Szike és ecset
Nagyon busásan jövedelmezett Orsós István (1848-1918) – akinek német felmenői Spindl családi nevüket magyarosították – vállalkozása, a Gyárudvar utca 10. szám alatt berendezett hentesműhelye és -üzlete. A kiváló minőségű kolbászt és szalámit töltő és forgalmazó húsfeldolgozó-mesternek a Gyárudvar utca 14., a Nagytöltés utca 18. valamint a gyárvárosi Fő utca 25 és a józsefvárosi Kossuth utca 21. szám alatt is volt egy-egy ingatlana. Orsós Pál és Tassy Sarolta fia a Béga-parti város tehetős polgárai sorába tartozott. „Kolbászgyárának” ízletes termékeit nemcsak a Bánság szívében kiadott magyar és német nyelvű újságokban, hanem az Aradon román nyelven szerkesztett Românul című lapban is hirdette, reklámozta. Nagyobb menynyiségű megrendelések esetén a postán vagy a vonattal való küldést, szállítást is vállalta. Árai mérsékeltek voltak. Varga Eszterrel (1852-1924) kötött házasságot, aki az évek során több gyerekkel ajándékozta meg. A népes család otthonául hosszabb időn át a Gyárudvar utca 10. szám alatti földszintes ház szolgált. Az elsőszülött fiú a kor bevett szokása szerint apja utónevét kapta a keresztségben. A mesterség és a jól menő vállalkozás továbbvitelére szánt ifj. Orsós István – aki Juhász Mariskát vette feleségül – fiatalon távozott, az I. világháború éveiben az élők sorából. 1914. július 19-én világra jött fia, a legifjabb Orsós István (1914-1938) neveléséről kinevezett gyámként nagybátyja, dr. Orsós Ferenc (1879-1962) orvostudós gondoskodott. Nagybátyjaihoz hasonlóan ifj. Orsós István is – tanulmányait Szegeden, Debrecenben és Budapesten végezve – orvosi oklevelet szerzett. Mindössze 24 esztendőt élt. A hentesmester, Orsós István 1918. szeptember 20-án hunyta le örökre a szemét. A gyárvárosi temetőben hantolták el.
Orsós István és Varga Eszter fiaként Temesvárott jött a világra 1879. augusztus 22-én Orsós Ferenc, aki a család leghírnevesebb tagjává vált. A betűvetést a gyárvárosi községi elemi iskolában sajátította el, majd beíratkozott a Temesvári Főreáliskolába, amelynek az élén igazgatóként Laky Mátyás (1844-1913) földrajz-történelem szakos tanár állott. A rangos tanintézetben oktatott Barabás Ábel (1853-?), Bergmann Ágoston (1844-1909), Dorogi Ignác, Holzmann József, dr. Kovács Gyula és Berkeszi István (1853-1922), hely- és kultúrtörténész, aki 1892-től a Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Társulat titkára valamint a temesvári múzeum vezetője is volt. Természetrajzot, mennyiségtant, földrajzot, vegytant, fizikát Themák Ede (1845-1915), Berky Gusztáv (1833-1920), Szecsödy József, dr. Láng István és dr. Gáspár János (1859-1938) oktatott. A Szerb utcai tanintézet orvosa és egészségtan tanára dr. Taufer Jenő (1857-1933) volt. A diák Orsós Ferencre különösen nagy hatást gyakorolt az 1890-ben Temesvárra került pedagógus és tudós Gáspár János, aki laboratoriumában számos érdekes kísérletet is bemutatott. Munkatársa és 1896-97-ben szerkesztője volt a Természettudományi Füzeteknek is. A rajzot 25 éven át Wälder János (1854-1902) tanította, aki – miként tanártársa, Berkeszi István megjegyezte – „nem csak tanított, hanem a művészetnek is élt, amennyire azt csak tanári foglalkozása megengedte”. A rangos tanintézet dísztermét nemes személyiségek Wälder János festette arcképei ékesítették. A festő-tanár ösztönző példája, a művészet iskolai környezet jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a diák Orsós Ferencben felébredt és évről évre erősödött az érdeklődés a festészet iránt. „A temesvári neves rajztanár s festő, Wälder János – a müncheni akadémia egykori jeles tanársegéde – volt Orsós első mestere. Talán tőle tanult legtöbbet. Mindenesetre ő vetette meg precíz rajztudása alapjait, nevelte benne a festőiség igazi érzését, s fejlesztette technikai készségét. Sokat köszönhet azonban másik mesterének, Gerger Edének, a híres bécsi akvarellista Alt Rudolf tanítványának is. De volt rajtuk kívül Orsósnak egy harmadik kiváló oktatója, Munkácsy Mihály első mestere, Szamossy Elek, akit ugyan személyesen nem is ismert, de akinek képeit és gyűjteményét, az úgynevezett Ormós Zsigmond-féle képtár darabjait sokszor és sok haszonnal tanulmányozta” – vázolta a művészkedő dr. Orsós Ferenc pályakezdését, festészetének méltatója Tasnádi Nagy András.
