arad vámegyék területére terjedt ki. A társulat 1887. július 24-én oszlatta fel magát, amikor az országos nyomdászegylet tagszervezetévé vált. A nyomdászok összejöveteleiket, gyűléseiket rendszerint a gyárkülvárosi Három nyúlhoz, Kék csukához, Török Császárhoz címzett vendéglőkben tartották, táncmulatságaikat, János-napi sokadalmaikat valamint 1890-ben alapított dalárdájuk, az Typographia hangversenyeit legtöbbször a Gyárudvar nagytermében rendezték meg.
A Dél-magyarországi nyomdászegylet 1888 január 1-jétől a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyesületének kötelékébe lépett, és csatlakozásával megszűnt szervezeti és jogi önállósága.
A szaktársi szeretet és az öszszetartozandóság fejlesztését és a dal kultiválását céljául tűző Typographia kórus – 1890 őszén kezdte meg az énekpróbákat – élére karnagyként Ádám Ferenc községi tanító állt, aki „önzetlen lelkesedéssel és meleg szeretettel karolta fel a dalegylet hivatását, s az ő ügybuzgalmának, fáradhatatlan agilitásának köszönhető elsősorban a dalegylet virágzása, és hogy nagy ünnepségek keretében ülhette meg 1895-ben zászlóavatási ünnepélyét”.
Alapításának 40. évfordulóját a Temesvári Nyomdászok Segélyző Egyesülete 1891. augusztus hó 15-én és 16-án ünnepelte meg. A szép és lélekemelő jubileumot az ország számos szakmai egyesülete tisztelte meg részvételével. A ünnepélyen a budapesti Ébredés dalegylet is részt vett, ami jelentősen emelte az ünnepély fényét. A városháza tanácstermében augusztus 15-én tartották a díszközgyűlést. A Typographia dalegylet precízen előadott éneke után Weisz Adolf alelnök mondott megnyitó beszédet, majd Stumpfoll Ede temesvári ipariskolai igazgató kötötte le gyönyörű ünnepi szónoklatával a hallgatóság figyelmét. A nyomdász, Bauer Adolf elszavalta Kőrösy Albin temesvári római katolikus főgimnáziumi tanár költői lendülettel megírt ünnepi ódáját. Az egylet 40 éves történetét Homa József vázolta. A történeti hűség jegyében fogant beszéd közben hullott le a lepel Alexander Liesecke és Förk Károly Gusztáv (meghalt 1884. október 5-én) alapítók kitűnően sikerült, majdnem méter nagyságú arcképeikről. A Typographia dalegylet a Szent az érzet című dalt adta elő, majd Weisz Adolf alelnök zárószavával ért véget a díszközgyűlés.
A temesvári egylet vezetősége nevében Mangold Sándor üdvözölte az országos nyomdászkongresszus küldötteit, akik rendes évi közgyűlésüket a jubileum alkalmából Temesváron tartották. A Páva-szálloda éttermében felszolgált közebéd elköltése után, a vendégek megtekintették a temesvári ipari- és mezőgazdasági kiállítást. Este a nyomdászok a gyárvárosi Tigris-féle vendéglő kerthelyiségben rendezett dalünnepélyen vettek részt. A kongresszus második napján, d.e. 8 órakor kezdődtek a tanácskozások, amelyek délután 3 óráig tartottak. Több fontos határozatot fogadtak el. Többek között, egy árszabálytervezet kidolgozásáról és kinyomatásáról is döntöttek.
Halhatatlan mesterük, Johannes Gutenberg (1398/1400-1468), a nyomdászat feltalálója születésének 500. évfordulóját ünnepelték 1900-ban világszerte. A temesvári nyomdászok is fényesen megülték a nevezetes napot. Nyomtatványkiállítást rendeztek, s a Gyárudvarban János-ünnepélyt tartottak, amely remekül sikerült.
A temesvári nyomdászok érdekvédelmi szervezete 1901. június 29-én ünnepelte fennállásának 50 éves fordulóját. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyesületének képviseletében Peidl Gyula, Pollák Simon és Bozsik István vett részt az emlékezetes évfordulós rendezvényen. Díszközgyűlést tartottak a városháza tanácstermében, ahol Gabriel József elnök németül, Bauer Adolf meg magyarul vázolta az egylet fél évszázados történetét. Az ünnepély alkalmából kis füzetecskét jelentettek meg Bauer Adolf tollából az egylet 50 éves vázlatos történetével valamint a tagok névsorával.
Temesvárott a Gyárudvarban került sor 1904 karácsonyán az Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyesületéhez I. Dél-magyarországi kerületi értekezletére, amelyen az összes dél-magyarországi nyomdaváros képviseltette magát, s amelyen megvitatták a temesvári nyomdai viszonyokat is. Több figyelemreméltó, lényeges határozatot hozattak az árszabálysérelmek szanálására. A központot az értekezleten Rothenstein, Grünfeld, Siegfried, Wellisch és Pollák szaktársak képviselték.
A kerületi értekezleten elfogadott határozatokat érvényesítve, az árszabály be nem tartása okán a temesvári Csendes Jakab- és Mangold Sándor-féle nyomdákban a munkások haladéktalanul beszüntették a munkát. A nyomdászok a Mangold-nyomdában, az ott megjelenő Temesvári Hírlap és Temesvárer Zeitung napilapokhoz még egy-egy szakmunkás beállítását, a Csendes Jakab-nyomdában az ott készülő Dél-magyarországi Közlöny-től a tanoncok eltávolítását követelték a sztrájkolók. A sztrájk 14 napig tartott. „A központi szervező bizottság Gyürey Rudolf szaktársat küldötte le e mozgalom irányítására, ki sok tapintattal és céltudatos irányítással igyekezett a mozgalmat békésen elintézni. Mindeme törekvése azonban hajótörést szenvedett a rendőrség beavatkozása folytán, mert amidőn a gyűlés végeztével az egyleti helyiségből távozott, a rendőrség letartóztatta és a város elhagyására kényszerítette. Gyürey szaktárs után Gábor Döme szaktárs jött le, ki csakhamar Gyürey sorsára jutván, a városból távozni volt kénytelen. Ezután Lerner szaktárs jött le, kinek sikerült a Mangold-céggel megegyezésre jutnia, míg végre Kirsteier János jött Temesvárra, kinek interveniálására Csendes Jakab is megegyezett személyzetével, s így a harc győzelemmel bevégződött” – összegezte az események végkifejletét és eredményét Gabriel József A temesvári könyvnyomdászok 60 éves története.1851-1911. című könyvében.
Magyari Lajos kezdeményezésére 1909. január 11-én Gutenberg néven műkedvelő együttes alakult, mely 1914-ig működött. Ádám Ferenc 1911. év július havában ülte meg 40 éves igazgató-tanítói jubileumát, mely alkalommal a Typographia dalegylet is üdvözölte és szép ajándékkal lepte meg hosszú éveken át volt fáradhatlan, kitűnő karmesterét.
A magyarországi nyomdászegylettel 1919. október 4-ig elszámoltak a temesvári nyomdászok, akik a két világháború között az Erdélyi és Bánáti Grafikai Munkások Szövetsége keretében fejtették ki érdekvédelmi és szakmai tevékenységüket.
Egyesületük fennállásának 70. évfordulójáról díszközgyűléssel és nyomtatványkiállítással emlékeztek meg 1921. július 30-án. A Magyari Lajos titkár által összeállított német-román-magyar nyelvű Hetvenöt év a temesvári nyomdászok életéből című könyv kiadásával és díszközgyűléssel köszöntötték a szervezet fennállásának háromegyed évszázados jubileumát.