A művészi pályáról, praktikusan gondolkodó szülei beszélték le. „Művésznek készültem s tulajdonképpen a festészet mellett lettem orvos. Orvosi működésem és a piktúra sohasem került egymással ellentétbe; ellenkezőleg, az egyik a másikban való újabb elmélyedésre sarkallt” – nyilatkozta Gábry Lászlónak a Debrecenben kiadott Magyar Ünnep című hetilap 1944. augusztus 18-25-i számában közölt interjúban. A festészetet teljesen meg nem tagadva és végérvényesen el nem hagyva, az érettségi vizsga letétele után előbb a bécsi politechnikumba, ahol egy évet töltött, majd a kolozsvári egyetem orvostudományi karára iratkozott be, hogy tanulmányait végül Budapesten folytassa, ahol 1903. december 24-én diplomázott az orvosi fakultáson. Genersich Antal (1842-1918) professzor oldalán budapesti egyetem II. sz. Korbonctani Intézetében 1903-tól díjtalan, 1904-től díjas gyakornokként tevékenykedett. 1905-től II. tanársegéddé léptették elő. Kórboncnok orvosként, majd főorvosként tevékenykedett 1906-tól a pécsi városi közkórházban. Röntgenológus és törvényszéki orvosként is sikeresen működött. Egyidejűleg, párhuzamosan a kaposvári városi kórházban is betöltötte 1905-1913 között a kórboncnok főorvosi tisztet. „Nem csak orvosi és tanári hivatását gyakorolta már ekkor, hanem tudományos téren is jelentős eredményeket ért el. Egyik legelső munkáját már a pécsi városi kórház prosectoraként 1906-ban jelentette meg német nyelven” – jegyezte meg életrajzíróinak egyike, Mester Attila. Orsós Ferenc Ein neues Paraffinschneideverfahren című értekezése 1906-ban a Freiburg im Breisgauban kiadott folyóirat, a Centralblatt für allgemeine Pathologie und pathologische Anatomie XVII/24. számában látott nyomdafestéket. „Írt az ascaris féreg által okozott bélátfúródásról, a lépnagyobbodásról, vándorlépről, a pécsi városi kórházban végzett lépkivételekről, de a szív és tüdő patológiájával is foglalkozott”. Rangos lipcsei, drezdai és jénai szaklapokban publikált is. Magyarul írt dolgozatai Pécsett, Budapesten valamint Egerben jelentek meg. Neve szakmai körökben Magyarországon és külföldön is ismertté vált. Nemzetközi tudományos konferenciákon, tudományos tanácskozásokon is szerepelt.
Magyarország fővárosában – ahol a Budapesti Orvosi Újság 1912-ben közölte A tüdőcsúcsok általános mechanikai dispositiójáról című tanulmányát – 1913-ban nem került vissza. Törvényszéki orvosként és a Stefánian Gyermekkórház kórboncnok főorvosaként helyezkedett el, kamatoztatta jártasságát, felhalmozott tapasztalatait, széleskörű tudását. A Budapesti Tudományegyetem orvostudományi karán „Kórbonctani és kórszövettani diagnosztika” tárgykörből 1914-ben magántanárra habilitalták. 1914-ben a Gyógyászat hasábjain jelent meg A sarjadzó és penészgombák okozta megbetegedések casuistikájához című közleménye. Orvospedagógusi munkásságát a törvényszéki orvostan tárgykörének egyetemi magántanárként épp csakhogy elkezdte, amikor kitört az I. világháború. Katonaorvosként Orsós Ferencet is nyomban besorozták. A veszprémi m. kir. 31. honvéd gyalogezredbe vonult be 1914 augusztusában. A 3500 fős ezredet az orosz hadüzenetet követően Galíciába vezényelték. Orsós Ferenc sebészként, ezredorvosként, tábori kórház illetve laboratórium vezetőjeként szolgált. Sebész-főorvosként s kórházparancsnokként nagyon sok sebesültet operált. Mélységes szakmai elhivatottsága arra késztette, hogy amennyire a harctéri körülmények engedték, enyhítsen a frontharcosok szenvedésein, hogy megmentse sebesült bajtársai életét. „A tábori »sebészkedés« későbbi pályafutására kihatással lett, hiszen a tábori kórházba kerültek többsége lőtt sebbel rendelkezett, így nagy gyakorlati tapasztalatot szerzett a golyó okozta sebek roncsolódásáról és következményeiről. Ez a sebészi gyakorlat jelentősen hozzájárult Orsós lőtt sebekkel kapcsolatos hatalmas ismereteihez, nemcsak a rehabilitáció, hanem a halált okozó vonatkozásaival kapcsolatban is.” – írta tanulmányai egyikében Kapronczay Károly. Orsós Mester Attila szerint Orsós Ferenc már 1914. november 26-án Smilowicénél, a Visztulánál vívott ütközetben az oroszok fogságába esett, amikor a cári hadseregnek sikerült körbezárnia az osztrák-magyar egységek egy részét. Életíróinak nagy hányada 1917-re teszi Orsós Ferenc fogságba esésének időpontját. Több Urálon túli fogolytábort is megjárt, amíg eljutott a szibériai Krasznojarszkba, a Jeniszej-folyó partján kialakított fogolyvárosba, amelyben Gyóni Géza, Markovits Rodion, Zalka Máté, Gallas Nándor, Melles Béla, Hodossy István, Lévai Jenő, Reschner Gyula, Ludvig Kálmán valamint a kezdeti időszakban 9922 tiszti és legénységi fogoly tengette az életét. Voltak időszakok, amikor 44.000 foglyot zsúfoltak össze és őriztek a táborban. A tisztek között 21 orvost és gyógyszerészt valamint 10 medikust tartottak számon. Orsós Ferenc Krasznojárszkban a hadikórház laboratóriumának vezetője és a hadifoglyok osztályának orvosa volt. Különösen nagy feladat hárult az orvosokra az 1915-ös kiütésestífusz-járvány idején. Kiválóan végezték emberfeletti munkájukat a táborban és a városban is, együttműködve az orosz egészségügyi dolgozókkal a fertőző járvány leküzdéséért. Orsós Ferenc háromszor betegedett meg, de mindanynyiszor leküzdötte a pusztító ragályos betegséget. Személyes tragédiája – állította –, hogy beleszeretett egy ápolónőbe, akit azonban elvitt a sok áldozatot követelő járvány.
-
Recent Posts
- HIRDESSEN ITT!
Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.
További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk. Archives
- June 2023
- May 2023
- April 2023
- March 2023
- February 2023
- January 2023
- December 2022
- November 2022
- October 2022
- September 2022
- August 2022
- July 2022
- June 2022
- May 2022
- April 2022
- March 2022
- February 2022
- January 2022
- December 2021
- November 2021
- October 2021
- September 2021
- August 2021
- July 2021
- June 2021
- May 2021
- April 2021
- March 2021
- February 2021
- January 2021
- December 2020
- November 2020
- October 2020
- September 2020
- August 2020
- July 2020
- June 2020
- May 2020
- April 2020
- March 2020
- February 2020
- January 2020
- December 2019
- November 2019
- October 2019
- September 2019
- August 2019
- July 2019
- June 2019
- May 2019
- April 2019
- March 2019
- February 2019
- January 2019
- December 2018
- November 2018
- October 2018
- September 2018
- August 2018
- July 2018
- June 2018
- May 2018
- April 2018
- March 2018
- February 2018
- January 2018
- December 2017
- November 2017
- October 2017
- September 2017
- August 2017
- July 2017
- June 2017
- May 2017
- April 2017
- March 2017
- February 2017
- January 2017
- December 2016
- November 2016
- October 2016
- September 2016
- August 2016
- July 2016
- June 2016
- May 2016
- April 2016
- March 2016
- February 2016
- January 2016
- December 2015
- November 2015
- October 2015
- September 2015
- August 2015
- July 2015
- June 2015
- May 2015
- April 2015
- March 2015
- February 2015
- January 2015
- December 2014
- November 2014
- October 2014
- September 2014
- August 2014
- July 2014
- June 2014
- May 2014
- April 2014
- March 2014
- February 2014
- January 2014
- December 2013
- November 2013
- October 2013
- September 2013
- August 2013
Recent Comments
Find us on Facebook
Curs Valutar
2 June 2023EUR4.9633 RONHUF1.3373 RONUSD4.6099 RONXAU293.6078 RONIdőjárás